Orbán: végleg felszámoljuk a gyermekszegénységet

Forrás: Facebook/Orbán Viktor

-

A miniszterelnök szerint van még tennivaló, de csökken a szegénység, nő a szegények jövedelme, a kötelező óvoda pedig jövő évtől megoldja a gyermekek éhezését is.


„A szegények száma Magyarországon nem nő, hanem csökken” - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, amikor Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő gyermekszegénységet kifogásoló, „Önnek Miniszterelnök úr volt esélye. Mit gondol, a mai gyerekeknek van?” című azonnali kérdésére válaszolt.

A kormányfő szerint ma a munkából élők száma nő, a segélyből élők száma csökken, de úgy fogalmazott: közte és a képviselőnő közt abban nincs véleménykülönbség, hogy elfogadhatók-e a jelenlegi állapotok, van-e dolga a kormánynak addig, amíg egyetlen szegény ember is van Magyarországon.

„A kérdés, hogy ki mit tesz” – mondta Orbán, aki szerint olcsó válasz lenne azt felidézni, mit tettek a szocialisták a szegényekért. A miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy jövő szeptembertől kötelező lesz három éves kor felett az óvoda, így akkor már minden gyermek legalább háromszor enni fog. Ezzel Orbán szerint „végleg felszámoljuk a gyermekszegénységet”.


Nem túl kedvezőek a számok

Korábban az Eurostat adatai alapján kiderült, Európai összehasonlításban a magyarok, különösen a gyerekek ijesztően nagy része számít súlyosan nélkülözőnek, vagy fenyegeti az elszegényedés. A közép-európai országokban az elmúlt években legalább szinten tudták tartani a szegénységet, de máraMagyarország inkább a Balkánhoz, Görögországhoz és Bulgáriához közelít.



Az Eurostat adatai szerint tavaly Magyarországon az emberek 26,8 százaléka számított súlyosan nélkülözőnek, míg a KSH szerint 23,9 százalék. Más módszertan alapján dolgoznak. Az Eurostat az adatfelvétel évéhez rendeli az adatokat, míg a KSH az úgynevezett referenciaévhez, vagyis a két adatsor egy év csúszásban van egymáshoz képest: amit az Eurostat 2013-as adatként közöl, az a KSH-nál 2012-nél jelenik meg.

A KSH tehát egy évvel előrébb jár, mint az európai kollégák, így bátran kijelentheti, hogy hosszú idő után 2,9 százalékponttal csökkent a súlyosan nélkülözők aránya Magyarországon. Kevésbé jó hír, hogy más mutatók szerint viszont 18 ezer fővel, 461 ezer főre nőtt azok száma, akiket mind a három szegénységi mutató – nélkülözés, relatív jövedelmi szegénység és munkanélküliség – egyaránt érint.

Ahogy az Eurostat, úgy a KSH is úgy találta, hogy a szegénység leginkább a gyermekeket veszélyezteti, az országos átlagnál (31,1 százalék) 10 százalékponttal nagyobb arányban vannak kitéve a szegénység vagy kirekesztődés kockázatának. Ennek egyik oka, hogy a szegényebb háztartásokban több a gyermek; a másik az, hogy a kisgyermekes háztartások többségében az anya nem dolgozik, így kevesebb jövedelemmel rendelkeznek.

A KSH idei (2013-ra vonatkoztatott) adatfelvétele több olyan kérdést is tartalmazott, amit az európai összehasonlításban nem használnak. Ebben a körben a megkérdezettek 29,8 százaléka válaszolta azt, hogy anyagi okokból nem engedheti meg magának új ruhák vásárlását, 36,7 százaléknak nincs pénze arra, hogy meghívja a barátait, 32,6 százaléknak pedig kikapcsolódásra (mozi, színház, sport) nem jut pénze. 11,7 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem engedheti meg magának az internet-hozzáférést.