Nézze meg, önhöz hány perc alatt érne ki a mentő

Fotó: MTI/MTVA / Ujvári Sándor

-

Térképre tették a települések mentős elérési idejét. Majd 900 falu és város, 1,4 millió ember lakik negyedóránál távolabb a mentőállomásoktól, 600 ezren dolgoznak olyan helyen, ahová 15 perc alatt sem ér ki a segítség.


Legutóbb szeptember végén halt meg valaki azért, mert késve jött érte a mentő. Akkor betontömbök torlaszolták el a mentőautó útját a fővárosban, de az országban sokfelé akadályok nélkül sem tudják tartani a mentők az elvárt, és az unióban ajánlott negyedórán belüli kiérkezést.

Most térkép készült azokról a helyekről, ahová a mentők a megkülönböztető jelzések használatával sem érnek oda 15 perc alatt. Az Esri Magyarország - Országos Mentőszolgálat adataira is támaszkodó, de a szervezettől független -gyűjtéséből kiderül, hogy a teljes lakosság 14 százaléka, egész pontosan 1 millió 410 ezer 44 ember lakik negyedóránál távolabb mentőállomástól.



A térképből kiderül, hogy komplett városok vannak negyedórán túli távolságra, így a 15 ezres Abonyban vagy a 11 ezres Lajosmizsén nagy türelemre van szükség.

898 olyan település van, amelyiken egy lakó sem számíthat 15 percen belül mentőautóra, ezeken összesen 743 ezren laknak. A térinformatikai cég adataiból az is kiderül, hogy 618 ezer munkavállaló dolgozik a mentőállomásoktól negyedóránál (kék lámpával rohanva is) távolabb, akik után 1804 milliárd forint bért és járulékot fizettek a munkáltatók, melyből legalább 500 milliárd forintot adó és járulék formájában az államnak – többek közt azért, hogy időben odaérjen értük a mentő.


Oláh Attila, a geoinformatikával foglalkozó Esri ügyvezetője azt mondta, a térkép elkészítéséhez a mentőállomások helyét, egy, a közlekedési szabályokat is tartalmazó digitális utcatérképet, valamint egy lakossági demográfiai adatbázist és az Opten cégadatbázisát használták fel.

Egy, a mentőállomáson álló mentőautónak a segélyhívástól számított másfél-két perc kell az induláshoz, így alig 13 perce marad a sofőrnek, hogy a baj helyszínére érjen. „A kiérkezési időbe beleszámoltunk egy percet a segélyhívásra, egyet, amíg a mentő kihajt az állomásról és a csúcsidőben –hétköznap reggel 8-kor – a megkülönböztető jelzések használatával való haladást, figyelembe véve természetesen a Kresz-szabályokat” – árulta el az Esri ügyvezetője.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője szerint a helyszínre érkezésre vonatkozóan nincs „normaidő”, nincs nemzetközi követelmény. Az elvárás az, hogy a lehető legkorábban érjen ki a segítség. Ugyanakkor az OMSZ már évtizedek óta használ hatékonyságának mérésére egy saját maga által választott vonatkoztatási rendszert, melynek alapja a 15 percen belüli helyszínre érkezés aránya. Ez az arány sok-sok éve, változatlanul 77-78 százalék.


A mentésirányító a legközelebbi megfelelő mentőegységet riasztja; ha a cím pontos és van szabad mentőkapacitás, a beteg elérése a távolság és a forgalmi viszonyok függvénye, jegyezte meg Győrfi.


Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Országos Mentőszolgálat tavaly elkezdte az ország nagy részének lefedéséhez kapcsolódó fejlesztéseket – 178 új mentőautót és 20 új, valamint 60 felújított mentőállomást adnak át az elkövetkező években – hogy legalább az ország kilencven százalékán joggal reménykedjenek az ott élők, hogy 15 perc alatt odaér hozzájuk a segítség.

A lefedettség hiánya régóta ismert probléma, már 2001-ben arról számolt be a sajtó, hogy az akkori tervek szerint egy-két éven belül elérhető lesz, hogy az esetek 92 százalékában a segélyhívást követő 15 percen belül érjenek helyszínre a mentők. „Ez jelenleg még csak az esetek 87 százalékában sikerül” – írja a 2001-es cikk.