Minden vádlott erre vágyik

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Amióta itthon is alkalmazzák az elektronikus nyomkövetőt, a bűnözők megvesznek érte. Bírósági engedéllyel és egy szinte láthatatlan lábpereccel otthon várhatják ki a jogerős ítéletet. Sokkal olcsóbb és emberibb, mint börtönben várni a bírói döntést.


A kormány szigorú büntetőpolitikája és a bíróságok nem enyhülő előzetes letartóztatási gyakorlata miatt a büntetés-végrehajtásban (bv) zajló férőhely-bővítési program képtelen a lépést tartani. Jelenleg átlagosan 143 százalékos telítettséggel működnek a börtönök, az előzetes fogvatartottak esetében pedig még rosszabb a helyzet, miután 2013-ban módosult a büntetőeljárási törvény, és eltörölték az előzetes időtartamának felső határát.

Az évtizedek óta a hazai börtönöket vizsgáló Magyar Helsinki Bizottság szerint amellett, hogy ez a szigorú büntetőpolitika sem szorítja vissza a bűnözést, nagyon drága is. Mivel a fogva tartás költségeire vonatkozóan pontos összeg nem állt rendelkezésére, a Budapest Intézet és a K-Monitor segítségével vizsgálták, hogy egy főre vetítve pontosan mennyi is ez. A kutatók szerint – a bv-től kapott adatok alapján – 2013-ban átlagosan 1,3 millióba került egy fogvatartott az államnak évente. Azt is megbecsülték, hogyan emelkednek a rabtartás költségei, ha évente 1500-zal nő a fogvatartotti állomány: így már 1,6 millió lenne az összeg, figyelembe véve a többek közt a börtönépítés, az üzemeltetés, a pluszszemélyzet költségeit.



Van adat arra is, hogy mennyibe kerülne „ideális” börtönkörülményeket teremteni Magyarországon, vagyis amikor mindenkinek biztosított a törvény által előírt minimális mozgástér. Hozzávetőlegesen 2,2 millió forint fogvatartottanként, aminek finanszírozására – úgy tűnik – sem kormányzati szándék, sem lehetőség nincs.

Épp ezért a Helsinki Bizottság arra jutott, hogy sokat spórolhatna az állam, ha az előzetes letartóztatottak száma csökkenne, az ügyek egy részében pedig megoldást jelentene, ha a vádlottak elektronikus nyomkövető használatával házi őrizetben várnák ki a jogerős ítéletet. Moldova Zsófia, a Helsinki jogi előadója szerint ugyanis, ha csak a bűnismétlés veszélye indokolja az előzetest, akkor a drága fogva tartás automatikusan kiváltható a lábpereccel, de mivel az eszköz a szökés veszélyét is minimalizálja, ezért annak fennállása esetén is sokszor érdemes megfontolni az előzetes mellőzését. A gyakorlat is igazolja, hogy nyomkövetővel nem próbálnak szökni az érintettek.

A nyomozás érdekeire való hivatkozás a nyomozás lezárása után pedig okafogyott lesz, így az ilyen okból fenntartott előzetesek kiváltására is alkalmas lehet az eszköz. Sokkal olcsóbb lenne, ha bizonyos esetekben a házi őrizet váltaná fel az előzetest, másrészt a vádlottaknak nem kellene mindazt elszenvedniük, amivel a fogva tartás során sok esetben számolni kell. A nyomkövetős fogva tartás legfőbb költsége ugyanis az eszköz és a rendszer egyszeri beszerzéséből áll, szemben a fogva tartás vagy a rendőröket lekötő házi őrizet költségeivel.


A rendőröknek bejött

Hatékony az eszköz, eddig beváltotta a hozzáfűzött reményeket – mondja Nagy László alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi osztályának munkatársa. Eddig 652 elektronikus nyomkövetőt szereztek be, bruttó 828 millió forintért – igaz, ebben benne van a szükséges informatikai rendszer és egy 5 éves szolgáltatási szerződés is a szállítóval. Jelenleg minden megyei kapitányság rendelkezik ilyen eszközzel, a rendőrség pedig kidolgozott protokoll szerint alkalmazza a felügyeletet azok esetében, akiknél ezt a bíróság elrendeli.

Nagy László szerint nem jellemző, hogy a terheltek megpróbálnák lefeszegetni magukról az eszközt, inkább az nem mindenkinek világos, hogy merre közlekedhet valaki a házi őrizet hatálya alatt. Aki letér a számára kijelölt útról, azt a rendőrök azonnal figyelmeztetik – lehetőség van a nyomkövető megrezegtetésére a távolból, és ha ez nem segít, egyszerűen felhívják az érintettet telefonon.

Bár az előzetes letartóztatásból még mindig nehezebb megszökni, mint a házi őrizetből, az elektronikus nyomkövető szinte teljesen kijátszhatatlan. Olár László alezredes, az ORFK informatikai szakértője szerint egyedül a mélytengeri búvárkodás és a szauna jelenthet akadályt az eszköznek, más esetekben azonban mindig tudják a rendőrök, hol van a nyomkövető tulajdonosa.

