Parlament: Soros terve, a bérek és meddőséggel küzdő párok

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

A képviselők Magyar Hospice Alapítványról, az önkormányzati tisztviselők béréről a gyermekek jogairól, és egy balatoni beruházásról is szó volt Országgyűlésben.


KDNP: a Soros-terv több pontját is megszavazták

Móring József Attila (KDNP) értékelése szerint Soros György és egyes brüsszeli vezetők meg akarják nyitni Európa kapuit a migránsok előtt. Szerinte Soros szövetségesei a múlt héten megszavazták az Európai Parlamentben a Soros-terv több pontját. A migránspárti javaslatok egyre magasabb szintű támogatást kapnak Brüsszelben, ez pedig rendkívül veszélyes Európára és a keresztény értékekre – mondta.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a magyar kormány évek óta azt mondja, hogy az illegális bevándorlás veszélyes, veszélyezteti az európai kultúrát, növeli a terrorveszélyt, a bűnözést. A magyar balliberális képviselők ezt a veszélyt nem ismerték fel, a kormány nem számíthatott az ellenzék támogatására az illegális bevándorlás miatt hozott intézkedésekben. Szerinte ha a balliberális oldal vezetné az országot, akkor Magyarország pillantok alatt bevándorlóországgá válna. Azt firtatta, ezek a pártok miért képviselnek egy nemzetközi milliárdost, miért az ő tervét hajtják végre.


MSZP: az egészségügy helyzete a magyar emberek legfontosabb problémája

Szakács László (MSZP) szerint az egészségügy helyzete a magyar emberek legfontosabb problémája. Szerinte a 74 évesnél idősebbek rákos betegek nem kapnak kezelést. Miért? Mert már nem érik meg a következő választást?

Szerinte a rákos beteg nem személyre szabott terápiát kap a jövőben, hanem a legolcsóbbat. Szólt arról, hogy módosító indítványban kezdeményezték, 77 milliárd forinttal több jusson a rákos betegek gyógyszereire és 160 millió forinttal több a hospice szolgáltatásra, de ezek egyikét sem támogatta a kormányoldal.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára szerint amit a képviselő a rákgyógyszerekről mondott, az álhírekre épül. Álhírnek nevezte, hogy az idősebb rákos betegek nem kapnának pénzügyi okok miatt gyógyszert. 137 milliárdról 180 milliárd forintra nőtt a rákos betegek gyógyítására fordítható összeg, és nőtt a hospice ellátás támogatása is.

Az államtitkár felsorolta, mit köszönhet a szocialistáknak az egészségügy. Több kórház bezárása miatt emlékeztetett a vizit- és a kórházi napidíj bevezetésére, hatezer dolgozó elbocsátására, egyhavi bér elvételére. A szocialisták hatszázmilliárd forintot vontak ki az egészségügyből, az egészségbiztosítási alap összege 1500 milliárdról 1300 milliárd forintra csökkent, a mostani kormány viszont 2000 milliárd forintra emelte – mondta.


LMP: Orbán Viktor butaországot akar

Szél Bernadett (LMP) a gyermekjogok világnapja alkalmából azt mondta, hogy Magyarországon ma a gyermekek nem kapják meg a lehető legjobb oktatást. Szerinte okosforradalom zajlik a világban, a 21. század nyertesei olyan egyetemekről kerülnek ki, mint amilyen a CEU, amit a magyar kormány be akar záratni.

Szél szerint Orbán Viktor butaországot akar csinálni Magyarországból, az a lényeg, minél kevesebb tudással rendelkezzenek az emberek, mert így könnyű lesz megvezetni őket és be lehet állítani gyártósorok mögé kevés pénzért. Azt mondta, pártja megduplázná a pedagógusok bérét és a diákoknak normális iskolát teremtenének.

