Sólyom László: már nem az Országgyűléssel harcol az Alkotmánybíróság

Fotó: Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

-

A volt köztársasági elnök meghagyná az alkotmányjogi panaszt a normakontroll elsődleges eszközének. Az egyes konkrét ügyek elbírálását pedig a rendes bíróságokra bízná. Sólyom László az Alkotmánybíróság szerepéről beszélt egy budapesti konferencián.


„Látni kell, hogy oda kerültünk vissza, ahonnan 1989-ben indult az Alkotmánybíróság” - Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság (AB) alapító elnöke az alkotmányjogi panaszról szervezett mai konferencián beszélt, amelyet az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) szervezett. Lényegében arról folyik a tanácskozás, hogy milyen szerepe volt az Alkotmánybíróságnak (AB), illetve milyen lett az Alaptörvény elfogadása és módosításai után. Sólyom László az AB történetéről tartott előadást. Arról beszélt, milyen szerepe volt a rendszerváltás során a testületnek, hogyan alakultak ki a jogkörei 1988-89-ben, majd később hogyan pozicionálta magát. „A parlamenttel vagy a legfelsőbb bírósággal harcol-e egy alkotmánybíróság? – tette fel a kérdést Sólyom előadásában. „Magyarországon mindig is a parlament volt az intézmény, amelynek munkáját ellenőrizte, más régiós országokban más és más volt ez a szerep. 2012 óta Magyarországon viszont megváltozott ez a szerep. Jelenleg az a szándék, hogy eltolják az alkotmányjogi védő szerepétől az AB-t, amit eddig betöltött, egy rendes bírósági szerep felé.” Az 1988-as pártértekezleten került szóba, hogy az alkotmányt tovább kell fejleszteni, Kulcsár Kálmán számára az volt akkor a cél, hogy a létrehozandó alkotmánybíróságnak normakontroll szerepe legyen, amit a képviselők akkor elleneztek. Nem értettek egyet az AB felállításának tervével, azzal, hogy a parlament fölé valamilyen hatalom kerüljön. Soha nem volt arról szó korábban, hogy az AB törvényeket is felülvizsgálhasson. Az AB valódi szerepének megalkotását végül az ellenzéki kerekasztal tárgyalásain hozták vissza az ellenzék szakértői, Sólyom László mellett, Tölgyessy Péter. Sólyom László arról is beszélt, hogy a rendes bíróságok számára milyen hatással volt az AB felállítása, illetve maga a rendszerváltás. Elbeszélése szerint 1989 valódi felszabadulást hozott a bíróságoknak. Tömegesen léptek ki a bírók az MSZMP-ből, a későbbi alkotmány ki is mondta: bíró nem lehet párt tagja. Megjött a rendes bíróságok öntudata. Nem akartak maguk fölé egy újabb hatalmat. Sólyom visszaemlékezett, milyen vetélkedések voltak a bíróságok között: „vágni lehetett az utálatot a rendes bíróságok képviselői részéről az AB felé”. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság 1990 és 2002 közötti elnöke kiharcolta például, hogy egy forinttal több legyen a fizetése, mint az AB elnökének. Az AB – Sólyom visszaemlékezése szerint – mindent megtett azért, hogy kiemelje a bíróságok, bírók szerepét, hiszen voltaképpen ők voltak a valóban független hatalmi ág, szemben a parlamenttel, amely megszavazza a végrehajtó hatalom indítványait. A bírók azok, akik voltaképpen joggá alakítják a törvényeket ítéleteik alapján.

Objektív normakontroll vagy inkább szubjektív jogvédelem?

A konferenciát azért rendezte meg az EKINT, hogy választ keressenek, milyen szerepet tölt be most az alkotmányjogi panasz az Alkotmánybírósághoz forduló panaszosok alapjogsérelmének orvoslásában. Majtényi László, az EKINT elnökének értékelése szerint az alkotmányjogi panasz jelenlegi gyakorlatában visszalépés a korábbi gyakorlathoz képest, ugyanakkor egy lényeges és fontos jogvédelmi eszköz is, amelynek hiánya következményekkel járt. A panasz intézménye pozitív impulzusokat adhatott volna a rendes bíróságoknak, ugyanis az Alaptörvény és az ahhoz kapcsolódóan elfogadott alkotmánybírósági törvény 2012-től bevezette az úgynevezett valódi alkotmányjogi panaszt. Ez egy új lehetőség a korábban létező panaszlehetőség, az actio popularis (népi kezdeményezés) helyett, de nem pótolja azt. A jelenlegi szabályok alapján bárki, akinek alapjogait egy bírósági ítélet sérti – függetlenül attól, hogy az alapjogsérelmet az alkalmazott jogszabály vagy a bírói jogértelmezés okozta –, a jogorvoslati lehetőségek kimerítését követően alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, a testület pedig jogosult az ítélet megsemmisítésére is. Az új közjogi rendszer ugyanakkor az alkotmányjogi panasz hatókörének kiterjesztése mellett az Alkotmánybíróságot érintő más jelentős változásokat is hozott. Az Alkotmánybíróság hatásköre lényegesen szűkült a költségvetési és adótárgyú törvények alkotmányossági ellenőrzésének korlátozása, illetve az actio popularis eltörlése következtében. Jogvédő szervezetek, köztük az EKINT is amiatt kritizálták az Alkotmánybíróság (AB) működésére vonatkozó szabályozás megváltoztatását, mert jelenleg csak keveseknek – az ombudsmanon kívül a legfőbb ügyésznek, a legfelsőbb bíróság elnökének – van jogosítványa arra, hogy normakontrollt kérjen az AB-tól, míg korábban ez a lehetőség bárki számára nyitva állt.