Nem ellentétes az emberi jogokkal a burkatörvény

Fotó: Europress/AFP / Europress/AFP

-

Ezt mondta ki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kedden, miután egy fiatal francia muszlim nő megtámadta a 2011-ben életbe lépett törvényt.


Strasbourg határozatában kimondta, hogy (a társadalmi) „együttélés feltételeinek megőrzése legitim cél” a francia hatóságok részéről. A burkatörvény néven közismert intézkedés megtiltja a teljes testet (burka) és arcot (nikab) eltakaró öltözék viselését, a törvény megszegőit pedig 150 eurós pénzbírsággal bünteti. Azok pedig, akik nőket köteleznek a fátyolviselésre, elvileg ennél sokkal szigorúbb – akár szabadságvesztéssel is járó – büntetésre számíthatnak. A bírósági pert indító, neve elhallgatását kérő 24 éves nő azt mondta, nem családi nyomásra, hanem vallási meggyőződésből takarja el az arcát, és szerinte ennek szabad gyakorlását gátolja a törvény. Ügyvédje, Ramby de Mello szerint a nő csalódott az eredményben, de elfogadja azt. „Az ítélet az együttélést hangsúlyozza, elvi szempontból ez jó dolog” – mondta az ügyvéd.



A francia kormány szerint a törvény nem vallásellenes, hiszen nyilvános helyen semmivel sem szabad eltakarni az arcot, így a bukósisak vagy álarc viselése is tilos. A bíróság meggyőzőnek találta ezt az érvelést, ámbár „egyértelmű, hogy a vitatott tiltás elsősorban a muzulmán nők egy részét sújtja”, a kérdéses törvény ugyanakkor „nem kimondottan az öltözékek vallási konnotációján alapul, hanem kizárólag azon, hogy eltakarhatják az arcot” – szólt az indoklás. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanakkor fenntartásait fejezte ki amiatt, hogy a francia kormány közbiztonsági okokkal is indokolta a burkatörvény szükségességét, illetve hogy a törvény elfogadását megelőző vitában felerősödtek az iszlámellenes hangok Franciaországban.


Közvélemény-kutatás arab országokban a muszlim nők „megfelelő” viseletéről

-


A legnagyobb európai, mintegy 5-6 milliós francia muszlim közösség tagjai közül a belügyminisztérium saját adatai szerint alig kétezer nő takarja el az arcát vallási okokból. Franciaország volt az első európai ország, amely törvényben tiltotta meg a burka és a nikáb viselését nyilvános helyen, azaz az utcán, a tereken, a pályaudvarokon, a repülőtereken, az üzletekben és a hivatalokban. 2011-ben Belgiumban is elfogadtak egy hasonló törvényt. Más európai országokban ilyen még nem lépett érvénybe, de különböző szabályozások előírják, mit, mikor, hol szabad viselni:

  • Dániában előírják, hogy az arc látható legyen pl. reptereken ellenőrzéseknél, illetve tiltják az olyan vallási szimbólumok, mint a hidzsáb (fejkendő) vagy akár a kereszt látható viselését bíróságokon.
  • Németország egyes tartományaiban a tanárnők nem hordhatnak hidzsábot, Berlinben pedig minden közintézményben be vannak tiltva a vallási szimbólumok. De a burkát vagy csadort viselő nők nem vezethetnek motort sem, biztonsági okokból.
  • Koszovóban az iskolákban tilos a kendő viselése.
  • Hollandiában az iskolák és a munkáltatók maguk dönthetik el, hogy milyen viseletet írnak elő, bár egy 2003-as bírósági per eredményeként született döntés értelmében az iskolán belüli kommunikációhoz nélkülözhetetlen a szemkontaktus, ami felülírja a vallási szabadságjogokat.
  • Hasonló ad hoc szabályozás van érvényben az Egyesült Királyságban is, mondván, hogy a vallásszabadságot adott esetben meg lehet sérteni.
  • Egyedül Svédországban áll ki minden párt határozottan a burkatörvény ellen.