Tömeges csalás a választáson: üzleteltek az ajánlóívekkel!

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd / MTI/Koszticsák Szilárd

-

Már két esetben is tett feljelentést helyi választási bizottság az ajánlóíveken szereplő választópolgári aláírások esetleges hamisítása miatt, valamint sajtóhírek szerint tömegesen másolhatták le egymás ajánlóíveit az egyes pártok fizetett vagy önkéntes aktivistái. A Nemzeti Választási Iroda főszabályként csak az íveken szereplő személyi adatok hitelességét ellenőrzi, az aláírásokét nem. Pedig a törvényben az áll, hogy kellene.


Az Élőlánc Magyarországért párt hat képviselőjelöltjét is választási csalásra akarták buzdítani, azaz egymás ajánlóíveinek kicserélésére, lemásolására rábírni ismeretlen pártok aktivistái. Ezt közölte egyebek közt a párt egyik elnökségi tagja azon a tájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy az április 6-i választáson a szervezetnek nem lesz ugyan listája, de kilenc jelöltjére, köztük a NAV-botrányt kirobbantó Horváth Andrásra lehet majd szavazni. Ertsey Attila elnökségi tag, valamint a felszólaló jelöltek szerint telefonon, illetve személyesen keresték fel a - sokszor éppen aláírást gyűjtő - Élőlánchoz tartozó jelölteket, akik azonban nem éltek ezzel a lehetőséggel. A párt szerint ennek, a polgárok bizalmatlanságának és az egyes jelöltjeiket ért fenyegetéseknek is köszönhető, hogy nem tudtak nagyobb számban jelölteket indítani, miközben rengeteg frissen alakult, ismeretlen párt országos listát tudott állítani, és azzal bezsebelni a 27 egyéni jelölt után járó 149 millió forintos állami támogatást. Horváth András szerint lenne módja a visszaélések kivizsgálásának, hiszen a választási irodáknak egyszerűen össze kellene hasonlítani a pártok által leadott ajánlóíveket, és ha az aláírók között több százas nagyságrendű azonosságokat tapasztalnak, érdemes kiterjeszteni vizsgálódást, például ellenőrizni az aláírások hitelességét. Ezeket azonban nem ellenőrzik a helyi választási irodákban a Nemzeti Választási Iroda szerint. Csak a személyi adatok hitelességét vizsgálják, holott a választási eljárási törvény szerint elvileg az aláírások vizsgálata is a választási szervek hatáskörébe tartozik. A 122. paragrafus szerint ugyanis csak az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki az ajánlóívet saját kezűleg írja alá. A követelmény teljesülését pedig a választási irodának kell vizsgálnia. Ha viszont ez a választókerületek többségében elmaradt, és egyes pártok aktivistái pénzért vagy kölcsönös előnyért (kevesebb aláírást kell gyűjteni) egymás között kicserélték a hitelesített ajánlóíveken szereplő adatokat, az súlyos és tömeges választási csalásokra enged következtetni. A 444.hu névtelen forrásai például arról számoltak be, hogy egyes fizetett diákmunkásként dolgozó aláírásgyűjtők azért cserélték ki az íveiket más pártoknak dolgozó diákmunkásokéival, hogy eredményesebbnek tűnjenek. A portál szerint szabott ára is volt a különböző mértékben kitöltött ajánlóíveknek. De nem minden választási szerv járt el hanyagul: a hódmezővásárhelyi választási bizottság már két feljelentést is tett aláírás-hamisítás gyanújával. Az egyik ügyben azt találta kétségesnek, hogy valóban a jogosultak írták alá a Határon Túli Magyarok Pártja színeiben induló Dávid Ferenc Balázs ajánlóíveinek egy részét. A másik esetben Tóth Ernő, a Kisgazdapárt és a MIÉP közös egyéni képviselőjelöltjének ajánlóíveivel volt probléma. A Nemzeti Választási Iroda szerint az ajánlóíveket csak a választási bizottságok tekinthetik meg, tehát például a konkurens képviselőjelöltek sem vizsgálhatják, hogy az általuk szerzett ajánlások szerepelnek-e tömegesen más pártok ajánlóívein. Bár a választópolgárok korlátlan számú jelöltet és jelölőszervezetet támogathatnak ajánlásukkal, de az Élőlánc szerint voltak olyan esetek, amikor az aktivistáik által felkeresett egyes választók elmondták: más pártok aláírásgyűjtői azt állították nekik, hogy csak egy pártot ajánlhatnak.