Történelmi csúcs, kevés konkrét eredménnyel

Fotó: MTI/AP / Evan Vucci

-

Az első amerikai reakciók szerint Kim Dzsong Un elégedett lehet a szingapúri csúcstalálkozóval: Trump fontos garanciákat adott, de keveset kapott cserébe.


Amikor 1972-ben Richard Nixon Kínába utazott, az amerikai elnök diplomáciai áttörést ért el és véget vetett a sok évtizedes kínai-amerikai elhidegülésnek. Bár a mostani washingtoni kormányzat Donald Trump és Kim Dzsong Un szingapúri találkozóját szívesen állítaná be a pekingivel összevethető világtörténelmi pillanatnak, szakértők kevés újat és konkrétumot látnak a kedden aláírt közös nyilatkozatban. Úgy tűnik, a csúcstalálkozón nem sikerült konkrét vállalásokat kapni Phenjantól nukleáris leszerelését illetően – írta a Reuters.

"Ez a dokumentum csaknem semmi lényegit vagy újdonságot nem tartalmaz. Célkitűzések" – mondta a közös nyilatkozatról Evans Revere, aki egykoron észak-koreaiakkal is tárgyalt. "Mindez győzelem Észak-Korea számára, amely, úgy tűnik, semmiből sem engedett."

Sokan továbbra is kételkednek abban, hogy Kim valaha is feladja nukleáris fegyvereit, bár Trump váltig hangoztatta, hogy a nukleáris leszerelés folyamata "nagyon-nagyon hamar" elkezdődik.

Anthony Ruggiero szerint nem ismert, hozott-e Kim stratégiai döntést a nukleáris leszerelés kérdésében. "Nem világos, hogy további tárgyalások elvezetnek-e a végső célhoz", a Koreai-félsziget atomfegyvermentessé tételéhez – mondta a Foundation for Defense of Democracies agytröszt kutatója. "Az egész úgy néz ki, mintha ott folytatnánk, ahol több mint tíz évvel ezelőtt abbahagytuk, nem nagy lépés előre."

Trump előtt három amerikai elnök is kapott Észak-Koreától ígéreteket a nukleáris leszerelésről. Ezeket aztán Phenjan visszavonta. Azt a kitételt, hogy "a Koreai-félsziget teljes atomfegyvermentessé tétele érdekében" kell dolgozni, sokan úgy értelmezik, hogy az amerikai kormányzat nem tudott érvényt szerezni követelésének, hogy teljesen semmisítsék meg az észak-koreai atomarzenált.

Bár Trump a csúcstalálkozó utáni sajtóértekezleten azt mondta, hogy "úgy gondolom, ő (Kim Dzsong Un) valóban leszerelést akar", az elnök csak egyetlen szóbeli ígéretet tudott Kimtől idézni: Észak-Korea kész bezárni egy nukleáris kísérleti telepet. Trump viszont azt is mondta, hogy leállítaná az amerikai-dél-koreai hadgyakorlatokat, ami Phenjan alapvető követelése volt.

Odahaza Trump a szingapúri találkozót felhasználhatja bizonyítéknak arra, hogy az "America First" (Amerika mindenek előtt) elv alapján az USA védelmében lép fel. A novemberi kongresszusi választások előtt ezt a republikánusok szavazatszerzésre használhatják. Hívei arra tudnak hivatkozni, hogy az amerikai elnök olyasmit ért el, ami elődeinek nem sikerült.

Mintaro Oba Koreára szakosodott volt diplomata szerint a szingapúri csúcstalálkozó inkább szimbólumokról és stílusbeli kérdésekről szólt. "Jól mutatott a televízióban" – mondta. Szerinte a régió fellélegezhet: a kapcsolatok "pozitív röppályán" maradnak.


Túljártak az eszén

A The Wall Street Journal szerint új szakasz kezdődik az amerikai-észak-koreai diplomáciában, ám a megkötött megállapodás kevés részletet rögzít Észak-Korea atomfegyver-mentesítéséről. Az amerikai elnök kevés konkrét ígéretet kapott az atomfegyver-mentesítés részleteiről, viszont gyorsan megindult a személyes diplomácia, amely elvezethet a gyors és ellenőrizhető atomfegyver-mentesítéshez.

Trump azt mondta, Kim megígérte az atomfegyverzet megsemmisítésének azonnali megkezdését, de nem volt idő arra, hogy ezt a dokumentumban is kodifikálják. Kim "valószínűleg meg akarja ezt tenni, legalább annyira vagy még jobban is, mint én, és én tudom, mikor akar valaki megállapodást kötni és mikor nem" – mondta az elnök. "Lehet, hogy tévedek. Lehet, hogy hat hónap múlva itt állok majd önök előtt és azt mondom, hahó, tévedtem."

A lapnak Olivia Enos, a konzervatív Heritage Alapítvány politikai elemzője szerint a dokumentum hihetetlenül homályos és nem kísérelte meg az atomfegyver-mentesítésről alkotott amerikai és észak-koreai koncepció közötti különbségek közelítését. Joel Wit korábbi külügyi tisztségviselő, a Stimson Intézet vezető kutatója szerint a találkozónak legalább az az eredménye megvolt, hogy előrelendítette a diplomáciai folyamatot.

A The New York Timesban Nicholas Kristof keményebben fogalmazott: "Trumpnak túljártak az eszén Szingapúrban". Szerinte az USA fontos engedményeket tett Észak-Koreának, cserébe azonban nem kapott semmit. "Óriási engedménynek" nevezte, hogy Trump elkötelezte magát amellett, hogy biztonsági garanciákat nyújt Észak-Koreának, és azt is, hogy ígéretet tett a Dél-Koreával tartott hadgyakorlatok felfüggesztésére is.

Ezért cserébe az amerikai elnök "elképesztően keveset" kapott – írta Kristof. "A dokumentumban egyáltalán nem esett szó Észak-Korea plutónium- és uránprogramjairól, az interkontinentális ballisztikus rakéták megsemmisítéséről, a nemzetközi ellenőrök visszatéréséről, semmi az ellenőrzésről, még világos ígéret sem az atomkísérletek felfüggesztésének menetrendjéről" – írta.