Mi értelme volt a MÁV-hoz csatolni a HÉV-et?

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

Úgy látszik, a HÉV-ek leválasztása a BKV-ról azt eredményezi, hogy összességében többe fognak kerülni az adófizetőknek. Az első jel, hogy új embereket kell fölvenni a legkülönbözőbb posztokra.


Bajban vannak, akik megpróbálják megindokolni, hogy miért kellett a fővárosi HÉV-eket a BKV-tól a MÁV-hoz csatolni, pontosabban önálló cégbe szervezni, amely a vasút leányvállalataként működik.

Akik viszont ellenérvet keresnek, máris találhatnak. Úgy tűnik ugyanis, hogy az utasok számára továbbra is pontosan ugyanazt a szolgáltatást nyújtó elővárosi gyorsvasutak további üzemeltetéséhez új munkavállalókra van szükség, az ő bérük és annak közterhei pedig egészen biztosan drágítják Budapest és környékének közlekedését.

Az új cég, a BHÉV ugyanis sorban keresi az új szakembereket. Építészmérnököt, ingatlanhasznosítási főmunkatársat és munkatársat, ingatlanüzemeltetési műszaki diszpécsert, informatikust, tarifapolitikai munkatársat, irodai asszisztenst, felsővezeték-szerelőt.


Van új logó is


Persze ha ezek helyett az új posztok helyett ugyanannyi vagy több megszűnik a HÉV régi gazdájánál, a BKV-nál, vagy esetleg a BKV-tól eddig a szolgáltatást megrendelő BKK-nál, nem jelent többletköltséget az átszervezés.

Csakhogy nem ez a helyzet, sem a BKV-nál, sem a BKK-nál nem csökkent a létszám. Azon túl természetesen, hogy az egész HÉV-részleget kiszervezték. A BKV ezt válaszolta: „a jogutódlás részeként


létszámarányosan átadásra kerültek

a kiválást megelőzően a BKV HÉV Üzemigazgatóságán dolgozókon túl a társaság egyéb szakterületein, az ún. »támogató területeken« (humán, számvitel, beszerzés, pénzügy, ingatlangazdálkodás stb.) dolgozó munkavállalók is”.

A BKK válasza még egyszerűbb: „Nem csökken a BKK létszáma a BHÉV létrejöttével, ugyanis a BHÉV-nek semmilyen feladatot nem ad át a BKK. Így értelemszerűen munkavállalókat sem.”

Vagyis a BKV átadott például ingatlangazdálkodási szakembereket (ezt konkrétan említi is a válasz), mégis föl kell venni újakat. Ez érthető is. Könnyen belátható, hogy egy feladatra két külön cégben sokszor összesen több ember kell, mint egyben. Számtalanszor halljuk cégfúzióknál a szinergia szót, amelyet leegyszerűsítve úgy szoktak magyarázni, hogy „a két igazgatóból és a két portásból ki lehet rúgni egyet-egyet”. Itt most épp egy ellentétes irányú folyamat zajlik.


Nem ígérik, hogy rövid távon jobb járművek lesznek


Szinergiákat persze most is emlegetnek. Feldmann Márton, a BHÉV új vezérigazgatója ilyenekről beszélt az átvételt regisztráló sajtótájékoztatón. A pályák és a járművek karbantartásában tud például együttműködni a HÉV-es és a nagyvasutas gárda. Ez biztos igaz, viszont ugyanilyen „szinergiák” a BKV más kötöttpályás ágazataival (villamos, metró) is léteztek, így nem tudható, hogy javul-e a helyzet az új felállásban.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a tévében mással próbált érvelni. Megnyílnak az uniós források is a HÉV-vonalak fejlesztése előtt azzal, hogy a fővárostól a MÁV-csoporthoz került a HÉV, és elővárosi vasútként működik tovább – mondta az MTI szerint. Csakhogy természetesen a BKV-hoz tartozó HÉV is kaphatott volna EU-s forrást, ahogy például a 4-es metró építése is.

A MÁV mindenesetre nem ígért sokat, egyelőre semmilyen fejlesztést nem terveznek. A szerelvények elkezdődő felújításáról sem tudni, hogy folytatódik-e.