Rendkívül problematikusnak tartja a lex CEU-t a Velencei Bizottság

Fotó: Polyák Attila

-

A kormány reagálásában Soros-egyetemről és kettős mércéről ír. A magyar kormány képviselője októberben találkozik a Velencei Bizottsággal.


Alapvetően megfelel az európai gyakorlatnak a magyar felsőoktatási törvény, a módosított szabályozás azonban több rendkívül problematikus előírást tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan – írta előzetes véleményében a Velencei Bizottság.

Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete szerint az államoknak joguk van szabályozni a területükön működő külföldi egyetemeket, mivel erre nincs egységes európai szabályozás. Ám miközben a törvénymódosítás rendelkezései jogszerűen alkalmazhatóak az újonnan letelepülő külföldi intézményekre, az országban már jelen lévő egyetemek esetében nem ez a helyzet, az utóbbiakra vonatkozó új előírások egy jelentős része ugyanis "túlságosan szigorú sőt akár indokolatlan".

Az állásfoglalást ismertető közlemény szerint a módosítást a benyújtást követően meglehetősen gyorsan elfogadta a parlament, s ez nem tette lehetővé, hogy átlátható legyen a törvényalkotási folyamat, és annak során az érintettek mindegyikével érdemben egyeztessenek. Ez pedig segíthette volna a törvény demokratikus legitimációját.

A szervezet ajánlásokat fogalmazott meg a magyar kormány számára. A már működő külföldi egyetemeket kivonná azon előírás alól, amely megkövetelik az anyaországi campus meglétét. Kifogásolják azt is, hogy a törvény megtiltja, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény. Az állásfoglalás szerint biztosítani kell, hogy a munkavállalási engedélyek kiadásáról szóló szabályok ne érintsék aránytalanul az akadémiai szabadságot.

A Velencei Bizottság szerint a törvény szövegében ugyan nem neveztek meg egyetlen intézményt sem, a szabályváltozás főként a budapesti CEU-t érinti, a névhasználati tilalom például a Magyarországon működő 24 külföldi egyetem közül egyedül azt hozza hátrányos helyzetbe.

A testület delegációt küldött júniusban Budapestre, amelynek tagjai kormányzati tisztségviselőkkel és a CEU képviselőivel egyeztettek.

Az Európai Bizottság július közepén úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött a magyar hatóságoknak az új felsőoktatási törvény ügyében, ami a korábban megindított kötelezettségszegési eljárás második szakaszát jelenti.

A brüsszeli testület értékelése szerint a módosított törvény ellentétes a letelepedési, a szolgáltatásnyújtási, a tudományos, az oktatási, illetve a vállalkozási szabadságra vonatkozó uniós joggal. Magyarország ezért egy hónapot kapott arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.


A kettős mércét nem szabad elfogadni – így reagált a Velencei Bizottság a véleményére a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A közlemény szerint a kormány megvizsgálta az szakértő testület véleményét és egyetértett, hogy a külföldi felsőoktatási intézmények működésének engedélyezése, a feltételek meghatározása az egyes országok szuverén joga. A külföldi felsőoktatási intézmények alapítására vonatkozó szabályok az európai országokban jelentős eltérést mutatnak, nincsenek európai standardok.

A kormány üdvözli a Velencei Bizottság megállapítását, hogy a magyar törvényben meghatározott feltételek – nemzetközi szerződés a nem EGT országok vonatkozásában, a székhely szerinti országban való tényleges működés valamilyen formájának megkövetelése, a névazonosság elkerülése vagy a munkavállalási engedély megkövetelése – a jövőre nézve legitimek a magyar törvényhozó részéről.

"Ugyanakkor az az álláspontunk, hogy az említett követelmények kapcsán a kettős mércét nem szabad elfogadni. A törvényeknek Magyarországon minden felsőoktatási intézményre vonatkozniuk kell, így a Soros-egyetemre és más egyetemekre is" – áll a közleményében. A Kormányzati Tájékoztatási Központ megismétli, hogy a kormány már több felsőoktatási intézménnyel megállapodást kötött.

A kormány vitatja a Velencei Bizottság megállapítását, hogy az új követelményeket a már működő külföldi egyetemek esetében – kellő határidő megadásával – ne lehessen előírni.

A közlemény szerint sajnálattal és értetlenül áll a kormány a tény előtt, hogy a Velencei Bizottság megállapításainak döntő részét a CEU New York, illetve a Közép-Európai Egyetemre vonatkoztatva alapítja, noha azt a testület is elismeri, hogy a törvénymódosítás több külföldi egyetemet érint. A kormány közleménye szerint a Velencei Bizottság is elismeri, hogy az Európai Felsőoktatási Térségben a CEU New York - Közép-Európai Egyetemhez hasonló, kettős identitással rendelkező felsőoktatási intézmény sehol sem működik.

"A Kormány álláspontja szerint a Velencei Bizottságnak az az ajánlása, hogy a már Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményre ne vonatkozzon a jogszabály-módosítás, sérti az Európai Emberi Jogok Egyezményének 14. cikkében deklarált egyenlő elbánás elvét" – áll a közleményben.

A kormány szerint Velencei Bizottság előzetes véleménye még nem tekinthető véglegesnek, annak elfogadására várhatóan októberben kerül sor. A kormány képviselője álláspontját a Velencei Bizottság 2017. október 6-7-i ülésén fogja részletesen ismertetni. A Velencei Bizottság véleménye nem kötelező.