Rétvári azt válaszolta, hogy az elmúlt években 500 milliárd forinttal növelték az oktatási kiadásokat. Nincs még egy olyan ország, ahol ilyen mértékben emelkedett volna a pedagógusok bére – mondta. Szerinte ha az LMP lenne kormányon, akkor évi 360 ezer forintot vennének ki egy átlagos középiskolai tanár zsebéből. Ezt a párt által javasolt személyi jövedelemadóval magyarázta, szerinte ugyanis azzal 75 ezer forintot adózna ez a pedagógus a mostani 46 ezer helyett.


Jobbik: újra kell tárgyalni a multikkal kötött megállapodásokat

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a kormány rendre dicshimnuszokat zeng a bérek felzárkóztatásáról, de Magyarországon még a régióbeli versenytársaktól is elmarad a fizetések növekedése. A Jobbik béruniós kezdeményezése erősebb, mint valaha. Szerinte a bérhelyzet miatt hatszázezren hagyták el az országot.

Azt javasolta, hogy a kormány tárgyalja újra a multinacionális cégekkel kötött stratégiai megállapodásokat, amelyekben ki kell kötni a bérfelzárkóztatást. Elmondta, a Jobbik nem tekint ellenségként a multikra, a párt szerint a közteherviselés alá kell vonni őket.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára szerint jelentős mértékben emelkedtek a bérek az elmúlt időszakban. 2010 és 2017 szeptembere között 34-35 százalékos volt a reálbér-emelkedés. 2010 óta több mint 700 ezerrel többen dolgoznak, döntő hányaduk a versenyszférában helyezkedett el.

Az államtitkár egy 2016-os ENSZ-felmérésre hivatkozva azt mondta, Magyarország a térség egyik olyan országa, amely az egyik legkevesebb külföldön munkavállaló embert bocsátott ki.


Fidesz: mégiscsak létezik a Soros-terv

Németh Szilárd (Fidesz) szerint "az EU után maga Soros György is kitöltötte a nemzeti konzultációs ívet" és "kapásból letagadta" a konzultációs íven szereplő elképzeléseit.

Szerinte a milliárdos "befenyítette" az országot, mert véleménye szerint a többi uniós országnak erőteljesebb választ kellene adnia arra, ahogy Orbán Viktor a civil társadalommal bánik.

Németh szóvá tette Malin Björk svéd EP-képviselő nyilatkozatát is, aki a fejlesztési alapok felfüggesztésével fenyegetett, ha az ország nem fogad be menekülteket.

Szerinte a Soros-terv mégiscsak létezik, ezt fogadta el az EP, az pedig idő- és felső korlát nélküli kötelező kvótát tartalmaz; az ellen az ország ellen, amely ezt nem fogadja el, szankciókat kell alkalmazni. Arra kér mindenkit Magyarországon, hogy fogjanak össze ebben a kérdésben és védjék meg közösen az országot – mondta.

Németh felszólalása közben az LMP-s Szél Bernadett és frakciótársa, Hadházy Ákos két A4-es lapot tartott fel a fideszes képviselő mögött "Hazudik" felirattal. Az elnöklő Jakab István közölte, a két képviselő a ezt előzetesen nem engedélyeztette, azt figyelmeztetésre sem fejezte be, ezért bírság kiszabását fogja kezdeményezni ellenük.

A felszólalásra reagálva Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára is kitért a közjátékra és azt mondta, sajnálja, hogy Ron Werber tanácsaiból ennyire futja, ez itt az Országgyűlés, nem az LMP nagyválasztmánya. Amit láthattak, rendkívül méltatlan egy magát miniszterelnök-jelöltnek tekintő képviselőhöz.

Az államtitkár szerint most már az EP hivatalos álláspontjának tekinthetőek a múlt héten elfogadott tervek, a felsőlétszám-korlát nélküli kötelező elosztási eljárás. Rendkívül felelőtlennek nevezte az egyes uniós vezetők magatartását és botrányosnak értékelte, hogy az ellenzék idehaza letagadja a terveket, Brüsszelben pedig megszavazza.

