Sűrű erdőbe indult a civil ellenzék

Fotó: VS.hu / Kummer János

-

A Fidesznek már egyszer bevált az a csodafegyver, amit most a parlamenten kívüli ellenzék vetne be a 19 kérdéses népszavazással. A jogi huzavona azonban hónapokig is tarthat, és még akkor sem biztos a siker, ha átengedik a kérdések egy részét. A referendum nehezített pálya, a kezdeményezők pedig túl sok, túl speciális kérdést tettek fel, nincs bennük igazi hívószó.


„A kormány bőségesen adott okot a felháborodásra” – mondta VS.hu-nak Vajda Zoltán, a március 15-ei civil tüntetés egyik szervezője, akit arról kérdeztünk, nem túlzás-e, hogy 19 kérdésben kezdeményeznek népszavazást (a kérdéseket lásd a cikk alján). Szerinte még önmérsékletet is gyakoroltak, hiszen ennél több problémát tudnának felsorolni. Úgy gondolják, nem fogalmaztak meg biztosan elbukó kérdéseket, pedig kifogásolják például a választási rendszer szabályait, vagy a 27 százalékos áfát is.

Mint arról beszámoltunk, a vasárnapi tüntetésen jelentették be, hogy a három szervező magánszemély összesen 19 népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Nemzeti Választási Irodának, amelyek szinte teljes katalógusát tartalmazzák a jelenlegi kormányt érő kritikáknak. A kezdeményezők egyike, Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint mind a 19 kérdésük átmegy a jogi szűrőn – ennek esélyeivel hamarosan külön cikkben foglalkozunk –, a sikeres referendum után pedig az Orbán-kormány lényege bukik meg.


A Fidesznek már bevált

Egyáltalán nem véletlen, hogy a népszavazás eszébe jutott az ellenzéknek, hiszen a parlamentben 2018-ig biztosan marad a stabil Fidesz-fölény, ott ünnepnap lesz az is, ha egy-egy sarkalatos törvénymódosítást meg tudnak akadályozni. A népszavazással azonban éppen a Fidesz teremtett precedenst: a 2008. március 9-én három kérdésben (vizitdíj, kórházi napidíj és tandíj) megtartott úgynevezett „szociális népszavazás” közvetve az MSZP-SZDSZ koalíció felbomlásához, majd Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondásához vezetett.

Érdemes felidézni ugyanakkor, hogy Orbán Viktor eredetileg hét kérdésben hirdette meg a népszavazási kezdeményezést, az Országos Választási Bizottság első körben át is engedett hármat, a kórház-privatizáció és a gyógyszertáron kívüli gyógyszerárusítás tiltására, illetve a gazdák elővásárlási jogára vonatkozókat. Ezek azonban végül nem szerepeltek a szavazólapon, mert a Fideszben is rájöttek, hogy csak a „vizitdíj” vagy a „tandíj” elég erős hívószavak ahhoz, hogy az emberek megmozduljanak miattuk.

A parlamenten kívüli ellenzéknek volt egy ilyen hívószava néhány hónappal ezelőtt: a netadó hírére tízezrek vonultak az utcára, hiszen egyszerű, világos, az embereket kellőképpen hergelő dologról volt szól. Az ellenzék szempontjából nagy kár, hogy adóügyekben nem lehet népszavazást tartani, illetve a kormánypártok is észbe kaptak, és levették a napirendről az internet megadóztatását. A későbbi, más témákat a zászlóra tűző tüntetéseken már nem is voltak annyian, mint a netadós demonstráción.

Arra a kérdésre, hogy a 19 kérdés mennyire mozgathatja meg az embereket, Vajda Zoltán azt mondta: ők az elmúlt hetek, hónapok alapján ezeket látták a legfontosabbnak.


Kétszázezer után négymillió

A közelmúlt tapasztalatai alapján azért nehéz elképzelni, hogy milliós tömegek mennének el szavazni azért, hogy a miniszterelnök ne költözhessen a Várba, vagy foglalják törvénybe az EU zöldenergia-irányelvének célkitűzéseit. Igazából csak akkor lehet sikeres a kezdeményezés, ha azt csomagban tudják kommunikálni, hasonlóan az 1989-es „négyigenes népszavazáshoz”. Akkor sem a Munkásőrség megszűnése volt a tét, hiszen azt már lefegyverezték, hanem a demokratikus ellenzék pozícióinak megerősítése a reformkommunistákkal szemben, és hogy ne Pozsgay Imre legyen a köztársasági elnök.

