Új tagokkal lesz a kormány barátja az Alkotmánybíróság

Fotó: Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

-

Három alkotmánybíró vonul vissza a közeli jövőben, a helyükre a kormánypártok jelöltek új személyeket, ezzel pedig teljessé válik a 2011-ben megkezdődött folyamat: egyértelmű, a kormánnyal szemben megértő többség alakul ki a testületben.


Varga Zs. Andrást, a legfőbb ügyész korábbi helyettese, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánját, Sulyok Tamás szegedi ügyvédet, európai uniós szakjogászt és Czine Ágnest, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetőjét jelölik alkotmánybírónak a kormánypártok – derült ki az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti parlamenti bizottság hétfői ülése után. A személyi döntésekről nem a bizottság elnöke, a KDNP-s Rubovszky György tájékoztatott, hanem a testület ellenzéki tagjai. A közeljövőben három szék üresedik meg a testületben: Bragyova András és Kovács Péter megbízatása szeptember végén, Balogh Eleméré pedig novemberben jár le (utóbbi alkotmánybíró helyére jelölték Czine Ágnest). Az előzetes tervek szerint a parlament már szeptember 24-én szavazhat a jelöltekről.

Színjáték és szimbolikus jelzés

Az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottság kilenc tagú, ebből a Fidesz öt képviselőt delegált, egyet pedig a KDNP. Ez azt jelenti, hogy kizárólag a kormánypártok döntik el, kit szeretnének alkotmánybíróként látni. Tóth Bertalan, a bizottság szocialista tagja el is hagyta az ülést még annak kezdete előtt: olyan színjátéknak nevezte a jelölési folyamatot, amelyben az MSZP nem kíván részt venni. A kormánypártokon kívül csak az LMP jelölt alkotmánybírákat: Lehoczkyné Kollonay Csilla munkajogász professzort, Földi Andrást, a római jog professzorát és Fülöp Sándor ügyvédet, volt zöldombudsmant. Schiffer András a zárt ülés után azt mondta: bár a jelöltjeik még szavazásra sem kerülnek, jelzésértékűnek tartják, hogy megnevezték, kiket látnának szívesen a testületben.

Egy hosszú út vége

Az új alkotmánybírók megválasztásával beteljesül az a folyamat, amely során a 2010-es kormányváltás után, a Fidesz-KDNP által jelölt és megválasztott bírák kerülnek többségbe. Ennek első lépéseként még 2011 végén kibővítették a testületet, a korábbi 11-ről 15 főre emelték a létszámát. Az azóta megválasztott alkotmánybírók közt ketten is kormánypárti képviselők voltak korábban. A megemelt létszámú Alkotmánybíróságban néhány bíró ingadozása miatt nem alakult ki egyértelmű többség a kormánypártokkal szemben kritikus és inkább megértő bírák közt. Számos alkalommal 8:7 arányban fogadtak el határozatokat. Ilyen szűk többséggel semmisítették meg például az új polgári törvénykönyv egyik rendelkezését, ami korlátozta a közszereplők bírálhatóságát. Később ilyen arányban találták alkotmányosnak a budapesti választási rendszert átszabó törvénymódosítást. Az új alkotmánybírók hivatalba lépésével egyértelmű többségbe kerülnek a jelenlegi kormánypártok által megválasztott tagok a testületben. Az igazi fordulat pedig jövőre jöhet, amikor lejár Paczolay Péter elnöki megbízatása. Ő eddig ragaszkodott az első elnök, Sólyom László által kialakított gyakorlat folytatásához. Legutóbb, a budapesti választási törvényről szóló határozathoz olyan különvéleményt írt, amelyben alapvető demokrácia alapjait érintő kérdésnek nevezte a törvénymódosítást.