Szerinte csak a tagállamok tudják kisiklatni a botrányos tervet, ehhez azonban kellő állampolgári támogatás kell, ezért fontos részt venni a nemzeti konzultációban. Rögzítette: Soros György színre lépése azt bizonyítja, fokozódik a nyomás Magyarországon, de az ország nem fogja hagyni, hogy egy milliárdos és senki által meg nem választott bürokraták az ország feje felett hozzanak döntéseket.


MSZP: mikor hagyja le hazánkat Románia?

Burány Sándor (MSZP) az EU-tagállamok negyedéves növekedési adataira hivatkozva azt mondta, hogy a magyar növekedés lassabb volt a kormány által elvártnál, míg a 8,8 százalékos román növekedés meghaladta a román kabinet által vártakat. Befektetők szerint a két ország közötti olló tovább záródik és a következő évtizedben Románia is lehagyja Magyarországot.

A kormány szerint Románia mikor fogja lehagyni Magyarországot? – kérdezte.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszként azt mondta, hogy a harmadik negyedéves román GDP-adat jó, de a növekedést nem egyetlen negyedév alapján szokták értékelni. Magyarországnak továbbra is számottevő előnye van a szomszédos országhoz képest. A román költségvetési hiány eléri és valószínűleg meghaladja a három százalékot, a fiskális fegyelem is megbomlott – mondta.


Jobbik: mikor kezdik a felkészülést Trianon századik évfordulójára?

Szávay István (Jobbik) arról érdeklődött, hogy a kormány mikor kezdi meg a felkészülést a trianoni békeszerződés közelgő, századik évfordulójára. Arra is kíváncsi volt, hogy a kormány támogatja-e, hogy 2020-at Trianon-emlékévvé nyilvánítsák.

Azt mondta, hogy Romániában már gőzerővel zajlanak az ország egyesülésének jövő évi évfordulójára való felkészülések.

Rétvári, az Emmi államtitkára azt mondta, hogy a Fidesz-KDNP-kormány számára a kettős állampolgárság megadása volt az egyik legfontosabb és legelső lépés. Az első világháborúról való megemlékezés-sorozat 2014-ben elkezdődött, a trianoni felkészülés megalapozását az MTA végzi.


LMP: tragikus állapotban van a nyelvoktatás

Sallai R. Benedek (LMP) azt mondta, hogy tragikus állapotban van a magyarországi nyelvoktatás, amit teljes mértékben meg kellene reformálni.

Milyen elképzelésük van arra, hogy változtassanak ezen a kedvezőtlen helyzeten?

Rétvári azt felelte, hogy az iskolai nyelvórák száma európai összehasonlításban a legmagasabbak közé tartozik. A kormány pedig igyekezett még kedvezőbb helyzetbe hozni a nyelvet tanulókat, ezért 2018-tól a 35 évesnél fiatalabbak számára ingyenes az első nyelvvizsga.

Az új Nemzeti alaptantervnek is feladata, hogy még inkább segítse a fiatalok nyelvtanulását – mondta.


Fidesz: milyen vasúti fejlesztések várhatók Vas megyében?

Ágh Péter (Fidesz) arról érdeklődött, hogy milyen vasúti fejlesztések várhatóak a közeljövőben Vas megyében és ezek mely településeket fogják érinteni.

Fónagy János, a fejlesztési minisztérium államtitkára a korábbi eredmények felsorolása után azt mondta, 2,4 milliárd forint támogatás jut a Szombathely-Kőszeg vasútvonalra és a kormány további egymilliárd forintot ad a Kőszeg környéki közösségi közlekedés fejlesztésére. 2020 végéig a térségben valamennyi nemzetközi vasútvonalon korszerű kommunikációs rendszert építenek ki.


MSZP: miért nem kapott ötvenmillió támogatást a Magyar Hospice Alapítvány?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy a Magyar Hospice Alapítvány ötvenmillió forint támogatást kért Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől, de csak negyvenmilliót ítéltek oda neki. Szerinte egy erős és büszke országban nem fordulhatna elő, hogy a végstádiumban lévő betegeket ellátó alapítványnak nem adják oda ezt a pénzt.

