Sokkal erősebb lehetett Észak-Korea hidrogénbombája

Fotó: MTI/EPA / Dzson Hon Kjun

-

Dél-Korea a földalatti robbanásból eredő sugárzó gázizotópot észlelt a légkörben. Szöul légiereje először gyakorlatozott új robotrepülőgépével.


Az amerikaiak szerint a becsültnél sokkal nagyobb, 250 kilotonnás volt a szeptemberi észak-koreai nukleáris robbanás ereje. A Johns Hopkins Egyetem intézete a föld alatti atomrobbanás okozta földrengés legújabb számításait elemezte.

A nukleáris kísérletek átfogó tilalmáért küzdő nemzetközi szervezet (CTBTO) és a norvég NORSAR intézet 5,8-ről 6,1-re módosította a földrengés erejét, míg az amerikai földtani intézet (USGS) korábbi becslése 6,3-as volt. A CTBTO és a NORSAR által módosította adatok lényegesek, mert belőlük arra lehet következtetni, hogy a felrobbantott nukleáris fegyver ereje közel 250 kilotonna volt, tizenhatszorosa az amerikaiak által 1945-ben Hirosimára ledobott 15 kilotonnás atombombának.

Az amerikaiak még vizsgálják, hogy valóban termonukleáris robbanás volt-e a szeptemberi, de egyelőre semmit sem találtak, ami ennek ellentmondana. Egyelőre egyetlen külföldi kormány sem erősítette meg, hogy valóban hidrogénbombát robbantott Észak-Korea, de több szakértő úgy véli, hogy a detonáció minden jellemzője egy kétfokozatú hidrogénbomba robbanásáé volt. A robbanás erejéről eddig nagyon különböző adatokat közöltek. A dél-koreai védelmi minisztérium szerint 50 kilotonnás volt, de Japánban 160 kilotonnás becslés is megjelent. Ezek még változnak az újabb információk megjelenésével.

A nukleáris biztonságért felelős dél-koreai bizottság szerint xenon-133-as radioaktív gázizotóp nyomait fedezték fel a légkörben. A testület szerint biztonsággal lehet állítani, hogy a sugárzó izotóp észak-koreai eredetű, de a mért adatokból nehéz arra következtetni, hogy mekkora volt a nukleáris robbanás ereje, és atom- vagy termonukleáris bomba robbant-e.

A lakosságra és a környezetre nem jelent veszélyt a radioaktív gáz megjelenése. A xenon a természetben elforduló színtelen, szagtalan nemesgáz, amelyet például ív- vagy villanólámpákban, lézerekben használnak. A sugárzó izotópjai azonban kizárólag mesterségesen állíthatók elő, és maghasadáskor is keletkeznek.


Bárhova elér

A dél-koreai légierő első ízben hajtott végre éleslövészetet a Taurus típusú nagy hatótávolságú robotrepülőgépével, amely koreai válság esetén erősíteni fogja a hadsereg megelőző csapásmérő képességét. A Németországtól vásárolt, 500 kilométeres hatótávolságú, lopakodó tulajdonságokkal rendelkező robotrepülőgépet F-15-ös vadászgépről lőtték ki, és alacsony magasságban repülve, megkerülve az akadályokat, eltalálta az ország nyugati partvidékén lévő célpontot.

Ha Szöul környékéről lőnek ki egy ilyen fegyvert, az 15 percen belül elérheti célpontját Észak-Korea bármelyik szegletében. Dél-Korea 170 ilyen fegyvert állít hadrendbe.


Az út helyessége

Az ENSZ BT hétfőn egyhangú határozatban további szankciókat szavazott meg Észak-Korea ellen, válaszul a kísérleti hidrogénbomba-robbantásra. A szankciók megtiltják az észak-koreai textilexportot, és felső határt szabnak a nyersolajimportnak. 2006 óta ez volt a kilencedik határozat, amelyet a világszervezet 15 tagú testülete egyhangúlag hozott meg, hogy megbüntesse az ázsiai kommunista diktatúrát nukleáris programjáért, rakétakísérleteiért és kísérleti robbantásaiért.

Az észak-koreai külügyminisztérium elutasította az újabb szankciókat. A közlemény szerint a "gyalázatos provokációk" eredményeként hozott szankciókkal meg akarják fosztani Észak-Koreát az önvédelem legitim jogától, és a teljes gazdasági blokáddal meg akarják fojtani az országot és a népét. Az amerikaiak által kezdeményezett szankciók alkalmat adnak Phenjannak arra, hogy igazolja az általa választott út helyességét – közölte a külügyminisztérium.