Romagyilkosságok: van-e még tettes szabadlábon?

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt / MTI/Szigetváry Zsolt

-

Egy könyv, egy film és egy folyamatban lévő nyomozás alapján kerestük arra a választ, hogy a sorozatgyilkosság minden elkövetőjét megtalálta-e már a rendőrség.


Augusztusban lesz egy éve, hogy a romák elleni gyilkosságsorozat miatt a Budapest Környéki Törvényszéken bűnösnek mondták ki a négy vádlottat. Kiss István, Kiss Árpád és Pető Zsolt tényleges életfogytiglant kapott, a hatóságokkal együttműködő Csontos István 13 év fegyházat. De vajon elkövethette-e ez a négy ember ezt a rasszista indíttatású támadássorozatot? Romagyilkosságok - Ítélethirdetés Kovács Lajos nyugalmazott ezredes, aki szakértőként követte a gyilkosok utáni nyomozást, lapunk kérdésére világosan fogalmazott: szerinte nincsenek elvarratlan szálak, a négy elkövető „önmagát bújtotta fel”.   A könyv   A rendőrezredessel Tábori Zoltán Cigány rulett című könyvének bemutatóján beszéltünk. A szociográfia a gyilkosságok helyszínén készült riportokból áll. Szerzője ugyanakkor nincs meggyőződve arról, hogy a rendőrök minden kérdést lezártak. Tábori szerint vannak jelek, hogy több elkövető volt, igaz, azt sem zárta ki, hogy a négy tettestől függetlenül mások is „kedvet kaptak” a rasszista bűncselekményekhez. A Cigány rulett – a cím a véletlenszerűen kiválasztott áldozatokra utal – bemutatóján is szó volt egy ilyen gyanús jelről: az első, Nagycsécsen elkövetett gyilkosság éjszakáján a tetthelytől pár kilométerre két, cigányok által látogatott kocsma is lángra lobbant. Az elkövetőket elfogta a rendőrség, összefüggést azonban nem láttak a két eset között.   A film   Szintén a kétségeket növeli a most bemutatott Ítélet Magyarországon című dokumentumfilm, amely a bírósági tárgyalást követte végig. Hajdú Eszter rendező filmjében a negyedrendű vádlott, Csontos István többször arról beszél, hogy félt a vádlottársak és a mögöttük állók bosszújától, ezért nem jelentette a tudomására jutott bűncselekményeket. Pedig Csontos tudott volna kinek jelenteni, ugyanis a férfi évekig a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) informátora volt. (Bár a KBH ugyanakkor egy ideig letagadta a társszervek előtt is, hogy az egykori hivatásos katonaként dolgozó Csontos az informátora lett volna).   A tárgyaláson résztvevő tanúkat hallva pedig a nézőben egyre több a kétség, hogy csupán négy, elszigetelt elkövetőről szól-e ez a történet. Hajdú Eszter megrázó filmjében ugyanis sorra a kamera elé kerül a hétköznapi rasszizmus. Megjelenik a tatárszentgyörgyi támadáshoz vezényelt tűzoltó, aki arról beszél, kezdetben biztosítási csalásra gyanakodtak, majd a helyszínen úgy vélte, hogy a gerendákból leeső szögek okozták az áldozatok sérüléseit. A mentősről – aki jó érzékkel nem is vállalta az arcát – is kiderült, hogy már a helyszínre tartva rendőri erősítést kért, mert cigánysorra félt bemenni. Csoda, hogy ezek után füstmérgezésként azonosítja a szitává lőtt ötéves roma kisfiú halálának okát? Az már meg sem lepi a nézőt, hogy a helyszínbiztosító rendőrök egyike épp a hóban maradt nyomokra vizelt. IMG_1794 Meghökkentő viszont, hogy a tárgyalást vezető bíró olykor minősíthetelenül üvölt egy-egy önmagáról megfeledkezett hozzátartozóval, túlélővel, miközben néha képtelen reagálni az őt sértegető (nem cigány, de kigyúrt) vádlottakra.   A rendőrség még nyomoz   A könyv, a film és a hozzátartozók véleménye mind azt erősíti, hogy lehettek segítői vagy finanszírozói a tavaly augusztusban első fokon elítélt négy gyilkosnak. Van azonban konkrétabb utalás is a lehetséges további elkövetőkre. Bár lapunknak nemzetbiztonsági forrásból olyan információi voltak, hogy Pintér Sándor belügyminiszter a Terrorelhárítási Központhoz – melynek nyomozati jogkörei gyakorlatilag megegyeznek az Alkotmányvédelmi Hivataléval – utalta a nyomozás folytatását, a rendőrség hivatalosan csak annyit erősített meg a kérdésünkre, hogy „a romagyilkosságokhoz tapadó besenyszögi rablás ügyében a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást folytat ismeretlen tettes ellen”.   Mint ismert, a romagyilkosságok első fokon elítélt elkövetői egy besenyszögi vadásztól rabolták el a fegyvereit. A rendőrség azt sejti, hogy a rablásban volt még valaki, aki eddig nem került a hatóságok látókörébe.

A rendőrök szerint az első támadás a sorban 2008. július 21-én Galgagyörkön történt, majd  augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon lőttek a romák lakta házakra. Az akció november 3-án Nagycsécsen durvult el, amikor a lehúzott redőnyre tüzelő elkövetők két embert is eltaláltak. Mindkét áldozat belehalt a lövésekbe. IMG_2236 A gyilkosok nem álltak le, ugyanabban az évben december 15-én Alsózsolcán támadtak, majd eljött 2009. február 23-a, amikor Tatárszentgyörgyön a falu széli házra Molotov-koktélt dobtak, majd a lángokból menekülő 27 éves Csorba Róbertet és ötéves kisfiát lelőtték. Csorbáék lánya szintén lőtt sérüléssel, de túlélte a támadást. Ezután már csak ölni mentek. Április 22-én Tiszalökön lőtték szíven az épp dolgozni induló Kóka Jenőt, míg augusztus 3-án Kislétán már be is mentek a kiszemelt házba, ahol anyát és lányát lőtték le. Utóbbi, rettenetes sérülésekkel, de túlélte a merényletet.