Senkit sem hozott lázba a civiltörvényes népszavazás

Fotó: Polyák Attila

-

Bár a Kúria hitelesítette a Momentum Mozgalom népszavazási kezdeményezését a civiltörvény eltörléséről, az ötlet megosztja az érintett szervezeteket. Vannak, akik attól tartanak, hogy a kezdeményezés csak felerősíti a civilellenes propagandát. Az is kérdéses, hogy a civilek részt vennének-e a kampányban, illetve az aláírásgyűjtésben. A pártok azért nem lelkesednek a Momentum akciójáért, mert a népszavazás biztosan csak a választások után jöhet.


Nem igazán tudják az érintett civil szervezetek, sem pedig az ellenzéki pártok, hogy mit kezdjenek a Momentum Mozgalom népszavazási kezdeményezésével a civiltörvény visszavonásáról – írja az Abcúg. A Kúria kedden hitelesítette a kérdést, amely így hangzik:

“Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?”

A nyáron elfogadott törvény arra kötelezi azokat civil szervezeteket, amelyek legalább évi 7,2 millió forint külföldi támogatásban részesülnek, hogy honlapjukon és írásos anyagaikon tüntessék fel ezt az információt. A jogszabály alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül több jogvédő- illetve segélyszervezet, valamint a Rex Kutyaotthon Alapítvány, a Bátor Tábor Alapítvány, a Magyar Vörökereszt és a Csányi Sándor OTP-elnök alapította Csányi Alapítvány a Gyermekekért is.


Közösen döntenek

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) még nem alakított ki végleges álláspontot a népszavazási kezdeményezésről: azaz támogatják-e azt, illetve részt vennének-e a kampányban, és ha igen, akkor milyen formában – gyűjtenének-e például aláírásokat. (A népszavazás kiírásához 200 ezer aláírásra van szükség, erre 120 napja van a Mometumnak.)

A Magyar Helsinki Bizottság sem döntött még erről, mondta el az Abcúg kérdéséről Pardavi Márta, a jogvédő szervezet társelnöke. Erről más civil szervezetekkel is egyeztetni fognak, tette hozzá. Mint elmondta, minden olyan kezdeményezésnek örülnek, ami támogatja a civiltörvény elleni küzdelmet. A népszavazás egy újabb eszköz ebben a harcban, amit nem “színez át”, hogy az ötlet egy politikai párttól érkezett, magyarázta.

Irányadással a civil szervezeteket tömörítő Civilizáció nevű formáció (amely az áprilisi tüntetést is szervezte) szolgálhat. Úgy tudjuk, hogy a hét elején születhet közös döntés a kérdésben, ami azonban nem lesz kötelező érvényű, a tagszervezetek eltérhetnek ettől.

Az már biztos, hogy a Transparency International Magyarország nem fog részt venni az aláírásgyűjtésben, mert sosem vesz részt politikai pártok akcióiban, szögezte le megkeresésünkre Ligeti Miklós a TI jogi igazgatója. Ebben tehát eltérő álláspontot képviselnek, mint a Helsinki Bizottság.

Több olyan segélyszervezetet is megkerestünk, amelyek a törvény alapján külföldről támogatott szerveznek minősülnek. Itt egyértelműbbnek tűnik a kép. Magyar Vöröskereszt válaszában például azt írta, hogy a pártatlanság és a semlegesség alapelveinek jegyében nem vállalhatnak szerepet semmi olyan kezdeményezésben, amelynek politikai vonatkozása van.


Kétélű fegyver a népszavazás

Érthető a civil szervezetek dilemmája, hiszen a népszavazási kezdeményezés újabb muníciót szolgáltathat a civilellenes propagandának és kampánynak. Erre a felvetésünkre Pardavi Márta úgy reagált, hogy a kormányzati kommunikáció nem fogja befolyásolni az eddig képviselt álláspontjukat, és az elmúlt években hozzászoktak a támadásokhoz. Szerinte nem egy kormányellenes népszavazásról van szó; a civiltörvény “egy szimptomatikus ügy”, arról is szól, hogyan kéne működnie egy normális európai jogállamnak. “Miért kell egy elnyomó rezsim eszközeihez nyúlni?”

