Titokban és gyorsan is elkészülhet a német megszállás vitatott emlékműve

Fotó: VS.hu/Balkányi László / VS.hu/Balkányi László

-

A kormánynak több megoldása is van arra, hogy a nyilvános közbeszerzési eljárásokat megkerülve valósítsa meg a német megszállás mementóját a 70. évfordulóra. Emlékművet ilyen gyorsan talán csak a budapesti ostrom után sikerült állítani – a szovjet katonáknak.


Szélsebesen kell végighajtania a kötelező gyakorlatokon a német megszállás budapesti Szabadság térre tervezett emlékművét a kormánynak. A cél az, hogy az alkotás a 70. évfordulóra, vagyis március 19-ére a helyén álljon. A december 31-én megjelent kormánydöntések már jelezték a rapid megoldásokat. Egyrészt nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánították a projektet, és már ezzel is egyszerűsödik számos építési, engedélyezési eljárás. Ráadásul a kabinet azzal is megolajozta a bürokráciát, hogy közölte, ezen monumentum esetében nem szükséges építészeti-műszaki tervtanácsi vélemény, településképi véleményezési eljárás, valamint településképi bejelentési eljárás. Mindezzel nemcsak az urbanisták és építészek hadának akadékoskodását zárták ki a folyamatból, hanem a civilekét is, például a környezetvédőkét és a helyben lakókét. Mert ha véleményezik, netán ellenzik is a terveket, az nem akasztja meg az engedélyezési eljárás menetét. A gyorsítás azonban a nyilvánosság további szűkítésével is járhat, ugyanis a kormánynak több lehetősége is van, hogy az elvileg nyilvános és átlátható közbeszerzés mégse legyen annyira nyilvános és átlátható. Kapóra jöhet a Szabadság téren az amerikai nagykövetség közeli épülete. Az építmény elhelyezésekor ugyanis a mérnökök és építőmunkások akár érzékeny információkhoz is juthatnak a műemlék megvalósításához szükséges földmunkák és egyéb tevékenységek során. Legalábbis információnk szerint a közbeszerzési törvénybe beleérthető egy ilyen indoklás. Nemzetbiztonsági szempontból az utóbbi időben egyébként is elharapózott a közbeszerzés megkerülése, ez történt például a parlament előtt a Kossuth téren, és erre készülnek a Millenárisra tervezett rendőrségi épületnél. Ebben az esetben az eljárás nem nyilvános, a közvélemény csak a végeredményt tudja meg, vagyis azt, hogy kivel mekkora összegre kötöttek szerződést a köz pénzéből. Magyarországi képek - Budapest - Ha azonban az emlékmű megálmodói nem akarnának magyarázkodásba bonyolódni, akkor a közbeszerzési törvény maga is ad egy kibúvót. A művészeti szempontok védelme ugyanis lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítson, és ilyenkor a nyilvánosság előtt ugyancsak titokban marad az eljárás megindítása. Ráadásul ebben az esetben arra is lehetőség van, hogy kizárólag egy meghatározott „udvari” alkotónak adjanak megbízást. Ennek csak egyetlen hátránya van. Az eljárás elindításához szükség van a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének a fejbólintására, hogy releváns a hivatkozás a művészeti szempontra. Ezzel viszont a kormány a felelősséget is átdobja a bizottsági elnök vállára. Ő most Kövesdi Zoltán, aki szombathelyi ügyvédi praxisából került pozíciójába, és korábban egy cikluson át a városi önkormányzat fideszes képviselője és jogi bizottságának elnöke volt. Elméletileg pedig még az a lehetőség is felmerül, hogy egy emlékműállítás ügyét magáévá tevő művész, mondjuk, egy forintért felajánlja alkotását, és az elhelyezés költsége árubeszerzés esetén nem több 8 millió forintnál, építési beruházás esetén pedig 15 millió forintnál. Ebben az esetben ugyanis egyáltalán nem kell közbeszerzési eljárás. A kormány részéről azonban a VS.hu többszöri kérdésfeltevésére sem érkezett válasz, hogy végül is melyik megoldást választják, milyen ütemterv szerint valósul meg az emlékműállítás, és mennyibe kerül ez az adófizetőknek. A beruházáshoz szükség van a területre is, amely az V. kerület tulajdonában van. Belváros-Lipótváros polgármestere, Rogán Antal a VS.hu kérdésére azt mondta, hogy a képviselőtestületnek még tulajdonosi hozzájárulást kell adnia a projekthez, de hogy ez mikor történhet meg, arra nem tért ki válaszában. Így egyelőre nem tudni, miként lehet két és fél hónap alatt felállítani az emlékművet.

