Számonkérik az örökbefogadó anyákat, miért nem szültek inkább

Forrás: Facebook

-

Rengeteg előítélettel kell szembenéznie annak, aki örökbefogadásra adja a fejét. A szomszédok, a rokonok és még a pedagógusok is gyakran tesznek rosszalló megjegyzéseket, például azért, mert az örökbefogadó anya nem szült saját gyereket. A szülők többsége mégis nyíltan beszél az örökbefogadásról. Az SOS Gyermekfalvak kutatásának eredményei az örökbefogadás világnapja alkalmából.


Az SOS Gyermekfalvak kutatásában több mint 500 örökbefogadó szülőt kérdeztek meg arról, mennyire érzik elfogadónak a környezetet az örökbefogadással kapcsolatban – írja az Abcúg.

Kiderült, hogy minden második szülő kapott már valamilyen rosszalló megjegyzést, elsősorban szomszédoktól (33 százalék), rokonoktól (29 százalék), barátoktól (28 százalék) és a pedagógusoktól (26 százalék). Ezek minden második esetben a gyerek származására vonatkoztak, és majdnem ilyen gyakori a vér szerinti szülők elítélése is.


A harmadik leggyakoribb megjegyzés az örökbefogadó anyákat éri, amiért nem szültek saját gyereket.

Ennek ellenére az örökbefogadó szülők többsége ma már nyíltan vállalja az örökbefogadást, és alig van köztük olyan, aki ezt eltitkolná a gyereke elől. Többségük, 83 százalékuk még azt is támogatná, hogy a gyerek megismerje a vér szerinti szüleit.

A kutatásban rákérdeztek az örökbefogadó szülők hozzáállására és előítéleteire is. Kiderült, hogy a válaszadók harmada fogadna örökbe három évesnél idősebb gyereket, és majdnem minden második szülő nyitott a roma gyerekekre is. Ugyanakkor csak 3,5 százalékuk mondta egyértelműen, hogy örökbe fogadna fogyatékos gyereket, igaz, ezt többnyire a fogyatékosság mértékétől teszik függővé.

Az örökbefogadók 60 százaléka a gyerekre való várakozást érezte a legnehezebbnek, 33,5 százalékuk pedig az örökbefogadás utáni első hat hetet, amíg a vér szerinti szülő elállhat az örökbefogadástól.

„Akár 5-6 évig is várakozhatnak azok, akik egészséges csecsemőt szeretnének örökbe fogadni, és származási kikötést is tesznek. Lényegesen lerövidíti a várakozási időt, ha az örökbefogadó például nyitott roma vagy óvodáskorú gyermekre. Az SOS-ben közel 400 gyerekről gondoskodnak nevelőszülők, évente átlagosan 2-4 gyereket sikerül örökbe adni. Ennél lényegesen több nem kerülhet vissza vér szerinti családjába, mégsem találnak örökbefogadó családra” – mondta Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi programigazgatója.

Az SOS megkérdezte azt is, mi jelentene leginkább segítséget a szülőknek. A legtöbben az örökbefogadási eljárás gyorsítását nevezték meg (62,1 százalék), a szülők harmada a támogató társadalmi közeget hiányolja második helyen, illetve több szakmai, akár pszichológiai segítséget igényelnének. A szülők negyede több információt várna az örökbefogadott gyerekről. Minden hatodik örökbefogadó szülő úgy érzi, hogy a pedagógusok és a bölcsőde, óvoda, iskola körüli segítő szakemberek, pszichológusok, gyógypedagógusok, pedagógiai asszisztensek, logopédusok nagyon kevés tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen.

Az Abcúg örökbefogadással kapcsolatos cikkeit itt olvashatja.


(Írta: Szurovecz Illés)