NATO: Moszkva megszegi a rakétaegyezményt

Fotó: MTI/KKM / Mitko Sztojcsev

-

A NATO külügyminiszterei szerdán véget ért, kétnapos brüsszeli tanácskozójukon elfogadott nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy Oroszország megsérti a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló megállapodás (INF) rendelkezéseit. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva kijelentette, Magyarország katonai jelenlétének növelésével további szerepet vállal Koszovó stabilitásának javításában.


Az elfogadott nyilatkozat szerint a NATO-tagországok külügyminiszterei arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszország bizonyíthatóan új rakétarendszert fejlesztett ki és hozott létre, amely teljes mértékben megsérti a kulcsfontosságú szerződést, amely 30 éven át őrizte a NATO, partnerországai és az egész világ biztonságát.

Felszólították Oroszországot, hogy teljes körűen és ellenőrizhető módon azonnal térjen vissza a szerződés rendelkezéseihez. Szilárd elkötelezettségüket fejezték ki egy hatékony nemzetközi fegyverellenőrzési rendszer megőrzése és a leszerelés mellett.

Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára sajtónyilatkozatában elmondta, Oroszország mindvégig tagadta, nem adott kielégítő választ, majd továbbra is gyártotta és telepítette a szerződés szerint tiltott rakétákat.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter bejelentette, az Egyesült Államok 60 napos ultimátumot ad Oroszországnak, hogy tartsa be az INF-szerződés rendelkezéseit, amelyeket Washington állítása szerint Moszkva megsértett. Ellenkező esetben az amerikai vezetés kénytelen lesz elindítani a hat hónapos kiválási folyamatot az 1987-es egyezményből.

Pompeo nehezményezte, hogy - szavai szerint - Washington 2013 óta legalább 30 alkalommal jelezte aggodalmait Moszkvának, de csak tagadást és ellenlépéseket kapott válaszul.

Moszkvának még van egy utolsó esélye arra, hogy visszatérjen az INF-egyezmény rendelkezéseihez és megfeleljen azoknak. A katonai szövetségnek pedig fel kell készülnie az érintett nukleáris fegyverek megsemmisítését célzó szerződés nélküli világra - közölte a NATO főtitkára.

Stoltenberg a Kercsi-szorosban nemrégiben történt orosz-ukrán incidenssel kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette, Oroszországnak tennie kell a feszültségek elmérgesedése ellen.

A NATO azt várja Oroszországtól, hogy engedje szabadon a fogva tartott ukrán katonákat és hajókat, valamint azt, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi kötelességeit, lehetővé téve a hajózást a Kercsi-szorosban és az Azovi-tengeren, valamint az akadálytalan hozzáférést az ukrán kikötőkhöz - fogalmazott.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter sajtóértekezletén azt javasolta, hogy a NATO járjon közbe annak érdekében, hogy megtiltsák orosz hajók belépését más országok kikötőibe, ha Moszkva továbbra is gátolja az Azovi-tengeri hajózást. Hozzátette, javaslatát meg kívánja tárgyalni az európai uniós tagországokkal is a jövő hét folyamán.

A tanácskozás alkalmával a tagországok külügyminiszterei egyetértésre jutottak arról, hogy a szövetség kész elfogadni Bosznia-Hercegovina NATO-tagság felé vezető útja kezdeti állomásának egyikét jelentő, politikai, gazdasági és védelmi reformra fókuszáló, első éves nemzeti tervének (ANP) benyújtását.

A főtitkár szavai szerint a szövetség döntésével lehetővé tette, amennyiben az ország úgy határoz, beléphessen a NATO-ba vezető kapun.

Információk szerint a szövetség akkor aktiválja a 10 éve felfüggesztett tagsági akciótervet (MAP), ha Bosznia-Hercegovina valamennyi védelmi ingatlanát, azaz laktanyáit, lőtereit és katonai repülőtereit teljes egészében nyilvántartásba veszi.

A miniszterek Federica Mogherini, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének részvételével folytatott megbeszélésükön az afganisztáni misszió megerősítése mellett foglaltak állást. Elfogadott nyilatkozatuk szerin a szövetség arra szólította fel az érintett feleket és a környező országokat, hogy támogassák az afgán vezetésű politikai békefolyamat, és a jövő évben esedékes elnökválasztás sikerét.

A NATO a legerőteljesebben elítéli az afganisztáni felkelők és terrorista csoportok által elkövetett erőszakos cselekményeket, amelyek akadályozzák az afgán nép biztonságos és békés jövőjét - fogalmaztak.

"A szövetség fokozott támogatást nyújt Afganisztánnak, ugyanis továbbra is biztosítani kell, hogy az ország soha többé ne legyen biztonságos menedék a nemzetközi terroristák számára" - mondta a főtitkár.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva kijelentette, Magyarország katonai jelenlétének növelésével további szerepet vállal Koszovó stabilitásának javításában. Kiemelte, Magyarország jövőre pályázni fog a NATO vezetésével működő koszovói nemzetközi békefenntartó haderő (KFOR) parancsnoki pozíciójára.

A miniszter az afganisztáni helyezettel kapcsolatban elmondta, a helyzet stabilizálása érdekében Magyarország fokozza katonai jelenlétét és fenntartja az éves szinten 500 ezer dolláros (mintegy 141,5 millió forint) pénzügyi hozzájárulását az afgán védelmi erők támogatásához, és ezt az elköteleződését Magyarország 2024-ig meghosszabbította.

Szijjártó Péter elmondta azt is, mindaddig, amíg Ukrajna nem hagy fel a magyar nemzeti közösség jogainak szisztematikus csorbításával, addig Magyarország nem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság üléseinek megrendezéséhez. Magyarország egyetlen esetben tudja feloldani vétóját, ha az ukránok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy helyreállítsák a területükön élő magyar közösség azon jogait, amelyek megilletik a kétoldalú megállapodások és nemzetközi jogszabályok alapján.