Négyes tanuló a gyerek? Nem baj, remek hegesztő lehet még belőle!

Fotó: MTI/MTVA / Czeglédi Zsolt

-

Csaknem egy hónapja lengette be a kormány a gimnáziumi helyek korlátozását. Az ügyben azóta sem lett tisztább a kép: az érintett igazgatók a kormány hivatalos tájékoztatását kérték, az esetleges átalakítások nyertese, az iparkamara pedig a szakmai anyagok elkészültére vár. A tanárok az egész közoktatás helyzete miatt ma utcára vonulnak.


Távlati cél a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevők arányának növelése és a gimnáziumi létszám korlátozása

- ezt mondta mintegy egy hónappal ezelőtt Czomba Sándor, a szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár. Hozzátette: szeptembertől nagyjából 500 szak és szakközépiskola átkerül az NGM-hez. A gimnáziumokat leválasztják ezekről, de ez nem jelent automatikus megszüntetést, egyesével vizsgálják majd meg az intézményeket, magyarázta az államtitkár.


A jövő évi költségvetési terv benyújtása után Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár is alig győzte nyugtatni a kedélyeket: „Nem csökkentik felére a gimnáziumi keretszámokat, ez nem olvasható ki a jövő évi költségvetésből” - reagált a sajtó és a szakszervezetek ezzel kapcsolatos állításaira.

Csakhogy Czomba Sándor sem azt mondta, hogy jövőre jönne ilyen döntés. Hiába kerestük viszont az NGM-et, hogy megkérdezzük, mikortól akarják korlátozni a gimnáziumi létszámot és mennyivel - ha egyáltalán - , nem kaptunk választ. Továbbirányítottak az Emberi Erőforrások Minisztériumához, ahonnan viszont csak általános válaszokat kaptunk konkrét kérdéseinkre.

Egyrészt megismételték, hogy középfokú oktatásra az idei 196 helyett 209 milliárd jut jövőre. Hogy ez a pénz sok, vagy kevés, nézőpont kérdése. Szüdi János volt államtitkár, oktatáskutató szerint legalább 150 milliárd hiányzik a rendszer működőképességéhez. A tárca válaszának másik része arról szólt, hogy gimnáziumok leépítésére nem készülnek.


A gimnáziumok feladata az alapműveltség biztosításával az érettségire és a továbbtanulásra való felkészítés. Az átalakító intézkedések célja a tanulók jelenleginél hatékonyabb támogatása ahhoz, hogy személyiségükhöz, készségeikhez és képességeikhez illeszkedő iskolatípust és ezen keresztül megfelelő életpályát választhassanak, amely összhangban áll a munkaerő-piaci igényekkel is.

Nem az első próbálkozás lenne

„Aki gimnáziumba megy, egyetemen akarjon továbbtanulni”- mondta februárban Lázár János, ezzel kijelölve a kormányzati irányt. De a történet korábban kezdődött: úgy tudjuk, a 2010-es kormányváltás után szakmai anyagokban 40 százalékos férőhelyszám-csökkentésről írtak, ez azonban végül nem jutott a minisztériumig. A hivatalos cáfolatok ellenére fideszes politikusok most is rebesgették a gimnáziumi férőhelyek számának csökkentését. „Az egész mögött Parragh lobbija és a duális szakképzés nyomatása áll” - mondta egyikük. (Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az úgynevezett duális, azaz a cégekkel összefonódó szakképzés erősítésének támogatója.)

2012-ben az államilag finanszírozott főiskolai-egyetemi férőhelyek megvágásával próbálkozott a kormányzat. Megint ugyanaz a szám került elő, csak a másik irányból: összességében épp 40 százalékkal csökkent volna a keretszám, de ettől a kormány - a diáktüntetések után - elállt. A két ügy közötti összefüggés: a kormányzati érv szerint a gimnázium a továbbtanulásra készít fel, vagyis a középiskolai férőhelycsökkentéssel automatikusan kevesebben mennek majd továbbtanulni.