A vasárnap bejelentett népszavazási kérdések közt olyan is van, amivel már mások is próbálkoztak a közelmúltban: 2012-ben az LMP gyűjtött aláírásokat egyebek mellett azért, hogy a tankötelezettség korhatára 18 év maradjon, de nem sikerült összeszedni a szükséges 200 ezer aláírást, így az Országgyűlés nem is írta ki a referendumot. Erősen kétséges, hogy ugyanez a téma most jobban megmozgatná az embereket, mint három éve. „Nem kommentálom, hogy egy politikai párt milyen társadalmi támogatottsággal rendelkezik” – mondta Vajda, mikor az LMP-s kudarcról kérdeztük.

Ha sikerül hitelesíttetni a kérdéseket – ez sem egyszerű folyamat, erről lejjebb írnunk –, egészen komoly erőket kell mozgósítani, hogy a rendelkezésre álló 120 nap alatt összeszedjék a 200 ezer aláírást, ráadásul mind a 19 kérdéshez egyenként, mindegyik ívre felvezetve a polgárok pontos adatait. Ez elképesztően nagy kihívás. Fölöttébb kérdéses, hogy az egyelőre még csak formálódó ellenzéki mozgalom képes lesz-e ezt megoldani.

Ha pedig ez megvan, akkor el kell érni, hogy a választók legalább fele, négymillió ember el is menjen szavazni, hiszen a jelenlegi szabályok szerint csak akkor lesz érvényes a népszavazás. 2012 előtt még elég volt, ha a választók negyede, kétmillió ember azonosan szavazott. A 2008-as, vizitdíjas népszavazás ilyen szigorú szabályokkal is átment volna, a 2004-es, kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról szóló referendumon viszont nem voltak ennyien, így az eredménytelen lett mindkét kérdésben.


Schiffer András az LMP népszavazási aláírásgyűjtésén


Nehezített pálya

Egy népszavazás sikeréhez tehát szükség van jó hívószóra, tettre kész aktivistákra, de felkészült jogászokra is. Egy referendum sikerre vitele régen sem volt egyszerű, de az új alaptörvény, majd a 2013-ban elfogadott népszavazási törvény hatályba lépésével többszörösen is nehezített pálya lett. Először is az adminisztratív nehézségeken kell túllendülni, vagyis el kell jutni odáig, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hitelesítse a kérdést, és el lehessen kezdeni aláírásokat gyűjteni.

A vasárnapi zárva tartás ellen beadott népszavazási kezdeményezések példája mutatja meg, hogy ez nem is annyira egyszerű. Egy témakörben egyszerre csak egy kérdés lehet napirenden, amíg azt jogerősen el nem bírálják, blokkolja a többi hasonló kezdeményezést. Így tartja fel Szepessy Zsolt korábbi monoki polgármester a DK, illetve a Liga Szakszervezetek és a Vállalkozók Országos Szövetségének kezdeményezését a vasárnapi zárva tartást érintő népszavazásról. A 19 kérdéshez hasonló viszont jelenleg nincs benyújtva, így ez nem hátráltatja a kezdeményezőket, akik azért elővigyázatosságból már pénteken benyújtották a kérdéseket, hogy senki se tudja meghekkelni azokat.

A kérdéseket első közben már a Nemzeti Választási Iroda megszűri, csak azok kerülhetnek az NVB elé, amelyek nem tartoznak egy már futó témakörbe, illetve nem „nyilvánvalóan ellentétesek” a népszavazás „alkotmányos céljával és rendeltetésével”. Ez eldőlt: az NVI elnöke formailag rendben találta a 19 kérdést. Most majd az NVB foglalkozik érdemben is a kérdésekkel: a törvény szerint 30 napja van elutasítani vagy hitelesíteni azokat. A bizottság egyesével bírálja el a kérdéseket, nem pedig csomagban, így például 6 hibás kérdés esetén 13 még átmehet.

A tapasztalat azt mutatja, hogy csak nagyon kevés kezdeményezés jut el oda, hogy meg is lehessen kezdeni az aláírásgyűjtést. Az NVB a honlapján közzétett adatok alapján szakmányban hozza az elutasító határozatokat, aminek két fő oka lehet: vagy tiltott tárgyban (például költségvetést vagy valamilyen nemzetközi szerződést érintő kérdésben) akarnak népszavazást kezdeményezni, vagy pedig a kérdés nincs megfelelően megfogalmazva. Egy jó népszavazási kérdést feltenni nem is olyan könnyű. Teljesen világosnak kell lennie, hogy mi a népszavazás tárgya, és mire kötelezné az Országgyűlést, de elég egyszerűnek is kell lennie ahhoz, hogy a választók képesek legyenek egy igennel vagy nemmel megválaszolni. Tipikus hiba, hogy a kezdeményező nagyon precíz akar lenni, és a többszörösen összetett mondatba két kérdést is belezsúfol, így el is bukik az egyértelműség teszten.


