Azért is van politikai hisztériakeltés, mert hiányzik az emberek stabil értékrendszere, magyarázza Örkény Antal szociológus, aki szerint az, hogy egy ország hogyan bánik az idegenekkel, a középosztály hozzáállásán múlik. Márpedig most a magyar középosztály lecsúszást, bizonytalanságot érzékel.
„Melyikek vagyunk mi, magyarok? A kocsmában és közösségi médiában gyűlölködők vagy a menekültekkel szimpatizáló segítőkészek? Nehéz eldönteni, hogy összességében mi jellemzi a mai magyar társadalmat” – mondja Örkény Antal szociológus, egyetemi tanár, az MTA doktora.
Úgy véli, nyugalmi állapotban az elmúlt évtizedben a magyar társadalom egyre befogadóbb lett, ami nagyjából az idegenek elfogadását jelenti, nem azt, hogy örülnek nekik vagy szeretik őket. „Ám az, hogy most a krízis és hisztéria kellős közepén mi a helyzet, nem tudni”, teszi hozzá.
Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor
Balhé a menekültekkel
Ami kulcsfontosságú lehet, az a középosztály, véli. „Egy társadalom kultúráját és értékvilágát sokféle hang jellemzi, az alapstruktúrát viszont az határozza meg, mit gondol a társadalom háromnegyedét kitevő középosztály” – mondja Örkény Antal. Bécsben, Berlinben, Londonban és Párizsban az ő álláspontjuk meghatározó menekültügyben, a politika ezt nem tudja jelentős mértékben radikalizálni az ellenkező irányba.
A kérdés, mi a jövő: ez a mértékadó társadalmi csoport lecsúszik, vagy épp megerősödik, és felzárkózik Európához a domináns kultúra, a társadalmat vezérlő értékek szempontjából is. Örkény Antal abban bízik, a magyar középosztálynak is alapértéke lesz a sokszínűség, és megpróbál kialakítani valamilyen együttélési stratégiát.
Igaz, most nem ez az irány, következtethető ki a kutató szavaiból: „Itthon azért is van politikai hisztériakeltés, mert hiányzik az emberek stabil értékrendszere.” Miután most Magyarország nem felszálló ágban van, a középosztály lecsúszást érzékel. Az emiatt felhalmozódó frusztráltság miatt válhat népszerűvé a kormány által sugallt hisztériakeltés, és az „ország bezárásának a gondolata” az idegen kultúrákkal, a máshonnan érkezőkkel szemben, mondja a szociológus:
“
Ha nincs biztonságérzet, indul a bűnbakkeresés.
Fotó: Hirling Bálint
Szemlélődők a Keletinél
Miután sokak számára bizonytalan a munkahely, a menekültek elutasítására jó alap az a kampányszöveg is, hogy ők „elveszik a munkát a magyaroktól”.
“
Ha valaki frusztrált és bizonytalannak érzi a munkahelyét és az egzisztenciáját, könnyen fogékony lehet az ilyen típusú általánosító magyarázatra
Az érintettség toleránsabbá tehet
Tóth Judit migrációs szakértő azt mondja, az, hogy nagyjából 500 ezer magyar külföldön dolgozik – tehát valamilyen szempontból migráns –, érzékenyebbé tette a társadalmat a menekültkérdésben.
„A társadalom megosztott, de a polarizáltság mellett csendben nő azok száma, akik szimpatizálnak azzal a gondolattal, hogy a menedéket keresők sem fenevadak. A személyes és érzelmi érintettség minden propaganda ellenére nő, pusztán azáltal, hogy a lakosság egyre nagyobb részének lesz migrációs tapasztalata.”
A Tárki vezető kutatója, Sik Endre szerint meglepően pozitívan reagált a társadalom a menekültkrízisre. Azt mondja, ő már azon is megdöbbent, hogy a kormány menekültellenes plakátjaira reagáló ellenplakátokra 33 millió forint összegyűlt. Sik Endre szerint a menekülteket hangosan vagy látványosan, például a közösségi médiában gyűlölők, illetve a segítők is kisebbségben vannak.