Rétvári, az EMMI parlamenti államtitkára azt mondta, a Fidesz-KDNP igyekezett a lehetőségekhez mérten a legnagyobb támogatást nyújtani a hospice házakban zajló ellátáshoz. Ennek összege a korábbi 3,5 milliárd forintról 5,6 milliárdra emelkedett, az idén pedig egymilliárd forint pluszt tudtak biztosítani.


Jobbik: mikor rendezik az önkormányzati köztisztviselők bérét?

Hegedűs Lorántné (Jobbik) azt mondta, hogy kilenc éve nem részesültek valódi béremelésben azok a tisztviselők, akiknek az önkormányzatok nem tudják emelni az illetményét. Ők jellemzően a kormányrendelet szerinti minimális juttatást kapják, pedig szaktudásuk nélkülözhetetlen és pótolhatatlan. Azt kérdezte, mikor hajlandó a kormány érdemben rendezni az önkormányzati köztisztviselők bérét?

Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár azt felelte, hogy az önkormányzati dolgozók bérének emelésére az önkormányzatoknak nagyon sok lehetőségük van, de például a Jobbik által vezetett önkormányzatok nem tették meg a lehetséges lépéseket az ügyben. Már a 2011-es törvény is lehetővé tette, hogy a béreket akár ötven százalékkal is eltérítsék - hangsúlyozta. A költségvetés azt is lehetővé teszi, hogy az önkormányzat saját hatáskörében állapítsa meg az illetményalapot.


LMP: mi lesz a környezeti neveléssel?

Sallai R. Benedek (LMP) a környezeti nevelés jövőjéről érdeklődött. Szerinte a környezetvédelemmel kapcsolatos oktatás gyakorlatilag megszűnt az általános és középiskolákban. Azt is mondta, hogy a természettudományos tárgyak oktatása ugyancsak leépült.

Rétvári azt válaszolta: sok innovációt vittek az elmúlt időszakban az iskolai zöldprogramokba, a Nemzeti alaptantervnek és a keret tanterveknek is fontos része a fenntartható fejlődés, továbbá számos, a környezettudatosságot erősítő programot indítottak.


Fidesz: milyen segítségre számíthatnak a meddőségi problémákkal küzdők?

Bene Ildikó (Fidesz) azt kérdezte, milyen további segítségre számíthatnak a gyermekvállalásban a meddőségi problémákkal küzdők. Ma Magyarországon a szülőképes korú párok 20 százaléka küzd meddőséggel, nekik nyújthat segítséget a lombikprogram.

Rétvári, az Emmi államtitkára azt felelte: a meddő pároknak segítséget jelent, hogy növelték az állami finanszírozású beavatkozások számát, emelték az alkalmazott gyógyszerek állami támogatását, és a korábbinál több helyen végeznek ilyen kezelést.


MSZP: hajlandó-e megadni a kormány az elsétálás jogát?

Horváth Imre (MSZP) arra várt választ, hogy a kormány hajlandó-e végre valódi segítséget nyújtani az adósságcsapdában lévő családoknak, és megadni az elsétálás jogát, ami azt jelenti, hogy ha az adós minden érdemi vagyontárgyát értékesítik, akkor az érintett – bizonyos feltételekkel – mentesül az esetleg fennmaradó tartozás megfizetése alól. A szocialista politikus szerint a kormány "árokba lökte" a devizahiteles családokat "a forint tudatos gyengítésével" és a forintosítással. Az MSZP már 2010-ben komplex javaslatot terjesztett elő a magáncsőd intézményére.

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált: a szocialisták családok százezreit sodorták devizacsapdába, a jelenlegi kormány devizahiteleseket segítő intézkedéseit pedig nem szavazták meg.