Több mint fél év

Az igazi jogi kötélhúzás csak akkor kezdődik, ha az NVB eljárása véget ért. A bizottság határozatát ugyanis meg lehet támadni a Kúrián, amelynek 90 napja van dönteni az ügyről – addig is blokkolja a hasonló tárgyban érkező kezdeményezéseket. A legfőbb bírói fórum döntése ellen fellebbezni nem lehet ugyan, de az Alkotmánybírósághoz (Ab) lehet fordulni arra hivatkozva, hogy a Kúria alaptörvény-ellenesen értelmezte a jogszabályokat. Az Ab-nak – ha befogadja a panaszt – harminc napja van dönteni. Ha minden döntést megtámadnak – ami nagyjából borítékolható –, és minden testület teljesen kihasznál minden rendelkezésére álló időt, akkor több mint fél évbe telik majd, mire végső döntés születik a népszavazási kérdésekről.


A 19 kérdés

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek személyi jövedelemadó-bevallása nyilvános legyen?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozata is nyilvános legyen?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek ingatlanszerzése csak akkor kerüljön bejegyzésre a földhivatali nyilvántartásban, ha az érintett igazolja az ingatlanszerzésre vonatkozó adatok közzétételét?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók ingatlanszerzése csak akkor kerüljön bejegyzésre a földhivatali nyilvántartásban, ha a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett igazolja az ingatlanszerzésre vonatkozó adatok közzétételét?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozat elfogadásával kötelezze a Kormányt arra, hogy az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 86. cikke alapján felállítható Európai Ügyészség létrehozását az Európai Bizottság erre vonatkozó előterjesztése esetében az Európai Unió Tanácsa, illetve az Európai Tanács eljárása során támogassa?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy közpénzből és az Európai Unió által biztosított forrásokból megvalósítandó kiemelt beruházásokat ne lehessen kivonni a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok hatálya alól?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés foglalja törvénybe az Európai Unió zöldenergiáról szóló 2009/28/EK irányelvében foglalt célkitűzések teljesítésének kötelezettségét?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy ne kelljen a gazdasági kamarai közfeladatok ellátásához kötelezően kamarai hozzájárulást fizetni?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a társadalombiztosítási egyéni számlákon kerüljenek feltüntetésre a 2012. december 31-ét megelőző időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatok?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a társadalombiztosítási egyéni számlákon kerüljenek feltüntetésre az 1998. január 1-jétől 2010. november 1-ig tartó időszakra a magánnyugdíjpénztárakból az állami társadalombiztosítási rendszerbe visszalépettek magánnyugdíjpénztárban nyilvántartott tagdíjának összegére vonatkozó adatok?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2015. január 1. előtt ingyenes közforgalmi út-szakaszok újra ingyenesen használhatóvá váljanak?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon ne az állam kizárólagos hatáskörébe utalt tevékenység legyen?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a végrehajtó közhatalmi funkciót gyakorló intézmény ne települhessen a Budai Várnegyed ENSZ világörökségi listáján szereplő területére?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a közfoglalkoztatottak jogaira a munka törvénykönyvében foglalt szabályok legyen alkalmazandóak?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben a tanuló a tizennyolcadik életévét betölti?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az orvosi szakmai kollégiumok által a betegségek kezelésére összeállított irányelveket az Országgyűlés foglalja törvénybe?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a látvány-csapatsportokra adható társasági adó-támogatások feltételei megegyezzenek a kulturális intézményeknek juttatható támogatásokéval?
  • Egyetért-e azzal, hogy nyilvánosságra kell hozni a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos beruházás valamennyi pénzügyi információját?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy bárki hozzáférhessen és nyilvánosságra hozhassa az 1944. december 21. és 1990. február 14. közötti időszakban a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének „titkos”, illetve „szigorúan titkos” állományú munkatársainak illetve együttműködő személyek adatait, beleértve az általuk készített jelentéseket, feljegyzéseket, iratokat?