egyre többen a gimikben

Ha a kormány tényleg a szakképzést akarja erősíteni, akkor igencsak bele kell húznia, ugyanis egy tendenciát kell megfordítania. A 2012/2013-as tanévről szóló oktatási statisztikai évkönyv adataiból idézünk:

  • Az előző évhez képest arányaiban a szakiskolák, speciális szakiskolák tanulólétszáma csökkent a legnagyobb arányban, 9 százalékkal. A szakközépiskolai létszám 3,8, míg a gimnáziumi 2,9 százalékkal csökkent.
  • Míg a rendszerváltáskor a diákok 44 százaléka szakiskolába (szakmunkásképzőbe) járt, ez az arány a 2012/13-as tanévre 23 százalékra csökkent.
  • A 2009/10-es tanévben a legtöbben, több mint 47 ezren szakközépiskolában tanultak tovább nyolcadik után. A gimnáziumi elsősök száma nagyjából ezerrel volt kevesebb, szakiskolát - speciálissal együtt - kevesebb mint 40 ezren választottak.
  • A 2013/14-as tanévben viszont fordult a sorrend, és kiegyenlítettebbé vált a mezőny: gimnáziumban 36 ezren kezdtek, a szakközépiskolát 30 ezren, a szakiskolát 24 ezren választották.


Forrás: Oktatási statisztikai évkönyv


Csak a jó tanulók?

A korábbi nyilatkozatok alapján Szüdi János oktatáskutató, a Pedagógusok Szakszervezetének tanácsadója azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy bizonyos tanulmányi átlag felett vehetnének csak fel diákokat a gimnáziumok. Szerinte ez több problémát is okozhat: egyrészt vannak erősebb és gyengébb iskolák (egy jó iskolában többet ér a hármas, mint a gyengében a négyes), csupán az értékelés nem ad pontos képet senkiről. Másrészt a fiúk később érnek, így a túlnyomó többségük nem jutna be a gimnáziumba.

„Nem a belépésnél kell szelektálni. Nyitott iskola kell: be kell engedni mindenkit, aki nem bírja, nem bírja. Ugyanez igaz a felsőoktatásra is: a bejutáshoz kell megadni mindenkinek a lehetőséget, nem az elvégzéséhez.” Szakképzést érettségi után is lehet tanulni - tette hozzá.

A gimnázium kontra szakiskola vitában a megkérdezettek zöme szakszervezettől a szülőkön át munkaerő-piaci szakértőig azzal érvelt, hogy az élethosszig tartó tanulásra kell megtanítani a gyerekeket. Erre pedig szerintük a gimnázium alkalmasabb. Sőt, a szakiskola többek szerint nem is adja meg erre az alapot: ott ugyanis nagyon kevés a közismereti órák száma. A kormánynak erre is megvan a válasza: az általános iskolai képzést is erősíteni kell, hogy később már ne írni és olvasni kelljen tanítani a diákokat - mondják.


ELTE; II. világháború áldozatai; Trefort-kert; megemlékezés; Balog Zoltán

Az alapítványi iskolák megmenekültek: a jövő évi költségvetés alapján kevesebb alap- és bértámogatást kaptak volna, ami az érintettek szerint iskolabezárásokhoz és pedagóguselbocsátásokhoz vezetett volna. Balog Zoltán később megígérte, visszavonják a javaslatot.

A két tannyelvű intézmények nem ilyen szerencsések: a Népszabadság kiszúrta, hogy egy miniszteri rendelet komoly csapást mér ezekre az iskolákra. A szabály szerint csak az maradhat két tannyelvű intézmény, amelyben 80 százalék alatti a lemorzsolódás, valamint az érettségizők 90 százalékának lesz nyelvvizsgája. Ezt 3 év múlva már figyelik, vagyis a mostani évfolyamokra is vonatkozik.