Jobbik: miért nem kapnak megfelelő támogatást az állatvédő szervezetek?

Egyed Zsolt (Jobbik) azt firtatta, miért nem kapnak megfelelő támogatást az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek és a speciális állatmentő csoportok.

Rétvári azt mondta: az állatvédelemmel foglalkozó 106 szervezet csak idén 65 millió forint támogatást kapott.


LMP: miért nem kompromisszumos alaptanterv készül?

Ikotity István (LMP) azt kifogásolta, hogy az új Nemzeti alaptanterv zárt ajtók mögött készül. Szerinte olyan tantervre lenne szükség, amely kompromisszumos, amely csökkenti a kötelező órák számát, és nagyobb szabadságot ad a pedagógusoknak.

Rétvári arra emlékeztetett, hogy a Nemzeti alaptantervet ötévente kell áttekinteni, éppen azért, mert gyorsan változik a világ. Azt is mondta: az iskolák szabadságát erősíti, hogy 10-ről 20 százalékra nőtt az az arány, amellyel az intézmény eltérhet a kerettantervtől, így minden iskola kialakíthatja a maga profilját.


MSZP: mi lesz a pincehelyi és a tamási egészségügyi ellátással?

Heringes Anita (MSZP) a tamási és pincehelyi egészségügyi ellátásról érdeklődött. Tamásiban ugyanis a megnövekedett ellátási terület miatt 3-4 hónapos az előjegyzés egyes vizsgálatokra – mondta.

Rétvári úgy reagált: biztosított a pincehelyi és a környékbeli lakosság egészségügyi ellátása.


Jobbik: meg kell erősíteni a gyermekvédelmi jelzőrendszert

Vágó Sebestyén (Jobbik) a gyermekek jogaira hívta fel a figyelmet az erről szóló világnap alkalmából. Kijelentette: elkerülhetetlen a jelzőrendszer minél hatékonyabb működése. Beszélt a szakemberhiányról is, valamint a lakosság tájékoztatójának szükségességéről a témában, a néphülyítés helyett.

Rétvári, az Emmi államtitkára azt mondta: az, hogy a bevándorlás és a kvóták kérdését néphülyítésnek tartja, mutatja a Jobbik Simicska-féle új irányvonalát. Szólt a szociális ellátásban dolgozók több mint 60 százalékos béremeléséről és beszámolt a gyermekjogok megismerését szolgáló kiadványokról.


LMP: zsákutcába jutott a szakképzés

Ikotity István (LMP) úgy ítélte meg: zsákutcába jutott a szakképzés, csupán néhány gazdasági szereplő pillanatnyi igényét elégíti ki; a képzéseket lebutítják, a fiatalokat egyre könnyebben engedik ki az iskolapadból. Mindez szerinte nem a hosszú távú célokat vagy a tudásalapú társadalmat szolgálja.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a kérdező tájékozatlanságát bírálta, mondván: összekeveri a felnőttképzést és az iskolarendszerű szakképzést, a részszakképzés és a gyorsított képzés ugyanis csak az előbbit érinti, a szakgimnáziumok, szakközépiskolák képzése úgy folytatódik, ahogy eddig zajlott. A kormány évek óta kiemelten fejlesztette a szakképzést, ennek köszönhetően több tízezren szerezhetnek második szakmát ingyenesen.


MSZP: meddig fizessük az ukrán nyugdíjasok nyugdíját?

Tukacs István (MSZP) arra kérdezett rá: "meddig fizetjük az ukrán nyugdíjasok nyugdíját". Azokra a visszaélésekre mutatott rá, amelyek szabolcsi falvakban tapasztalhatók, és amelyekre egy nemzetközi szerződés ad alapot. Kijelentette: olyanok vesznek fel a helyiek járadékánál lényegesen magasabb összeget, akik nem élnek életvitelszerűen Magyarországon.

