Merkel nem tud mit kezdeni az illiberális demokráciával

Fotó: VS.hu / Kummer János

-

A német kancellár és a magyar miniszterelnök sajtótájékoztatóján a kölcsönös udvariaskodás mellett jutott idő némi kritikára is. A két kormányfő abban egyetértett, hogy az ukrán-orosz konfliktust diplomáciai úton kell rendezni, a fegyveres megoldást kizárták.


„Az illiberális szóval ebben az összefüggésben nem tudok semmit kezdeni” - mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Budapesten, miután az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel együtt tartott sajtótájékoztatóján a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója megkérdezte: beleillik-e az Európai Néppárt értékei közé a magyar kormányfő által használt „illiberális demokrácia” kifejezés. Merkel hangsúlyozta, hogy számára a demokrácia gyökerei mindig liberálisak, pártja, a CDU pedig a keresztényszociális, a liberális és a konzervatív eszmékben gyökerezik. „Még el kell mélyítenünk a beszélgetést erről” - mondta Merkel.

Orbán erre úgy reagált, hogy megismételte tavaly nyári, azóta sokat idézett és kritizált kijelentését, amely szerint „nem minden demokrácia szükségszerűen liberális”. A miniszterelnök szerint aki ennek ellenkezőjét mondja, az „privilégiumot akar egyetlen eszmerendszernek, amit mi nem adunk meg neki”. Amikor Orbán ezt mondta, Merkel láthatóan meglepett arcot vágva fordult felé.



Néhány perccel korábban a kancellár egy másik szúrást is bevitt magyar tárgyalópartnerének, mikor a magyarországi civil szervezeteket ért támadásokra utalva azt mondta: áttekintették a civil társadalom fejleményeit, ő pedig utalt arra, hogy mennyire fontos az ellenzék, a civil társadalom és a média szerepe a demokráciában. Annak ugyanis – Merkel szerint – az a lényege, hogy a felek beszéljenek egymással, és keressék a lehető legjobb megoldásokat.



Danke, Deutschland!

A két kormányfő sajtótájékoztatója ezen túlmenően a kölcsönös udvariaskodás és az egyetértés jegyében zajlott. Orbán hosszan ecsetelte, milyen fontos partnere Németország Magyarországnak, és milyen nagy szerepe volt a német befektetéseknek abban, hogy rekordszinten van a foglalkoztatás és kiegyensúlyozott a költségvetés. „Csak annyit tudok mondani a kancellár asszonynak, hogy »Danke, Deutschland!«” – mondta Orbán.

Az udvariasság jegyében Merkel is köszönetet mondott a magyaroknak az 1989-es határnyitásért, amely „fontos mérföldkő volt a német egység felé vezető úton”. Kiemelte ő is, hogy a tárgyalásokon beszéltek a gazdasági helyzetről, a német részvételről a magyar gazdaságban, és úgy fogalmazott: a makrogazdasági változások az elmúlt években minden örömre okot adnak. „A német gazdaság értékeli, ha megbízható keretfeltételekre talál” – mondta a kancellár, aki szerint ilyen helyzeten a németek sok munkahelyet tudnak teremteni.



A béke pártján

Merkel és Orbán megbeszélésein – a sajtótájékoztatón elhangzottak alapján – nagy hangsúlyt kapott az ukrán-orosz konfliktus. A magyar miniszterelnök azt mondta: három okból is húsba vágó az ukrán helyzet, hiszen szomszédos országról van szó, Ukrajnán keresztül érkezik az orosz gáz, és 200 ezer magyar él az ország területén. „Mi magyarok csak a béke pártján állhatunk. Semmilyen megoldást nem tudunk támogatni, ami elmélyíti a konfliktust, ez a sziklánál is szilárdabb alapvetés” – mondta a kormányfő.

Merkel szerint minél hamarabb el kell érni, hogy a minszki megállapodásnak megfelelően tűzszünet jöjjön létre Ukrajnában a kormányerők és az oroszbarát szakadárok közt, de ugyanakkor garantálni kell az ország területi sérthetetlenségét. „Európa akkor erős, ha közösen tudunk fellépni a nemzetközi kihívásokkal szemben” – mondta a német kancellár.

Egy kérdésre válaszolva Merkel kijelentette, hogy Németország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát. „Szilárd meggyőződésem, hogy a konfliktus fegyverekkel nem megoldható” – fogalmazott a kancellár. Orbán Viktor mindössze egy szóval válaszolt ugyanerre a kérdésre: „Nem”, vagyis nem tartja elképzelhetőnek, hogy fegyverekkel segítsük Ukrajnát.



