Propagandaháború, titkosszolgálati kavarások, bombázással Európába űzött szírek – egyre több nyugati szakember és politikus nyilatkozik úgy, hogy Vlagyimir Putyin szerepet játszhatott az európai menekültválságban. Az orosz elnök minden eszközzel destabilizálni akarja Németországot és rajta keresztül Európát.
Vlagyimir Putyin és Basár el Aszad direkt bombáznak civileket Szíriában, mert minél nagyobb menekülthullámot akarnak generálni, hogy ezzel destabilizálják az Európai Uniót – erről beszélt Philip Breedlove, a NATO egyik tábornoka az AFP hírügynökségnek. A tábornok szerint a két vezető az újabb és újabb menekülthullámokkal túl akarja terhelni az európai menekültügyi rendszert, és így mélyíteni a válságot.
Breedlove nincs egyedül azzal a véleményével, hogy az oroszok szándékosan gyengíteni akarják Európát a menekültválság hullámán. Ugyanerről beszélt egy hete Antoni Macierewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter is. A NATO stratégiai kommunikációs részlege, a Stratcom már októberben jelezte, hogy Európában egy külső szereplő szítja az idegengyűlöletet. A cikkben többször is említik az oroszok Krím-kampányát és orosz nyelvű honlapokat. Jānis Sārts igazgató, lett védelmi miniszter nemrég még konkrétabb volt: az Index tudósítása szerint azt nyilatkozta, Putyinék Merkel ellen hergelő szervezeteket támogatnak Németországban.
Erős január
A Nyugat sem marad mostanában Putyin adósa, ha a célzott gyengítésről van szó. Egy brit kormányzati vizsgálat januári zárójelentése szerint Alekszadr Litvinyenko orosz titkos ügynököt 2006 novemberében Putyin parancsára ölték meg.
Ugyancsak januárban Adam Szubin, az amerikai pénzügyminisztérium gazdasági szankciókért felelős tisztviselője nyilatkozta, hogy hosszú évek óta tartó vizsgálataik alapján ki lehet jelenteni: Putyin korrupt, és a környezete is az.
A Kreml volt bankára, egy londoni emigráns üzletember szerint Putyin egyenesen a világ leggazdagabb embere.
|
|
Utaztatják őket?
Oroszország tavaly szeptemberben kezdett el csapatokat telepíteni, majd bombázni Szíriában. Ekkor Európában már hónapok óta az egyik legsúlyosabb válságként kezelték a menekültek érkezését. Túl voltunk többek között szeptember 4-e éjszakáján, amikor a magyar kormány először kezdte el tömegesen és ellenőrzés nélkül az osztrák határra szállítani az ország területén tartózkodó menekülteket, illetve túl voltunk a szeptember 15-i röszkei határzáráson is.
Egy londoni székhelyű szír civil szervezet 1700-ra teszi az orosz bombázásokban életüket vesztett ártatlan civilek számát, arra ugyanakkor nincsenek adatok, hogy az orosz bombatámadások miatt megugrott volna a Törökországon át az EU-ba igyekvők száma. Putyin ettől függetlenül természetesen saját érdekeit követve vágott bele a „szíriai kalandba”, és ezek között szerepelhet az EU gyengítése is – az orosz elnöknek legalábbis nem lenne ellenére, ha egy politikai válság nyomán dezintegráció indulna meg a tagállamok között, hiszen ez kihathatna a gazdasági szankciókkal kapcsolatos döntésekre is.
Váratlan húzások
A szír beavatkozás oka leginkább kettős lehetett: Putyin nemcsak az oroszok bábjaként viselkedő Aszadot tudta ezzel a tárgyalóasztalhoz ültetni, hanem saját elszigeteltségét is jelentősen csökkentette. A bombázások előtt, az ukrán válság miatt az orosz elnököt gyakorlatilag páriaként kezelték. Orbán Viktoron kívül jelentősebb nyugati vezetőként csak Horst Seehofer bajor kormányfő, valamint Henry Kissinger találkozott vele – utóbbi tanácsadó cége azonban szerződésben áll az orosz kormánnyal, így a volt amerikai külügyminiszter gyakorlatilag a megrendelőhöz utazott el.
|
|
|
Aszad és Putyin
Ehhez képest az orosz hadműveletek megkezdése óta Putyin ismét világpolitikai tényezőnek számít, és a szír rendezésben is meghatározó szava lehet. Legutóbb éppen Ausztráliában kavart kisebb politikai botrányt, hogy Reuvén Rivlin izraeli elnök lemondta az országba tervezett útját, azzal az indokkal, hogy kapott egy meghívást Putyintól is, és jelen helyzetben az mégiscsak fontosabb.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig éppen tavalyi budapesti látogatásán üdvözölte az oroszok beavatkozását, igaz, ironikusan hozzátette azt is: reméli, hogy az orosz légiflotta nagyobb pontossággal támad majd az ISIS állásai ellen, ha már egyszer ez volt a hivatalos indok. Putyin Aszad túlélésének biztosításával ugyanakkor azt is elérte, hogy tartós maradhat az orosz katonai jelenlét a Közel-Kelet egyik kulcsállamában.
Az orosz lépések gyakran tudnak kellően váratlanok lenni ahhoz, hogy összeesküvést sejtsünk mögöttük. Nincs ez másképp a teljesen váratlanul bejelentett szíriai kivonulással sem, amire nem adott adekvát magyarázatot Moszkva. Az, hogy „sikerült elérni a stratégiai célokat”, megkérdőjelezhető, hiszen az Iszlám Államot, bár területeket veszített, egyelőre korántsem számolták fel.
Egy forrásunk ugyanakkor összefüggést lát aközött, hogy az ISIS repülőkkel szemben nagy hatékonysággal bevethető Stinger rakétákhoz jutott, és a szír kormány bejelentette: lelőtték egy MIG-21-es vadászgépét. Informátorunk szerint a gép akár orosz is lehetett (és nem is biztos, hogy egy régi MIG-21-es, hanem egy vadonatúj Szu-34-es), így az orosz katonai vezetés egy afganisztáni forgatókönyv megvalósulásától tartva dönthetett a hirtelen kivonulás mellett. Ott ugyanis az orosz katonai kudarchoz nagyban hozzájárult, hogy amerikai forrásból az afgánok olyan rakétákhoz jutottak, melyekkel rengeteg orosz repülőt és helikoptert tudtak megsemmisíteni.