„A készülék alapvetően csak azt jelzi, hogy egy adott ponttól milyen távolságra van a személy, de a hazai rendszer ennél összetettebb” – mondja a szakértő. A magyar gyanúsítottak nyomkövetője ugyanis a rádiófrekvenciás azonosításon túl GPS-alapú helymeghatározással is működik, valamint egy mobilcella-alapú azonosítót is beszereltek, igaz, utóbbihoz elengedhetetlen a mobillefedettség.



Olár László állítja, az eszköz szinte minden időjárási körülményt kibír: vízálló, bírja a hőséget és a fagyot, erős a mechanikai védettsége, „nehéz tönkretenni”. Igény esetén úszni is lehetne vele, és a sok rádiójel mellett még arra is van lehetőség, hogy valaki szívritmus-szabályozóval használja, vagy akár egy kórházban dolgozzon. A készülékek külön programozhatók annak alapján, hogy kinél mit engedélyezett a bíróság – van, aki csak otthon tartózkodhat, míg másoknál engedélyezhetik a munkába járást egy előírt útvonalon vagy a gyerek iskolába kísérését.

A terheltek általában lábon hordják – kényelmesebb és jobban elrejthető, nem cél ugyanis a megszégyenítés. Az állítható szíjat nem könnyű elvágni, a készülék legális cseréje is csak célszerszámmal lehetséges, bármilyen fizikai károkozás, szabálytalanság esetén a gép azonnal szabotázsjelet küld a központnak. A szabotázs pedig komoly következményekkel jár, az eszköz levétele, megrongálása ugyanis fogolyszökésnek minősül.

Naponta kell tölteni a nyomkövetőket – ez a viselője feladata –, más költsége nincs a használatának. Ugyan az eszköz is igényel felügyeletet, de a rendőrség hozzávetőleges számításai szerint az elektronikus nyomkövetővel a folyamatos rendőri jelenléttel végrehajtott ellenőrzésekre fordított költségek közel felét meg tudják spórolni. Emellett az eszközzel vigyázott őrizetes kevesebb rendőrt köt le, így a járőrök többet járőrözhetnek – javítva ezzel az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét.

A rendőrség idén februári adatai szerint 242 – házi őrizetben lévő, illetve lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt álló – embernél rendelte el a bíróság a technikai eszközös felügyeletet.

Az elmúlt három évben mindössze egy olyan esetről tudni, amikor valaki levágta magáról az elektronikus nyomkövetőt, és úgy próbált menekülni. Egy hónap után őt is elkapták.


Főleg a szökés veszélyét mérlegelik

A bírói gyakorlat szerint a házi őrizet elrendelése csak akkor kerülhet szóba, ha megvannak az előzetes letartóztatáshoz szükséges feltételek, de a bíróság úgy látja, hogy a terheltnek nem kell egy bv-intézetben kivárnia, hogy döntés szülessen ügyében. A házi őrizetről elsődlegesen a büntetőeljárási törvény rendelkezik, melyet kiegészít egy rendelet, amely külön is szabályozza, hogy a rendőrség rendszeresen, eseti jelleggel vagy épp elektronikus nyomkövetővel ellenőrizze a delikvenst.

Surdy Miklós, a Budapest Környéki Törvényszék büntetőbírája úgy véli, a vádlottak kapva kapnak az alkalmon, hogy az ítéletet házi őrizetben várhassák ki, ám a bíróságnak minden esetben mérlegelnie kell. „Az elektronikus nyomkövető viselését akkor rendeljük el, ha valakit súlyosabb bűncselekménnyel vádolnak ugyan, de a tényleges szökésétől kevésbé kell tartani” – mondja a büntetőbíró.



Ha a házi őrizet mellett a nyomkövető viselését is előírja a bíróság, akkor előbb a terhelt lakhelye szerinti rendőrkapitánysággal veszik fel a kapcsolatot. A rendőrök felmérik, hogy megvannak-e a megfelelő műszaki feltételek a jeladós nyomkövetéshez, ami azt feltételezi, hogy áram és térerő is rendelkezésre áll. Amint visszaigazolták a bíróság felé, hogy nincs műszaki akadály, a vádlott lakására jeladót telepítenek, lábára elektronikus nyomkövetőt raknak, a bíróság pedig hivatalosan is kijelöli, hogy a megfigyelt nem hagyhatja el a számára kijelölt ingatlant. Dolgozni, gyereket iskolába vinni nem lehet, a bírói gyakorlat ugyanis napi egy, legfeljebb két óra eltávozást engedélyez bevásárlásra vagy rendszeres gyógykezelés miatt.

Surdy Miklós nem nagyon tud visszaélésről, mindössze a már említett egyetlen esetre emlékszik, amikor valaki idő előtt próbálta levenni a jeladóját. Épp ezért olyan is előfordul, hogy ha valakinél fennáll ugyan a szökés veszélye, de a bűncselekményével kapcsolatban mindent bevallott, akkor is házi őrizetbe kerülhet.