Novák Előd gépéről kapott képet a kuruc.info

Fotó: MTI/Földi Imre / MTI/Földi Imre

-

A szélsőjobboldali portál ezzel illusztrálta hírét arról, hogy az Országgyűlésben blokkolták az elérését.


Tegnap óta blokkolja a szélsőjobboldali kuruc.info honlapot az Országgyűlés Hivatala – adta hírül az érintett portál. „Bizonyítékot” is közölt, egy screenshotot, azaz képernyőmentést. A VS.hu a Jobbikhoz közel álló forrásból megtudta, hogy a screenshot Novák Előd jobbikos képviselő laptopján készült. Ezt az információt az Országgyűlés Hivatala sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. - -

Aki akarja, továbbra is kurucozhat a parlamentben

A kuruc.info arról is hírt adott, hogy az Országgyűlés hálózatán még a Gmailben, jobbikos webmailben sem lehet keresni sem a kuruc.info címre, sőt azok a linkek sem láthatók, amelyeknek az URL-címében a kuruc szó szerepel, például más lapok cikkei a kuruc.infóról. Németh Zsolt jobbikos országgyűlési képviselő azonban ki tudja játszani a blokkolást – erről Facebook-oldalán számolt be. A kuruc.infónak külön is elmondta, hogy az egyik kézenfekvő megoldás a Tor nevű böngésző, de aki nem akarja telepíteni, annak a legegyszerűbb ingyenes proxy szervert használnia, ilyenből több is van, ezeken az oldalakon csak be kell írni a nézni kívánt honlap címét.

Nehéz vállalkozás az internetet szűrni

A internetszűrő megoldások legnagyobb problémája, hogy egyaránt használhatók a legitim felhasználók hátráltatására és a jogsértő tevékenységek tiltására. Az előbbi alatt az elnyomó rezsimek alatt élő ellenzékiek, kiberdisszidensek internetforgalmát, az utóbbi alatt a pénzmosást, terrorizmus, gyermekpornográfiát, a drogkereskedelmet és például a rasszista, uszító, gyűlöletkeltő eszmék hirdetését szokás érteni. Az előbbi csoport miatt - és a túl kíváncsi céges rendszergazdák ellen - számos olyan technológiát fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik a szűrők kicselezését. A Tor nevű hálózat fejlesztését például egyaránt támogatta az amerikai védelmi minisztérium és az internet egyik legjelentősebb szabadságjogi szervezete, az Electronic Frontier Foundation.

Akár a Google is segít

A legtöbb tiltás kicselezéséhez ráadásul nem kell olyan bonyolult eszközökhöz fordulni, mint a Tor. Általában elég egy olyan oldalon keresztül betölteni a lapot, ami elrejti a forgalmunkat a hálózat felől. Erre akár a Google Fordító is alkalmas, és nem valószínű, hogy bárki a keresőcég oldalainak blokkolására vetemedne. Az ingyenes megoldás mellett számos olyan kereskedelmi szolgáltatás is létezik, amelyet a disszidensek megsegítése helyett a médiacégek korlátozásainak kicselezése miatt hoztak létre. Azért, hogy az európai netezők is nézhessenek a Hulu nevű szolgáltatáson sorozatokat, vagy megvehessenek csak Amerikában kiadott zenéket.

És ott van a mobilnet

A mobilnetes kapcsolatnak semmi köze egy munkahelyi hálózathoz, amit ott tiltanak, azt egy előfizető láthatja a telefonján vagy a laptopján. Maga a szolgáltató persze tudja szűrni a tartalmakat, de ez Magyarországon nem dívik. Más kérdés, hogy a mobilnet drágább, mint a vezetékes, pláne, ha ez utóbbit egy munkahelyen a munkavállalók ingyen használhatják.

Ki áll a háttérben?

Oknyomozó újságírók évek óta próbálják kideríteni, kik üzemeltetik az oldalt. 2010-ben az Athena Intézet az oldal finanszírozásának járt utána. Szerintük az oldal készítői milliókat visznek haza feketén. Két évvel később azt atv.hu kiderítette, egy vidéki jobbikos értékesíti a kuruc.info hirdetési felületeit. Az Átlátszó.hu oknyomozó portál megtalálta a kurucinfó tulajdonosát is. A lap egy domain regisztrációs adatbázisban bukkant a Healdsburg-ben élő Bela Varga nyomára. Őt korábban többször is összefüggésbe hozták az oldallal, de 2012 előtt erre nem volt bizonyíték. Ő ezt cáfolta, és azt állította, baráti szívességből jegyeztette be saját nevére a portált. Az Átlátszó cáfolta azt az állítását is, miszerint nem az ő számlájára érkeznek a kuruc.info pénzei. Hivatalosan egyébként azt sem tudni, kik írják a cikket, az impresszumban álnevek szerepelnek. Vallási-etnikai tanácsadó például H. Adolf. Egy bírósági tárgyaláson a Tomcat néven posztoló blogger, Polgár Tamás (akit az Athena Intézet forrásai szintén az oldalhoz kötöttek) 2010-ben szerkesztőként M. Balázst nevezte meg, valamint azt mondta, az általa forgalmazott kuruc.info póló bevételeit M. Balázsnak és a jobbikos Novák Elődnek adta át.

Szélmalomharc

A kuruc.info ellen miniszterelnökként már Gyurcsány Ferenc is próbált fellépni. 2007-ben javaslatot kért az igazságügyi minisztertől az amerikai szerverről működő, uszító hangvételű kuruc.info-val szembeni fellépésre. Akkor az derült ki, az oldalt eltávolíttatni nem lehet, ám egy jogszabály módosításával megnyílna a lehetőség arra, hogy a cikkek íróit bíróság elé állítsák. 2008 nyarán is több alkalommal próbálkoztak az oldal leállításával, a kormány kérésére (ezt később Draskovics Tibor igazságügyi miniszter ismerte el) 2008. július 4-én délután három órakor elérhetetlenné vált a kuruc.info. A honlap szerint az amerikaiak nem intézkedtek ellenük, ez csupán a szolgáltató (SoftLayer) egyoldalú döntése volt. Július 5-én egyébként több szélsőjobboldalhoz kötődő portál is elérhetetlenné vált rövid ideig, így például a Szent Korona Rádió, a Jobbik és a Magyar Gárda honlapja is. A kuruc.info végül július 10-ére szolgáltatót váltott, így ismét látogatható lett a portál.

A 2012 közepétől hatályos új Büntető Törvénykönyv alapján véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni azt az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatot, amely bűncselekményt valósít meg. E mellé nyújtotta be a Lex Kurucinfóként emlegetett módosítást az igazságügyi miniszter, melynek alapján 2014-től a bíróságok elrendelhetik egyes oldalak blokkolását. Ennek ugyanakkor a szólásszabadságra nézve is lehetnek veszélyei; Polyák Gábor médiajogász például arra hívta fel a figyelmet: a jogszabályok túlságosan tág teret adnak arra, hogy a hatóságok akár önkényesen blokkoljanak nekik nem tetsző tartalmakat.