„A militáns, elvakult, fasisztoid intolerancia nem nagy tömegekre jellemző, még ha nagy hangja van is, de a segítők is egy törpe kisebbség. A legtöbben csendes szemlélők, akik azonban hajlamosabbak az idegenellenességre. Őket ebben erősítette a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció, egymillió embert sikerült azzal manipulálni” – véli Sik Endre.
– magyarázza Örkény Antal. Miközben szerinte ha az emberek racionálisan végiggondolnák, Magyarországon a demográfiai trendek rosszak, és a többségében fiatal, ambiciózus, mindent legyőzni képes és sokszor jól is képzett menekültek, például orvosok, ápolók, gazdasági hasznot is hajthatnának az országnak.
„Ha a miniszterelnök nem mentes az előítéletektől, ha a kultúrfölény áthatja a vezető politikai elit gondolkodását, ha a keresztény egyház hozzáállása is ennyire ambivalens, akkor miért csodálkozunk, hogy egy középosztálybeli is ezt gondolja?” – sorolja annak okait, hogy miért nem az ésszerű gondolkodás határozza meg a közvéleményt.
Németországban vagy Ausztriában elég elterjedt gondolat a középosztályban, hogy a menekültben és a bevándorlóban ne a biztonságát veszélyeztető tényezőt lássa, hanem épp ellenkezőleg, az ország sikerességének kulcsát. Igaz, Nyugat-Európában eleve beágyazottabb a mássággal, idegenekkel, kulturális különbségekkel szembeni tolerancia, mivel az ő világuk sokszínűbb. „A növekvő bevándorlás nem csökkenti a toleranciát, épp ellenkezőleg. Ott több az idegenellenes hang, ahol kevés a bevándorló”, mondja Örkény.
A szociológus szerint a magyarok most szembesültek először azzal, hogy a világméretű migráció kiterjedésével a szűk látókörű, zárt magyar világ nyitottá vált, ehhez pedig hozzá kell szokni. „A politika bármit tesz, Magyarország nem tudja bezárni a kapuit, a társadalomnak hozzá kell szoknia ahhoz, hogy a tradicionális magyar kultúrfölényben eredeztetett nemzeti narratívának vége. A válsághelyzet valamikor véget ér, ennek pozitív hatása is lehet, mert jó lenne, ha a kulturális sokszínűség velünk maradna, és létrejönne egy modern, toleráns, demokratikus, befogadó és sokszínű ország és nemzettudat.”
Fotó: VS.hu / Kummer János
Elindult az első menet gyalog Bécs felé, tele lett az autópálya vizet és ételt osztókkal
Mélyponton az idegenbarátság
A társadalom idegenellenességéről nincsenek nagyon friss mérések, a legutóbbi kutatások áprilisiak és júliusiak. A Tárki szerint tavasszal csúcsra járt az idegenellenesség, a lakosság 46 százaléka egyáltalán nem akart menekülteket befogadni. Ez a mérték nyárra csökkent, 39 százalékra, ám ez még mindig magas a korábbi évek átlagához képest. Az idegenellenesek főleg a dél-alföldi régióban élnek, jellemzően jobbikosok, illetve rossz anyagi körülmények között élnek.
Míg áprilisban az idegengyűlölőkkel azonos arányban voltak azok, akik azt mondták, mérlegelés után döntenének a menekültek befogadásáról, júliusra – amikor csúcsra kezdett járni a menekülthullám – már ismét ők kerültek abszolút többségbe. Ez a csoport leginkább az arabokat utasítja el, hol jobban, hol kevésbé.
A kitalált – és az idegenellenességet a maga tiszta formájában jól példázó – pirézek elutasítottsága is magas. A magukat idegenbarátnak valló aránya viszont 14 éve nem látott mélypontra süllyedt: arányuk már csak öt százalék.
Volt egy másik kutatás is, a Tett és Védelem Alapítványé, amely főként az antiszemitizmus mértékét kutatta, de azért kiderült belőle az is, melyik csoportot mennyire utasítják el az emberek.
