Özönlenek a menekültek Magyarországra

Forrás: MTI/Bruzák Noémi

-

Novemberig több mint 28 ezer illegális határátlépő kért menekültvédelmet Magyarországon. Tavaly egész évben összesen nem voltak 20 ezren. A menekülttáboraink még sincsenek tele, mert szinte senki sem marad Magyarországon.


Harminchárom csoportban összesen 422 határsértőt fogtak el a rendőrök egyetlen nap alatt Csongrád megye déli részén.

Száztizenhét csoportban próbált Magyarországra jutni 912 határsértő.

Összesen 147 határsértőt és egy embercsempészt tartóztattak fel a rendőrök két nap alatt a Bács-Kiskun megyei határszakaszon.

A fenti három hír is jól mutatja, hogy az utóbbi időszakban látványosan megugrott a hazánkban elfogott menekültek száma. Mindegyik ügyről az elmúlt hetekben számoltunk be, részletesen itt, itt és itt olvashat ezekről. A beszámolókból az is kitűnik, hogy a hatóságok főként a déli határ közelében tartóztatják fel a menekülteket. A VS.hu kérdésére a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) is megerősítette, hogy az egyre gyakoribb hírek mögött tényleges növekedés áll:


A tavalyi évben a menekültstátust kérelmezők száma megközelítette a 20 000 főt, idén eddig több mint 28 500-an nyújtottak be menedékjogi kérelmet Magyarországon.

- Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal


Ez több mint 40 százalékos ugrás. A létszám azonban nem azt jelzi, hogy hányan léptek be törvénytelen módon hazánkba. Egyrészt sokakat nem fognak el a hatóságok, másrészt nem minden elfogott határsértő kér menekültstátuszt, inkább megvárja, míg visszaviszik a határokon kívülre.

A BÁH-tól azt is megkérdeztük, van-e felmérés arról, miért döntenek egyre többen úgy, hogy Magyarországra szöknek, azonban a hivatal a megkeresésünkre nem válaszolt, a rendőrséghez irányítottak minket, de onnan sem kaptunk válaszokat.

Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke azt mondta a hivatalosan „irreguláris migrációnak” nevezett jelenségről, hogy egyáltalán nem új, de a menekültügyi statisztikákból jól látható, hogy mely külső tényezők, konfliktusok miatt nőtt meg a migráció.

  • Egyrészt az idén nagyon sokan Koszovóból érkeztek. Többségük Németországba akar visszajutni, ahonnan egy 2009-es egyezményre hivatkozva utasították, utasítják ki őket. Ők a megélhetésükért akarnak visszamenni, mivel a balkáni országban rossz a gazdasági helyzet, nagy a munkanélküliség. A koszovói menekültek nagy része ezért pár nap után tovább is áll, kisebb részük viszont Magyarországon marad valamelyik menekülttáborban, mert otthon olyan nélkülözés vár rájuk, hogy jobban járnak, ha a telet Magyarországon töltik.
  • Másrészt Afganisztánban a bizonytalanságot hozó elnökválasztás, az amerikai és brit katonák kivonulása olyan biztonságpolitikai helyzetet teremtett, amelyben a tálibok újra megerősödtek. Sok család emiatt attól fél, hogy a fiatal fiúkat elviszik katonának a tálibok vagy a kormányerők. „621 afgán kért menedéket októberben, közülük 216-an 18 éven aluli gyerekek vagy fiatalkorúak” - idézte a számokat Pardavi, aki hozzátette, hogy sok család ilyenkor odaadja egész vagyonát a fiataloknak, hogy megmeneküljenek.
  • Hasonló okok miatt érkeznek Szíriából az irreguláris migránsok. A 2011 márciusa óta tartó polgárháború és az Iszlám Állam ellen folytatott harc miatt sok család döntött úgy, hogy inkább elmenekül. Októberben például 613 szíriai kért menekült státuszt, köztük nagyon sokan családostul érkeztek.


A Helsinki Bizottság társelnöke azt mondta, idén január és október között a hatóságok csak Csongrád megyében 15 500 olyan embert fogtak el, akik illegálisan lépték át a határt. A legtöbben a szírek voltak, közel 3600-an, őket követik az afgánok mintegy 3500 fővel és a koszovóiak 1700 emberrel. A 15 500 emberből 4800-an nem adtak be menedékjogi kérelmet. Pardavi hangsúlyozta, hogy aki kérelmet ad be, az az eljárás alatt jogszerűen tartózkodik az országban. A szíriaiak és az afgánok általában meg is kapják a nemzetközi védelmet Magyarországon.



A menekültek az első két évben támogatást kapnak ahhoz, hogy beilleszkedjenek a társadalomba. De ez messze nem busás összeg, ráadásul szigorú szabályokhoz kötött.

- dr. Pardavi Márta, Helsinki Bizottság


Sokan jönnek, de nem maradnak

Noha 28 500-an érkeztek novemberig Magyarországra, a menekülttáborok nincsenek tele, közölte a BÁH. „Jelenleg a létesítményeinkben még van férőhely, mert a kérelmezők döntő többsége rövid tartózkodás után ismeretlen helyre távozik, még mielőtt az ügyében döntés születhetne. Jelenlegi kapacitásaink mellett közel 2000 főt tudunk elhelyezni” - tájékoztatta a hivatal a VS-t. Mindez jól jelzi, hogy Magyarország valójában csak „Schengen kapuja”, a menekültek nagy része hamar továbbindul Nyugat-Európa felé. Ennek a szakirodalom szerint a gazdasági mellett nyelvi okai is vannak: nehéz megtanulni magyarul, márpedig az elengedhetetlen az állampolgárság megszerzéséhez.


A bevándorlási hivatal egyébként - valószínűleg nem függetlenül az egyre növekvő számoktól - 300 fővel készül éppen bővíteni a nagyfai befogadóállomását. Nem biztos, hogy egyszerű lesz: egy hasonló bővítés vezetett el odáig, hogy Vámosszabadiban majdnem bezárták a helyi menekülttábort. A település képviselő-testülete és a polgármester idén áprilisban meg akarta szüntetni a létesítményt. Pintér Sándor belügyminiszter ezt nem hagyta, de azt ígérte, hogy az önkormányzati választások után egyeztetnek majd a kifogásolt befogadóállomásról.

A bevándorlásügyi hivatal arra a kérdésre, hogy tartanak-e a vámosszabadihoz hasonló ellenállásra, azt közölte: bíznak benne, hogy a helyi lakosság megérti, hogy Magyarországnak vannak nemzetközi jogi kötelezettségei, amelyeket teljesítenie kell. „A legutóbbi alkalommal közmeghallgatáson kérdezhették a szakembereket az algyőiek a nagyközségtől pár kilométerre levő Nagyfán hamarosan megnyíló ideiglenes menekülttáborról” - válaszolták.


Arról, hogy hányan próbálnak magyar állampolgárságot szerezni a menekültek közül, a BÁH azt a tájékoztatást adta:


éves szinten pár tucat főről beszélhetünk.