Végveszélyben a tenger élővilága a savasodás miatt

Fotó: Fotó: Europress/AFP/Theo Heimann / Béla Fotós

A tengeri élővilág 30 százaléka eltűnhet száz év múlva, ha a mai tempóban savasodnak el az óceánok. Kutatók szerint a mesterséges lúgosítás megoldás lehetne, de annak egyelőre csak nagyon költséges és energiaigényes változatát ismerik.


Napjaink fokozott széndioxid kibocsátása miatt naponta 24 tonna kerül a vegyületből az óceánokba. Ennek pedig az a következménye, hogy a sós vizek egyre inkább elsavasodnak. 2012-ben ötszáz szakember gyűlt össze Kaliforniában a Nemzetközi Geoszféra-Bioszféra Program keretében, hogy megállapítsa, milyen következményekkel jár ez a folyamat az élővilágra nézve. Az erről készült jelentést most publikálták. Ebből kiderül, hogy  míg az ipari forradalom idején, az 1800-as években még csak 26 százalékkal haladta meg a normális arányt az óceánok savtartalma, 2100-ra ez elérheti a 170 százalékot. A kémiai változásokat okozó folyamat a tengeri fajok 30 százalékának a kipusztulását okozhatja. Jean-Pierre Gattuso, francia professzor szerint száz év múlva a víz alatt élő puhatestűek nagy része kihalhat, mert az elsavasodás tönkreteheti az állatok mészvázát. Eltűnhetnek például a tápláléklánc alján álló fontos elemek, a puhatesű Pteropodák is. A kutatók szerint a legnagyobb veszélyben a sarkvidék és az Antarktisz körüli vizek élővilága van, mert a hideg vízben több a széndioxid. A kutatók szerint 2020-ra a sarkvidék tengeri élőlényeinek 10 százalékának válhat barátságtalanná a környezet, 2100-ra pedig az összes számára. A puhatestűek eltűnése 130 milliárd dolláros kárt okozhat a világ gazdaságának. Gattuso szerint volna egy megoldás a problémára, a lúgosítás. Ezt felőrölt mészkő vízbe szórásával lehetne kivitelezni, de valószínűleg ez rettentő drága és energiaigényes, így messze nem tökéletes megoldás lenne.



A korallzátonyok is megsínylik

A puhatestűeken kívül a korallzátonyok lehetnek még az elsavasodás nagy kárvallottjai, ugyanis lelassulhat a növekedésük. A levegőben lévő széndioxid okozta felmelegedés pedig a tengerek, óceánok hőmérsékletét is növeli, a korallok pedig rendkívül érzékenyen reagálnak a hőmérséklet-változásra. Már 1-2 Celsius-fokos ingadozás a korallok kifehéredésével járhat. Ennek a folyamatnak a lényege, hogy melegebb hőmérsékleten a korallok kieresztik magukból az algákat, nem tudnak velük tovább szimbiózisban élni, és ezzel nem csak a színüket veszthetik el, hanem egy-egy korallzátony akár meg is semmisülhet.1998-ban a világ korallzátonyainak 20 százalékát vesztettük el egy ilyen nagyobb kifehéredés miatt. A korallzátonyok körül kialakult élővilág becslések szerint 30 millió embernek biztosít élelmet.

Az óceánok elsavasodásának mértéke napjainkban.


Az óceánok elsavasodásának mértéke 1850-ben.