Országgyűlés: szegénység, bankok, civilek és Soros

Fotó: MTI/MTVA / Bruzák Noémi

-

Az egészségügy állapotáról, a dolgozói szegénységről, a bankok nyereségéről és a civiltörvényről is szó volt napirend előtt a parlamentben. A brüsszeli bevándorlás-politikáról is szó volt és döntöttek arról, hogy nem függesztik fel Hadházy Ákos mentelmi jogát. Az interpellációk között a miskolci szuperkórházról valamint a szociális ágazat helyzetéről kérdezték a kormányt.


A magyar nyelv napja alkalmából Kövér László házelnök azt mondta: ez a nap alkalmas arra, hogy felhívják a magyar közösség figyelmét "legfőbb kulturális örökségünk védelmének és ápolásának fontosságára". "Örömünkre szolgál, hogy 2015 óta Romániában is hivatalos ünnep lett a magyar nyelv napja" – mondta.


MSZP: a fociba öntött milliárdoknak jobb helye lenne az egészségügyben

Tóth Bertalan (MSZP) felidézte a magyar labdarúgó-válogatott múlt heti, Luxemburgtól elszenvedett történelmi vereségét, és azt mondta: miközben a kormány több százmilliárd forintot fordít sportcélra, nagyrészt futballra, aközben több százezer magyar ember közelében nincs háziorvos, és nem jut hozzá megfelelő gyógyszerekhez. A stadionokba öntött milliárdoknak jobb helye lenne az egészségügyben – mondta. Szerinte az emberek nem azért fizetnek adót, hogy aztán a kormányfő hobbijára költsék a pénzt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint az MSZP még a focinál is gyengébben teljesít. Azt is mondta, hogy az MSZP az IMF és az Európai Bizottság javaslatára elvett egyhavi bért minden magyar egészségügyi dolgozótól, 16 ezer ágyat szüntetett meg az egészségügyben, és elküldtek 6 ezer embert az ágazatból.


LMP: 1,2 millió dolgozó keresete még a létminimumot sem éri el

Szél Bernadett (LMP) a dolgozói szegénységről azt mondta: aki Magyarországon tisztességgel ledolgozik napi 8 órát, közel sem biztos, hogy meg is tud belőle élni, 1,2 millió dolgozó ember keresete még a létminimumot sem éri el. A kormány által eredményként elkönyvelt 4,4 millió adózót pedig olyan áron érték el, hogy megadóztatták a minimálbéreseket – mondta Szél, aki szerint a kormány "perverz újraelosztást" és "népnyúzó adórendszert" vezetett be.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt válaszolta: a baloldal saját kilátástalan helyzetét próbálja az egész országra kivetíteni, de ettől még az ország fontos eredményeket tudhat magáénak. Egyre többen dolgoznak, nő a gazdaság, emelkednek a bérek, az energiaárak negyedével csökkentek, és otthonteremtési program indult – mondta.


Jobbik: rekordnyereséget értek el a bankok az ügyfeleken

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint vérlázító, hogy míg több ezer devizahitel-károsult család van az országban, addig a bankok által tavaly realizált nyereség 456 milliárd forintos rekordbevételből adódik, idén pedig további "brutális" nyereségre számíthatnak a pénzintézetek, amelyeket a kormány "állítólag" elszámoltatott. Magyarországon rekordnyereséget érnek el a bankok az ügyfeleken – mondta. Kifogásolta a bankadó csökkentését, majd azt is, hogy a Fidesz-KDNP nem hajlandó tárgyalni az adósok elsétálásának jogáról.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára azt mondta: a devizahiteleseket segítő intézkedések nagy részét az ellenzék nem szavazta meg, pedig egy gombnyomással segíthettek volna a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek. A kormány a bankokat is elszámoltatta, és a jelenlegi kabinet vezette be a bankadót – mondta.


KDNP: a Momentum valódi nemzeti ügyet is támogathatna

Gaal Gergely (KDNP) bírálta, hogy a Momentum népszavazást kezdeményezett a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló jogszabály visszavonásáról. Ahogyan a magyar olimpiát megfúró akciójukkal a nemzeti összefogás lehetőségét gyengítették, úgy mostani akciójukkal a magyarság biztonságát veszélyeztetik – mondta. Szerinte a törvényre azon szervezetek átláthatósága miatt van szükség, amelyek Soros György alapítványának megfelelően a migránspárti politikát, a bevándorlást támogatják.

Az előző nemzeti konzultáció eredményei szerint a válaszadók 99 százalékának véleményével megy szembe a Momentum, akik akár valódi nemzeti ügyet is támogathatnának, például az őshonos kisebbségek európai uniós jogvédelmét.

Völner Pál azt válaszolta: a Momentum kétségbeesett akciója nem több, mint a Soros-hálózatot védő megmozdulás, azon civilek védelme, akik nem kívánják átláthatóvá tenni gazdálkodásukat, külföldi hátterüket.

A Fidesz ugyanakkor a nyilvánosság, az átláthatóság pártján áll, amelyre szerinte még nagyobb szükség van, amióta Soros 18 milliárd dollárt adott át a migrációt támogató alapítványának. Az államtitkár szerint megengedhetetlen, hogy ezen szervezetek a magyar közélet, a választás befolyásolására törekednek, valamint be kívánnak avatkozni a magyarországi belügyekbe. Az is megengedhetetlen, hogy a magyar politikai élet a külföldi hatalmi tényezők játszóterévé váljék – mondta Völner.


