Pártokat tiltana be az ügyészség

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

-

Az ügyészségek 29 párt ellen indítottak keresetet a hatályos szabályok alapján.


A tavaszi országgyűlési választás után 29 párt ellen indítottak keresetet az ügyészségek, mert két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet, vagy mert felhagytak tevékenységükkel, és vagyonukról nem rendelkeztek - közölte a Legfőbb Ügyészség csütörtökön. Huszonhárom esetben a pártként működés megszűnését kérik kimondani, hat pártot pedig megszüntetnének.

Felidézték: az 1989-es párttörvény szerint az ügyészség indítványára a bíróság - a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával - megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. Az ügyészség indítványára a bíróság megállapítja a párt megszűnését, ha az tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik.

A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint az idei országgyűlési választásokat követően a főügyészségek a törvényszékek nyilvántartásai alapján összevetették az illetékességi területükön bejegyzett, és jelenleg is pártként nyilvántartott szervezetek listáját a Nemzeti Választási Irodának a 2014. és 2018. évi általános országgyűlési képviselőválasztásokon jelöltet állító szervezetekről készített jegyzékeivel.

Az átfogó vizsgálat alapján az ügyészek megállapították, hogy 23 párt a 2014. és a 2018. évi általános országgyűlési képviselői választásokon sem állított jelöltet. Az ügyészségek ezekkel a pártokkal szemben keresetet nyújtottak be, kérve a bíróságot, hogy állapítsa meg pártként való működésük megszűnését, a szervezet egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával.

Az ügyészségek ez alapján kezdeményezték

  • az Antifasiszták Magyarországi Demokratikus Pártja,
  • a Demokratikus Keresztény Királyság Párt,
  • az Egyszerűség, Lehetőség, Sikeresség, Őszinteség Baráti Társaság,
  • a Hajrá, Magyarok! a Szebb Jövőnkért,
  • a Helyreállítás Magyarországi Pártja,
  • a Híd Párt,
  • a Kárpátia Függetlenségi Front,
  • a Kritikus Tömeg Mozgalom,
  • a Magyar Autonóm Néppárt,
  • a Magyar Nemzet Köztársasági Pártja,
  • a Magyarország a Magyaroké Magyar Nemzeti Párt,
  • a Magyar Roma Párt,
  • a Magyarok Egymásért Szövetsége,
  • a Magyarok Közössége Párt,
  • a Mátyás Párt,
  • a Nemzedékek Műhelye,
  • a Nemzeti Értékteremtő Párt,
  • a Néppárt.hu,
  • az Országunkért Közösen,
  • az Összefogás Szabolcs-Szatmár Bereg Megye Felemelkedéséért Szövetség,
  • a Szegénységben Élők Pártja,
  • a Szociális Unió Főváros, valamint
  • a Zöld Baloldal - Zöld Demokraták - Zöldek Szövetsége

pártként való megszüntetését.

A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint további hat párt esetében az ügyészségek magának a szervezetnek a megszűnésének a megállapítását kérték, mert a rendelkezésre álló adatok szerint a párt a tevékenységével felhagyott, és vagyonáról nem rendelkezett. Eredményes keresetindítás esetén ezek a szervezetek nemcsak a pártként való működés lehetőségét veszítik el, hanem jogi személyiségük is megszűnik.

A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint ezek a pártok a következők:

  • Emberek Pártja,
  • Európai Alternatíva Párt,
  • Élhető Magyarországért Párt,
  • Horgászok és Természetbarátok Pártja,
  • Lokálpatrióta Párt,
  • Új Független Párt.

A 2014-es országgyűlési választás után szeptember közepéig 38 párt ellen indított az ügyészség keresetet.