Egy évnél hamarabb nincs komoly, átgondolt, kiérlelt emlékmű

„Ha ma kiírták volna a pályázatot az emlékmű létrehozására, akkor egy komoly megbízó, aki átgondolt és kiérlelt művet akar köztérre állítani, 2014. március 19-re legfeljebb a rajzos ötletpályázat határidejét tűzhette volna ki, nem az avatásét” – nyilatkozta a VS.hu érdeklődésére Pótó János történész. Ő már részt vett jó néhány emlékmű zsűrijében, és történészként további több száz emlékmű iratanyagát tanulmányozta. „Aztán optimális esetben a zsűri kiválasztja a rajzokból a legjobbakat, 2-3 hónap múlva megnézi az 1:5 méretarányú gipsz- vagy agyagmodelleket, győztest hirdet, majd újabb 2-3 hónap múlva elfogadja az 1:1 méretarányú modellt. És akkor az építkezés, öntés, faragás, környezetrendezés még meg sem kezdődött. Egy ilyen emlékmű létrehozása minimálisan egy év, de akkor nagyon szoros a menetrend és mindennek klappolnia kell. Nem fér bele például (ami sokszor megesik), hogy a zsűri változtatást kér és az 1. vagy a 2. fordulót (esetleg mindkettőt) ismételni kell, esetleg többször is, hogy valamelyik forduló érvénytelen stb.” – sorolta Pótó János, mi minden kell ahhoz, hogy egy emlékműprojekt eljusson az ünnepélyes avatásig. Az első budapesti szovjet emlékművek készültek hasonló iramban Pótó Jánost a tempó 1945-re emlékezteti, az első három szovjet emlékmű elkészítésére. Ezekről (Szabadság tér, Vigadó tér, Gellért tér) ugyanis az első írott forrás 1945. február 20-ai (alig egy hete ért véget Budapest ostroma). Ez rendelkezett arról, hogy a Vörös Hadsereg által felkért művészek műtermet kaptak a Képzőművészeti Főiskolán (Pótó János: Az emlékeztetés helyei. Emlékművek és politika. Bp. 2003. Osiris, 112. p.), az emlékművek avatása pedig május 1-jén, azaz körülbelül 70 nappal később történt. A szilveszterkor megjelent kormányhatározat most is mintegy 10-11 hetet, azaz alig több mint 70 napot adott az emlékmű elkészítésére. Az évből már több mint egy hét eltelt, de még a szobrász nevét sem ismerjük.

Antifasisztáktól az antiszemitákig mindenki megszólalt

A baloldali pártok, a zsidó és roma szervezetek egyöntetűen elítélték a kormány kezdeményezését, hogy a német megszállásnak állítsanak mementót Budapesten. A szocialisták gyalázatos provokációnak nevezték az ötletet, az antifasiszták attól tartanak, hogy a nácik gyülekezőhelye lesz az emlékmű, a zsidó közösségben pedig komoly aggodalmakat keltett a monumentumhoz kötődő eszmék újabb megnyilvánulása. A kormány mindezt nem értette. Mint információs központja fogalmazott, „értetlenül állnak” a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének közleménye előtt, hiszen a kormány az emlékművel „minden magyar áldozat előtt lerója kegyeletét”. A Jobbik ugyanakkor rálicitált a kormányra, és a szovjet hősi emlékmű eltávolítását kezdeményezte a Szabadság térről.

Hauser Arnold: A művészet szociológiája

Akkor beszélhetünk a művészetben propagandáról, tézisszerűségről, irányzatosságról, ha a szerző politikai felfogása úgy fejeződik ki egy műben, hogy jól megkülönböztethetően, tisztán különválik a mű szűkebb értelemben vett esztétikai alkotóelemeitől. A másik esetben, tehát ott, ahol az eszmei tartalom leplezett, a mű világnézeti, illetve politikai színezetű motívumai megbonthatatlan egységet alkotnak egyéb összetevőivel, az ideológiának is nevezett világszemlélet hézagtalanul simul a mű esztétikai struktúrájába és maradéktalanul feloldódik a műalkotás egészében.”