Újratemették III. Richárdot

Fotó: MTI/MTVA / WILL JOHNSTON

-

HÁTTÉR

Több mint öt évszázaddal halála után helyezték végső nyughelyére csütörtökön III. Richárdot, Anglia utolsó Plantagenet-királyát, az angol-brit monarchia történetének egyik legvitatottabb személyiségű egykori uralkodóját.


A Bosworth csataterén 1485-ben, 32 évesen megölt király három éve megtalált, azóta tudományos módszerekkel azonosított földi maradványainak egyszerű koporsóját az egykori csatatér közelében fekvő észak-angliai Leicester székesegyházában helyezték el egy külön kialakított sírboltban.

A síremlék fekete gránit fedőlapján Richárd egykori uralkodói címerét és mottóját – "Loyaulte me lie" (A hűség kötelez) – helyezték el, a gránitlap tetején pedig egyszerű, modern kialakítású, fehér kőből faragott tömb zárja le a sírt. A fehér sírkő felszínén mély vésetű kereszt látható.

A királytól Justin Welby, Canterbury érseke, az Egyesült Királyságban ma államegyháznak számító anglikán unió első számú vallási méltósága vett végső búcsút.

Külön búcsúszertartást tartott az elhunyt uralkodó tiszteletére Vincent Nicholls, Westminster érseke, az angol katolikus egyház vallási vezetője is. Az anglikán egyház jelenlegi formájában ugyanis a III. Richárdot trónjáról letaszító későbbi Tudor-dinasztiához, személy szerint a Rómával szakító VIII. Henrikhez kötődik.

II. Erzsébet királynőt, az Egyesült Királyság jelenlegi uralkodóját – az anglikán egyház legfőbb világi vezetőjét – legifjabb fiának, Eduárd hercegnek a felesége, Zsófia, Wessex grófnője képviselte.

II. Erzsébet királynő édesapja, az 1952-ben elhunyt VI. György király halála óta most első ízben vettek végső búcsút Nagy-Britanniában néhai uralkodótól.



A parkoló alatt

III. Richárd csütörtöki újratemetése példátlan történelmi esemény abban a tekintetben, hogy először sikerült fellelni tudományos kutatás eredményeként egy olyan angol uralkodó földi maradványait, akiről korábban nem lehetett tudni biztosan, hogy hol nyugszik. A Leicesteri Egyetem kutatócsoportja 2012-ben elhatározta, hogy megpróbál a végére járni a történelmi rejtélynek.


A csapat korabeli térképek és modern helymeghatározó eszközök segítségével
a leicesteri városi tanács szociális ügyosztályának parkolója alatt azonosította a feltételezett sírhelyet.

A megbontott aszfaltburkolat alól már a többhetesre tervezett feltárás első napján előkerült egy csontváz, amely azonnal ígéretes leletnek tűnt. Az elhalt maradványain egyértelműen felfedezhető volt az a fajta kóros mértékű gerincferdüléses elváltozás, amelyben III. Richárd közismerten szenvedett, és a csontokon jól látható harci sérülések is voltak.
A királyt a csontokból kinyert DNS-minták alapján sikerült kétséget kizáróan azonosítani.



A kutatás e fejezetének főszereplője egy kanadai születésű londoni műbútorasztalos, Michael Ibsen volt, akiről a történészek kiderítették, hogy Richárd nővérének, Anna hercegnőnek egyenes ági leszármazottja.

Rokon adott DNS-t

Ibsen – akit saját bevallása szerint megdöbbentett soha nem sejtett rokoni kapcsolata a néhai uralkodóval – a kutatócsoport kérésére DNS-mintát szolgáltatott, és a minta egyértelmű egyezést mutatott a parkolóban talált maradványok DNS-szekvenciájával.

A modern történetírás egyre inkább elfogadott álláspontja szerint a bosworthi csata után trónra került, 118 évig uralkodó Tudor-dinasztia máig ható propagandakampánya – és nem utolsósorban a nyomtatott formában 1597-ben, vagyis a csata után több mint egy évszázaddal kiadott, hírhedt Shakespeare-királydrámából kibontakozó démoni kép – a fő felelős azért, hogy Richárdot az utókor a megtestesült gonoszként, testi-lelki szörnyetegként őrizte meg emlékezetében.


A király halála

  • A király a Rózsák Háborúja néven számon tartott polgárháborús időszak utolsó nagy csatájában halt meg Bosworth mezején.
  • Tudor - a későbbi VII. - Henrik felkelőserege a legyőzött és megölt Richárd lecsupaszított, sebekkel borított holttestét lóhátra kötözve tette közszemlére Leicesterben.
  • Henrik és követői indulatait illusztrálja, hogy az azonosítási vizsgálatok során a szakértők tíz komoly vágott és szúrt sebet találtak a csontvázon. Ezek egy részét nagy biztonsággal megállapítható módon már Richárd halála után ejtették a holttesten.
  • Richárd ruhátlan holttestét annak idején ellenfelei koporsó nélkül, összekötözött kézzel vetették egy sebtében kiásott sírgödörbe a leicesteri Grey Friars ferences kolostor templomának kerengőjében.
  • A holttest későbbi sorsa és főleg holléte csaknem öt évszázadon át találgatások tárgya volt.