Az, hogy a kormány valamire készül, már 2011-ben kiderült. Törvénybe foglalták, hogy lesznek feltételek, amelyeket teljesíteni kell. Ezek a feltételek jelentek meg most. Az egyik érintett iskola igazgatója igazságtalannak tartotta ezeket a szabályokat, hiszen a diákok költözés miatt is elhagyhatják az iskolát, annak semmi köze a pedagógus munkájához.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Galló Istvánné szerint az, ami a nyilatkozatokból kiolvasható, azt jelenti, hogy már 14 éves korban kiválogatják a gyerekeket, így a gimnáziumokban elitképzés lesz. A szakközépben vagy szakiskolában végzetteknek szerinte később esélyük sem lesz bejutni egy egyetemre. Gallóné a tanárokért is aggódik, úgy véli, a gimnáziumok fokozatos bezárása miatt pedagóguselbocsátások lesznek.

Konkrétumot egyelőre a gimnáziumok vezetői sem tudnak. A Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke, Szebedy Tas szerint a hírek ijedelmet keltettek a gimnáziumok körében, de nem elég konkrétak ahhoz, hogy érdemben reagálni tudjon rájuk. Hozzátette: hivatalos tájékoztatást kért. A Kölcsey-gimnázium a Facebookon tiltakozik a gimnáziumi férőhelyek számának csökkentése ellen, a listához több mint 1100-an csatlakoztak eddig. Tanárok, diákok, szülők, nagyszülők. Sajtóhíreket az oktatási jogok biztosa sem kommentál, „egy terv nem sérthet jogot” - mondta Aáry-Tamás Lajos.

A Magyar Rektori Konferencia elnöke, Bódis József szerint a gimnáziumi hallgatók létszámának csökkenése várhatóan „nem gyakorol pozitív hatást” a felsőoktatásra. Szerinte akkor járnának jobban a felsőoktatási intézmények, ha az esetleges intézkedés miatt javulna a gimnáziumi és a szakközépiskolai oktatás színvonala. Ha nem, akkor ugyanaz marad a helyzet. Csak kevesebb diákkal.

ami a nyugdíjat kitermeli

„Ötletelni lehet, csak épp nem bírja ki az ország, hogy érettségi után szerezzenek szakmát a diákok” - magyarázta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint mondta, nem ismer olyan országot, amelyik 17 évnyi oktatást be tud vállalni. Szerinte szakmával a kézben is tovább lehet lépni, erre a kecskeméti példát említi: ott 27 végzett szakiskolásból mindenkinek állást ajánlott a Mercedes, közülük 24-en tanulnak tovább emellett esti gimnáziumban. Ráadásul szerinte a motorikus képesség fiatalkorban fejleszthető, utána már nem. „Ha 18 éves kora előtt nem olajozta össze a kezét, utána már nem lesz belőle szakmunkás” - mondja..

A kamara most azt várja, hogy elkészüljenek a szakmai anyagok - arról, hogy ők mit javasoltak a kormánynak, nem beszélt. Szerinte az egész vita még korai.

Parragh László szerint az az iskolarendszer baja, hogy a felsőbb szintektől várják a pótlást, például előfordul, hogy a szakiskolákban tanítják írni-olvasni a diákokat, ami, mint mondta, tarthatatlan. Ha egy bizonyos szinthez kötik a gimnáziumi felvételit, az azzal is jár, hogy okosabb gyerekek mennek szakközépiskolába vagy szakiskolába - érvelt -, és utalt néhány diplomatípus piaci értéktelenségére is:



Miután az állam a mi pénzünket költi, remélem, meggondolja, melyek azok a szakmák, amelyek a későbbi nyugdíjat kitermelik.

Szerinte az utóbbi időben a szakképző intézmények elfogadottsága nőtt, a diákok elmozdultak a hiányszakmák felé. Ebben egyébként az állam ösztöndíjprogrammal is segít.


Egy nyugat-dunántúli szakiskolában tanító tanár arról beszélt a VS.hu-nak, hogy - bár náluk jelen vannak a multik, élen az Audival - a gyerekek legnagyobb része inkább a gimnáziumot választja. Ráadásul nemcsak az állami gimik élnek és virulnak, egyházi iskolák is létesülnek folyamatosan. Azok pedig nem gondolkodnak a szakképzésben.

