Orbán megadja a tiszteletet a mintaállamnak, Azerbajdzsánnak

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

Orbán Viktor méltatta az azeri elnököt, akit az Egyesült Államok mellett több jogvédő szervezet is keményen bírált a civilek elleni fellépése miatt. A magyar kormányfő és az azeri elnök kedden stratégiai megállapodást írt alá, a kormány az azeri gázzal faragna tovább az energiaárakon.


Nagy tisztelettel kell beszélni Ilham Alijevről - mondta Orbán Viktor, miután kedden az Országgyűlésben fogadta az azeri elnököt. A magyar kormányfő arra utalt, hogy Azerbajdzsán az elmúlt években komoly gazdasági eredményeket tudott felmutatni, így mintaállamnak tekinthető. A magyar és az azeri kormány tagjai kedden több egyezményt is aláírtak.


Kerülték a kínos ügyeket

Barack Obama amerikai elnök szeptemberben Magyarországgal együtt Azerbajdzsánt is kritizálta a civil szervezetek elleni fellépések miatt. A berlini székhelyű European Stability Initiative nevű elemző szervezet nyáron szintén keményen bírálta az azeri civil társadalom elleni támadásokat. Megemlítették, hogy májusban nyolc év börtönre ítéltek egy újságírót, egy másik újságírót pedig brutálisan megvertek. Több alkalommal történtek letartóztatások, házkutatások bloggereknél, újságíróknál.

A kormánnyal szembeni kritikus azeri lapokból így mára csak kettő maradt talpon. Az elnök kabinetfőnöke, Ramiz Mehdijev szerint a nem állami és a nyugati média az ország lejáratásában érdekelt, le akarják tagadni az azerbajdzsáni fejlődést. Szeptemberben az azeri hatóságok megszállták egy demokráciafejlesztéssel foglalkozó, amerikai civil szervezet irodáját. A szervezet számláját befagyasztották; hasonlóan járt a Transparency International helyi irodája is.

Ezek az ügyek nem merültek fel a keddi találkozón, amikor az Országgyűlés delegációs termében a két kormány tagjai aláírták az egyezményeket, a jelen lévő újságírók kérdéseket nem tehettek fel sem Orbánnak, sem Alijevnek. A miniszterelnök méltatta Alijevet, és megemlékezett az elnök apjáról is, aki az azeri államot megteremtette. A kormányfő szerint az azeriek a mai napig hálásak neki, ezért koszorúzzák Hejdar Alijev sírját.

A terem jobb oldalán a magyar delegáció tagjai foglaltak helyet, köztük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Seszták Miklós fejlesztési miniszter, Tarlós István főpolgármester, Zsigó Róbert élelmiszerláncért felelős államtitkár, illetve Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár. Amíg a delegáció tagjai egyesével írták alá az egyezményeket, Orbán gesztikulálva hosszasan magyarázott Alijevnek. Az utolsó dokumentumot a két politikus írta alá, a két ország közti stratégiai együttműködésről szólt.

Orbán az együttműködés két területét említette: az energetikait és az oktatásit. Stratégiai érdek, hogy az azeri gáz eljusson Közép-Európába - mondta a miniszterelnök. A kormány az energia árát az Egyesült Államokéhoz hasonló szintre akarja levinni. Ehhez partnerekre van szükség, és "Azerbajdzsán itt is bejön a képbe" - fogalmazott. Bejelentette azt is, hogy kétszáz ösztöndíjas azeri diákot fogadnak. A kormány célul tűzte ki azt is, hogy magyar egyetemek különböző intézményekkel megjelenjenek Azerbajdzsánban.

Az azeri elnök a két ország közti “kiemelkedő politikai kapcsolatokról” beszélt. Alijev megemlítette, hogy Orbán kétszer járt nála, ő pedig harmadszor kereste fel Magyarországot Orbán meghívására. A két ország közti magas szintű kapcsolatok kedvezni fognak a gazdasági, kereskedelmi együttműködésnek is - mondta. Alijev hosszan beszélt arról, hogy elkezdték annak a gázvezetéknek az építését, amellyel azeri gázt fognak az európai piacra szállítani. A vezeték 2018-19-re készül el, várhatóan 45 milliárd dollárba kerül majd.


Orbán nagyon akarta, a baltást is kiadta

Az Azerbajdzsánhoz való közeledéssel az Orbán-kormány diplomáciai konfliktust is vállalt. Örményország még 2012 nyarán jelentette be, megszakítja diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, mivel a magyar kormány kiadta az azerieknek Ramil Safarovot. A férfit jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, mert 2004-ben baltával megölt egy örmény katonát Budapesten. A kiadatást követően a hazájában hősként ünnepelt férfit azonnal szabadlábra engedték. A kiadatásra állítólag Orbán adott utasítást.

Nem Azerbajdzsán az egyetlen olyan nemzetközileg bírált ország, amellyel a magyar kormány próbál szorosabb kapcsolatot kialakítani. A kazah elnök, Nurszultan Nazarbajev életrajzi kötetét áprilisban mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián. A kötetet Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter méltatta. Nazarbajev 23 éve vezeti Kazahsztánt, főként diktatórikus államvezetési módszereivel hívja fel magára a figyelmet. A 2011-es elnökválasztáson a szavazatok 95,5 százalékát szerezte meg. Az amerikai belügyminisztérium az emberi jogok figyelmen kívül hagyása, a szólásszabadság korlátozása miatt kritizálja az elnököt.