Orosz kapcsolat, nem minden áron

A német kancellár szerint a németek hálásak, hogy Magyarország támogatja Ukrajnát, például gázszállításokkal. Ugyankkor tudják, hogy Magyarország is függ az orosz gáztól, ezért a német kormány továbbra fáradozni fog azért, hogy létrejöjjenek az európai országok rendszereit összekötő interkonnektorok, így diverzifikálhassák az energiaellátást, vagyis más forrásból is be lehessen szerezni a szükséges földgázt.

Az eurázsiai gazdasági együttműködésre vonatkozó kérdésre Merkel azt mondta: mindkét fél, az Európai Unió és az Oroszország által életre hívott Eurázsiai Gazdasági Unió számára is hasznos lenne az együttműködés, de ez a lehetőség nem szabad, hogy eltávolítson bennünket az ukrán konfliktus mielőbbi megoldásától.

Erre a kérdésre válaszolva Orbán is úgy fogalmazott: stratégiai és történelmi horizonton szemlélve nem tud elképzelni olyan sikeres EU-t, amely nem tudja beépíteni Oroszország erőforrásait, és „ennek a dimenziónak a fenntartása létkérdés”.


Merkel programja Budapesten

Angela Merkel délelőtt érkezett Budapestre, a reptéren Szijjártó Péter külügyminiszter virágcsokorral fogadta, az Országgyűlés előtt pedig Orbán Viktor kézcsókkal üdvözölte a német kancellárt. A parlamentben Merkel több miniszterrel, Varga Mihállyal, Balog Zoltánnal is találkozott.

Információink szerint Orbán azt szerette volna, ha közösen emlékeznek meg a holokauszt áldozatairól a Dohány utcai zsinagógában, ebbe azonban a németek – a nagy vitát kiváltó Szabadság téri holokauszt emlékmű miatt is – nem mentek bele, végül a kompromisszumos megoldás az lett, hogy „cserébe” Merkel nem csak a Mazsihisszel, hanem más zsidó szervezetek képviselőivel, köztük a kormány által „megértőbbnek” tartott Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőkével, Köves Slomóval is találkozik.

A Terrorelhárítási Központ hétfőn délelőtt döntött úgy, hogy a kormányellenes tüntetők nem demonstrálhatnak a Pollack Mihály téren Merkel helyszíni programjának idején, erről itt olvashat bővebben.


Marad a kremlinológia

Valószínűleg a BRFK bűnügyi nyomozói sem gondolták, hogy valaha is „hostess feladatokat” kell majd ellátniuk, de Angela Merkel látogatása alkalmából ebből is kijutott nekik. A Parlament környékét ugyanis hermetikusan lezárta a rendőrség, a környező utcákban mindenhol feltartóztatták a járókelőket, és csak azt engedték be, aki igazolni tudta, hogy ott lakik, vagy dolgozik. A kordonon túlra pedig – legalábbis az újságírókat – csak rendőri kísérlettel engedték, ők történetesen nyomozók voltak.

Az Országház delegációs terme egyébként meglehetősen szűknek bizonyult a sajtó számára, főleg, hogy mindenkit egy kis dobogóra tereltek fel, így az első sorban felállított kamerák mögött gyakorlatilag senki nem látszott. A program ráadásul késve kezdődött, így kevés kérdésre maradt lehetőség, érdemi azokból is egyedül a FAZ munkatársáé volt az ukrán fegyverszállításokról, és Orbán Viktor nézeteiről az „illiberális demokráciáról”.

Így maradt a kremlinológia, az esemény végeztével egyesek azt fejtegették, a két vezető testbeszéde alapján nem lehetett túl jó a hangulat (feltűnően nem néztek egymásra Merkel és Orbán, miközben beszéltek), de abban mindenki megegyezett, hogy a lényeg valószínűleg az volt, amiről egyik fél sem beszélt nyilvánosan. Mondjuk azok után, hogy akár magyar, akár német részről milyen energiákat fektettek a találkozó előkészítésére a sajtó felé, valóban feltűnően kevés volt a konkrétum, és sok az általános megállapítás.

Kérdés, hogy délután, az Andrássy Egyetemen a hallgatók előcsalogatnak-e Merkelből több konkrétumot akár Ukrajna, akár az Oroszországhoz való viszony, akár a magyar demokrácia ügyét illetően.

Kósa András, VS.hu


Miért fontos, mit gondol Merkel?