A momentumosok ugyanerre azt mondták, hogy nem érdemes ezzel foglalkozni, “nem szabad meghajolni a kormány akarata előtt.” Szerintük egyértelmű a helyzet: az egyre autokratikusabb eszközökhöz nyúló kormány a működő demokratikus társadalom alapját adó civileket bélyegzi meg, lehetetleníti el. Ez ellen minden lehetséges eszközzel fel kell lépni, írták válaszukban.

Ligeti Miklós ennél árnyaltabban látja a kérdést. Ő úgy fogalmazott, hogy a népszavazási kezdeményezés annyiban kétélű fegyver, hogy siker esetén ugyan magával hozhatja a törvény bukását, de lehetőséget termet arra is, hogy a kormány és a kormánypártok tovább sulykolják a civil szervezetekkel szembeni ellenséges, stigmatizáló üzeneteiket.

Például ahogy tette Hollik István, KNDP-s politikus, akik egy jó adag sorosozással kommentálta a Kúria döntését. Az ő olvasatában a Momentum szándéka egyértelmű: beálltak azok sorába, akik a Soros-hálózatot védik, érdekül fűződik ahhoz, hogy a bevándorláspárti szervezetek működése ne legyen átlátható.

Más civil szervezethez hasonlóan Ligeti is abban bízik, hogy az Alkotmánybíróság hamarosan megsemmisíti a törvényt. (Mint ismert, augusztus végén 23 civil szervezet fordult az Alkotmánybírósághoz, a törvény megsemmisítését kérve.) Ha ez megtörténne, akkor a Momentum népszavazási kezdeményezése azonnal tárgytalanná válna. A Momentum viszont nem tartja valószínűnek, hogy az AB megsemmisítse a sokat kritizált civiltörvényt. Az pedig példátlan lenne szerintük, ha az AB most néhány napon belül megsemmisítené a törvény, miután nyár óta nem kezdett semmit az üggyel.


Kivárnak a pártok

Feltűnő ugyanakkor, hogy a népszavazási kezdeményezés mennyire nem hozta lázba a többi ellenzéki pártot. Pedig Pardavi Márta is logikusnak tartaná, ha azok a pártok, szervezetek, akik eddig ellenezték törvényt, most is tiltakoznának. Ennek egyik oka lehet, hogy a népszavazásra csak a választások után kerülhet sor. Az összegyűjtött aláírások leadása után az NVB 2 hónapig ellenőrizheti azokat, ezután az Országgyűlésnek egy hónapja van elrendelni a népszavazást, a köztársasági elnök pedig egy 50 napon túli időpontra tűzi ki azt. Ez legjobb esetben is 8 hónapot jelent – és akkor még számoltuk bele a várható jogorvoslati eljárásokat. A Momentumot ez sem zavarja, a párt szerint nem ez a lényeg, hanem hogy eltöröljék a civileket megbélyegző törvényt.

Arról nem is beszélve, hogy erősen kérdéses, hogy a pártok hány embert tudnak mozgosítani ezzel a témával – a budapesti olimpia ügye egy sokkal könnyebben kommunikálható és egyértelműbb kérdés volt. Főleg vidéken, a kisebb településeken lesz nehezebb elmagyarázni, miért rossz a civiltörvény.

Az LMP a napokban fog dönteni arról, hogy részt vesz-e az aláírásgyűjtésben, pedig korábban az AB-hez fordult az ügyben. A MSZP szerint kizárólag a kormányváltás a megoldás, mivel a népszavazás túl messze van. A Jobbik nem is akar foglalkozni a kérdéssel, mert fontosabb “sorskérdésnek” tartja a béruniós kezdeményezést, és arra akar koncentrálni. Eddig csak a Liberálisok jelezte, hogy aktívan részt vesznek majd a gyűjtésben. Az Együtt sem zárkózott el ettől, de csak akkor szállnak be az akcióba, ha a Momentum felkéri őket.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy a Fidesz nem rettent meg egy új népszavazás lehetőségétől, és várhatóan nem is fog meghátrálni, mint tette azt a budapesti olimpai vagy a vasárnapi boltzár esetében. Hollik már kedden kijelentette, hogy a kormány nem fogja visszavonni a civiltörvényt. Sőt, a kormánypártoknak még jól is jöhet a hónapok óta dübörgő Soros-ellenes kampány erősítéséhez.