„Tapasztalatom szerint a középosztály eltántoríthatatlanul gimnáziumba adja a gyerekét.” Arra viszont senki nem gondol, mi lesz, ha a gyerek egy középszintű érettségit tesz le, közepes szinten, amivel nem tud továbbtanulni. Ő egy építőipari szakiskolában tanít, azt mondja, vannak divatos szakok, mint például az autóelektronika, az építőipari képzések viszont továbbra is mélyrepülésben vannak. Oda jellemzően a nagyon gyenge tanulók mennek, sokan a szintvizsgát sem tudják letenni, így papír nélkül kerülnek az utcára. Ő visszahozná a régi rendszert, amelyben részképesítéseket szerezhettek a gyengébben teljesítők is.

„Nagy szükség lenne arra, hogy a szakképző iskolába is közepes képességű gyerekek érkezzenek.” Ha a gimnáziumba bizonyos szint felett lehet bekerülni, akkor a jelentkezők 30-40 százaléka biztos rákényszerülne arra, hogy szakközép- vagy szakiskolában tanuljon tovább - ért egyet Parraghgal. Ő egyébként várja, hogy a szakképzés átkerüljön az NGM-hez, így lehet egyfajta szakmai irányítás, és a szakképző iskolák sem lesznek mostohagyerekek.


mit mond a statisztika?

A profession.hu adatai alapján nem tűnik igaznak, hogy szakmával könnyebb elhelyezkedni, mint érettségivel. Pusztán a végzettségre lefuttattunk egy keresést: középiskolai végzettséggel 2749, szakközép/szakiskolaival 765 állásajánlat közül lehet választani.


A szakiskolai végzettségnél előny lehet ugyanakkor, hogy konkrét hirdetések vannak kiírva rájuk. A „sofőr”, „vasas szakmunkás” vagy „CNC-esztergályos” fel van sorolva egy álláshirdetésben, így elméletileg szakmunkás végzettséggel könnyebb elhelyezkedni - magyarázta Kiss Judit, a Manpower Munkaerő-szervezési Kft. ügyvezető igazgatója. Az elmúlt évtizedekben azonban az elhelyezkedéshez fontosabb lett a tanulás, alkalmazkodás, folyamatos megújulás képessége, az idegen nyelv ismerete és a digitális írástudás, ehhez pedig a legtöbb gimnázium jobb alapot ad.


A pénz is jobb

Egy pályakezdő érettségizett bruttó 180-200 ezer forintot kereshet, és ha nyelvet is beszél, kaphat 250 ezernél is többet. Ezzel szemben egy szakmunkás 160-200 ezret kereshet - mondta Kiss Judit, hangsúlyozva, hogy ez országos átlag, régiónként eltérőek az adatok.

A munkanélküliségi statisztikában is jobban állnak az érettségizettek - bár értelemszerűen a diplomásokhoz képest le vannak maradva. 2012-13-ban az egyetemet végzettek 2-2,5, az érettségizettek 5-5,5, míg a szakmunkásképzőt vagy szakközepet végzettek 7,5-8 százaléka volt munkanélküli.

Más kérdés, hogy az érettségizetteket a diplomások túrják ki az állásokból, ha nem találnak a végzettségüknek megfelelő munkát. Mondjuk mindenki azt túr ki, akit tud. Kiss Juditnak évekkel ezelőtt egy német gyárigazgató arra panaszkodott, szakmunkás helyett érettségizett, OKJ-s képzést végzett munkást kellett alkalmaznia, mert ő értette a németül kiírt kifejezéseket, például hogy „vigyázz, jön a targonca”. Egy másik vállalatvezető főiskolai végzettségűekkel töltötte fel a call-centert, mert ők tudtak idegen nyelven beszélni. Utóbbi helyen viszont nagy a fluktuáció, mivel nem ezért tanultak.

„Jó irány, hogy legyen valamilyen szakma a fiatalok kezében, de ezt erőltetve és a gimnáziumi tanulási lehetőséget korlátozva nem lehet meglépni” - mondta Kiss Judit. „Azért itt építettek gyárat a külföldiek, mert a magyar munkaerő ár-érték arányban hatékony volt. Ha ezt elveszítjük egy jó szándékú, de rossz irányú intézkedéscsomaggal, az baj.”