Trump élesítette az Irán elleni szankciókat

Fotó: Getty Images / Mark Wallheiser

-

Az első szakasz kedden lépett életbe, a második novemberben jön. Teherán nem akar nyomás alatt tárgyalni.


Életbe léptek az Irán elleni amerikai szankciók. Donald Trump elnök 21 pontban és több alpontban rögzítve sorolta fel az egyes büntetőintézkedéseket, és ismételten figyelmeztetett: "az iráni rendszer választás előtt áll". Teherán "vagy változtat fenyegető és destabilizáló magatartásán, és akkor visszatérhet a világgazdaság körforgásába, vagy továbbra is a gazdasági elszigetelődés útját járja".

Trump megismételte, hogy nyitott a tárgyalásokra Teheránnal egy olyan "átfogóbb megállapodás érdekében, amely érintené Irán ártalmas tevékenysége teljes körét, beleértve ballisztikusrakéta-programját és a terrorizmus támogatását".

A szankciók bevezetéséről az amerikai elnök májusban döntött, miután egyoldalúan felmondta a 2015-ben kidolgozott és 2016 januárjában megkötött többhatalmi atomalkut. A megállapodást az USA, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és az EU írta alá. Trump mindig is kártékonynak, nem eléggé szigorúnak tartotta az egyezményt, és már a 2016-os elnökválasztási kampányában hangsúlyosan szerepelt az atomalku felülvizsgálata, illetve felmondása. Bár az elnök nem vitatta, hogy Irán nem sértette meg az egyezményt, szerinte az nem akadályozza meg, hogy nukleáris fegyvert állítson elő. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint Teherán betartotta az egyezményt.

A szankciókat két szakaszban vezetik be. Az első szakasz vette kezdetét kedd hajnaltól, és a büntetőintézkedések az iráni gazdaság több ágazatát érintik. A szankciók második szakasza november elején lép életbe, amikor elsősorban az iráni energetikai szektor kerül célkeresztbe, embargóval sújtva az iráni olajexportot.

Az amerikai szankciók ismételt bevezetésének vegyes volt a fogadtatása. Az EU sajnálattal vette tudomásul, és Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő a brit, a francia és a német külügyminiszterrel közös nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy továbbra is "hatékony pénzügyi csatornákat" kívánnak fenntartani Iránnal, és nem áll le az iráni földgáz- és kőolajexport.

Haszan Róháni iráni elnök értelmetlennek tartja a tárgyalásokat Washingtonnal, mert bár Teherán a tárgyalások és a diplomácia híve, de ehhez szerinte jóhiszeműség kell. Róháni szerint Teherán nem tárgyal nyomás alatt.