Fidesz: az európai liberálisok lábbal tipornák a magyar szuverenitást

Gulyás Gergely (Fidesz) az Európai Parlament (EP) liberális frakcióvezetőjének álláspontját bírálta, és azt mondta: Guy Verhofstad szerint az EP elnöke berendelheti a magyar nagykövetet, ő pedig betilthatja a magyar nemzeti konzultációt. Amit az európai liberálisok képviselnek, kizárólag egy diktatúrában lenne tartható, ugyanis ahol megkérdezték az embereket a korlátlan bevándorlásról, ott azt elutasították.

Szerinte az európai liberálisok akár lábbal is hajlandók tiporni a magyar szuverenitást, hogy beavatkozzanak a magyar politikába.

Bár az ellenzék érdeke is egy nemzeti egység lenne a kérdésben, ennek ellenére európai képviselőik újra és újra megszavazzák azokat a határozatokat, amelyek a felső határ nélküli betelepítési kvótát eredményeznék, és amelyek megbüntetnék az ebben nem résztvevő országokat. Szerinte az ellenzék olyan ügyeket sem támogat, amely mögött az emberek egyetértése áll.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint jogi értelemben is elkezdték betonba önteni a betelepítési programot Brüsszelben, a többi közt azzal a bizottsági döntéssel, amellyel felső létszám nélküli betelepítési eljárást valósítanának meg anélkül, hogy figyelembe vennék a nemzeti parlamentek véleményét.

A döntéseket zárt ajtók mögött hozzák, amit minden létező közös európai érték megcsúfolásának nevezett. A nyomásgyakorlás eszközei között említette a jogi zsarolgatásról, pénzügyi büntetés kilátásba helyezéséről és lenéző minősítésekről, vagy arról, hogy ismét meghallgatást szerveznek Magyarországról.


Nem függesztették fel Hadházy mentelmi jogát

Az Országgyűlés arról döntött 22 igen és 117 nem szavazattal, hogy – a mentelmi bizottság ajánlásával összhangban – nem függeszti fel Hadházy Ákos (LMP) mentelmi jogát. Az erre irányuló kérelem egy magánvádas ügyben érkezett. Hargitai János, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke elmondta: Hadházy Békés Megyei Hírlapban tett egyik nyilatkozatát Simonka György (Fidesz) rágalmazásként értékelte és feljelentést tett.

Hadházy a szavazás előtt hozzászólásában azt kérte, függesszék fel mégis a mentelmi jogát, ő nem szeretne emögé bújni, s azt szeretné, ha Simonka sem tenné ezt.


MSZP a miskolci szuperkórházról

Gúr Nándor (MSZP) szerint előzetesen a dolgozók terhelésének csökkentésével, gyorsabb és jobb ellátással indokolták a miskolci szuperkórház létrehozását. Ebből azonban nem sokat látni, megindult az orvosok elvándorlása, rezidensek sem jönnek. Megszüntették a gyermekegészségügyi központot, a vezetőjét pedig eltávolították, bár 2020-ig szólt a szerződése. Felszámolták továbbá az oktatási, tudományos hátteret. Azt kérdezte, miért teszik tönkre még azt is, ami az elmúlt években jól működött?

Rétvári Bence államtitkár szerint Gúr hozzászólásából megismerhető, miként működik a szocialista álhírgyár. Nem történik ugyanis más, mint átnevezik a gyermekegészségügyi központot. Ugyanazon emberek, ugyanott tudnak majd dolgozni a gyermekek érdekében, sem az ellátás, sem a szakmai színvonal nem kerül veszélybe. Szerinte az átalakítás kizárólag a menedzsmentet érinti, az átalakítás az orvosi kar egyetértésével történik. Továbbra is itt dolgozik majd 17 rezidens, és felsorolta azon intézményeket, amelyeket a szocialisták kormányzása idején zártak be.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 112 igen, és 26 nem szavazattal jóváhagyta.


Sneider Tamás a szociális ágazatban uralkodó állapotokat tette szóvá. Szerinte a szociális várólistán közel 30 ezren szerepelnek, a tényleges várakozók száma azonban meghaladhatja a 41 ezret, nagyrészük idős ember. Emellett egyre növekvő munkaerő-hiány sújtja az ágazatot. Szerinte hatalmasak a problémák, az alap- és szakellátás egyaránt óriási forráshiánnyal küzd, a bérek rendkívül alacsonyak, 119 ezer forint az átlagfizetés. Ez lenne a szociális életpálya-modell? – kérdezte a jobbikos politikus.

Rétvári Bence szerint igyekeznek segíteni sok-sok irányból, az a cél, mindenki biztonságban érezhesse magát. 2010-ben 85 ezer, mostanra már több mint 93 ezer azok száma, akik a szociális ellátásban a rászorulókról gondoskodnak. A közvetlenül rászorulók mellett dolgozó szakmai végzettséggel bírók száma 10 ezerrel nőtt. 8,9 milliárdból 3 ezer férőhelyet korszerűsítettek, nőtt a férőhelyek száma is. A bentlakásos intézményekben lévők gondozására fordított összeg 55 milliárdról 95 milliárdra emelkedett, ezt a magyar gazdaság erejéből tudták megtenni. Szerinte összesen 65 százalékkal emelkednek a keresetek.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 111 igen és 21 nem szavazattal elfogadta.