Rétvári leszögezte: egy 1962-ben elfogadott egyezmény teszi lehetővé, hogy ukránok is hozzájussanak a magyar járadékhoz. Az egyezmény újratárgyalása a kormány szándékában áll, azonban a folyamatosan változó ukrán politikai helyzet ezt nehezíti. Végeztek már ellenőrzéseket, amelynek eredményeként volt, hogy megvonták a nyugdíjat.


Jobbik: újabb gigantikus beruházás borzolja a balatoniak kedélyét

Kepli Lajos (Jobbik) azt mondta: újabb gigantikus beruházás borzolja a Siófokon és környékén élők kedélyét, miután egy a tóba jelentősen benyúló mólóval tennék tönkre szerinte a környezetet. Rámutatott: mindez egy olyan kemping közelében valósulna meg, amely nemrég Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. Mit tesznek mindez ellen?

V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára azzal kezdte válaszát: a politikus néhány éve még a Balaton Simicska Lajos általi bekebelezéséről beszélt, de az államtitkár szerint a vállalkozó azt nem, csupán a Jobbikot kebelezte be. Kijelentette. a hatóság hatáskörét sem a kormány, sem a minisztérium nem vonhatja el, de információja szerint kétszer is elutasító határozat született az ügyben. Leszögezte azt is: a környezetvédelmi hatóság vizsgálja a kockázatokat.


LMP: mikor zárkóztatják fel a pedagógusbéreket?

Ikotity arra kérdezett rá, meddig maradnak még el a pedagógusbérek az átlagos diplomás bérektől. Közölte azt is: az LMP által javasolt adórendszerben 400 ezer forintnyi nettó keresetig mindenki jobban járna.

Rétvári úgy felelt: adótáblájuk szerint egy középiskolai tanár most 46 ezer forintnyi adót fizet, míg az LMP ennél 30 ezer forinttal több adót szedne be tőlük. Szólt a pedagógusbér-emelésről, a családi adókedvezményről.


MSZP: mikorra készül el az M0-ás körgyűrű északi szakasza?

Kiss László (MSZP) arra kérdezett rá, mikorra készül el az M0-ás körgyűrű északi szakasza. Szerinte megvalósulása sokat segítene az országnak és a III. kerületben élőknek, de a solymári önkormányzattal eddig nem sikerült megállapodni arról, ezért elutasító szakhatósági eljárással akadályozzák a beruházást.

Fónagy János azt mondta: bizonyos engedély már megvan, jelenleg az építési engedélyeztetés zajlik. A solymári önkormányzattal folynak a tárgyalások, legutóbb felülvizsgálták korábbi álláspontjukat, így remélhetőleg elhárult ez az akadály. Hozzátette: a megvalósíthatósági tanulmány várhatóan 2020-ra készül el.


Jobbik: mikor jutnak pénzükhöz a jánoshalmiak?

Farkas Gergely (Jobbik) azt kérdezte, mikor kapják vissza a pénzüket a jánoshalmi lakosok, akik a kelleténél nagyobb összeggel járultak hozzá a víziközmű-társulat beruházásába?

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára elmondta: a víziközmű-társulatot a település lakossága alkotja, általában az önkormányzattal kötnek megállapodást. Ha megszűnik a társulás, minden kötelezettsége az önkormányzatra hárul.


LMP: mikor tekinthetők meg a konzultáció technikai munkálatai?

Hadházy a nemzeti konzultáció lebonyolításával kapcsolatban tett fel kérdéseket, például, hogy hol és meddig tárolják az íveket, hogyan zajlik azok feldolgozása. Arra is választ várt: mikor tekinthet be a folyamatba?

Dömötör államtitkár azt válaszolta: a küldemények kézbesítését a posta, a kiértékelést a Kopint-Datorg végzi, szigorú adatvédelmi előírásokat betartva. A képviselőt csütörtökre várják a betekintésre. Sajnálatát fejezte ki, amiért a konzultáció műfaját támadják, ahelyett, hogy egyenes választ adnának az abban foglalt kérdésekre.