Mentes menü? Az nincs!

Forrás: Abcúg

-

Két év is eltelt a menzarendelet életbe lépése óta, mégis bőven találni olyan iskolákat, óvodákat, ahol továbbra sem megoldott a speciális étrend szerint élő gyerekek étkeztetése. A legrosszabb helyzetben a kisebb települések vannak, ahol még egy kórház sincs a közelben, amelyik főzni tudna a táplálékallergiás gyerekekre.



2015. szeptembere óta minden oktatási-nevelési intézményben kötelező biztosítani a diétás étkezést a táplálékallergiás gyerekeknek. Ez a közétkeztetést, benne az iskolai-óvodai étkeztetést szabályozó menzareform egyik legfontosabb vívmánya, hiszen a különleges étrendű diákok eddig csak barkácsmegoldásokkal, de leginkább sehogy nem juthattak tízóraihoz, ebédhez, uzsonnához a közétkeztetésben – írja az Abcúg.

Bár elméletben jól hangzik, körképünkből kiderül, hogy a gyakorlatban meglehetősen döcögős a már két éve bevezetett szabályozás megvalósítása. Több helyen ugyanis még mindig nem tudja vállalni az intézmény vagy a közétkeztető, hogy akár többféle ételallergiának megfelelő diétás menüsort biztosítson. A legrosszabb a helyzet a kisebb településeken, ahol még egy kórház sincs a közelben, amelyik főzni tudna a különleges étrendű gyerekekre.


A kihívás

Glutén, tojás, laktóz, hal, mogyoró, szója, olajos magvak, zeller, mustár, szezámmag, szulfitok, rákfélék, puhatestűek, csillagfürt.

Európai uniós szabályozás alapján ezek azok az allergén anyagok, amiknek a jelenlétét az adott élelmiszerekben jeleznie kell a gyártónak, az ilyen alapanyagokból készített ételek esetén pedig a vendéglátóknak és a közétkeztetőnek.

A 2015-ös menzareform pedig arra kötelez bizonyos intézményeket: kórházakat, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, szociális vagy neveléi-oktatási intézményeket, hogy biztosítsák az ezektől az allergénektől mentes étrendet az arra rászorulóknak.

A 37/2014-es EMMI rendelet, vagy ahogy a közbeszédben mindenki hívja: menzarendelet úgy rendelkezik, hogy ha az intézmény főzőkonyháján vagy az intézményt ellátó közétkeztetőnél “nem biztosítottak a diétás ételek előállításához szükséges személyi, tárgyi és műszaki feltételek”, az intézmény ezeket az ételeket más közétkeztetőtől rendelje meg. Ezeket a feltételeket nehezen tudják teljesíteni a magyar iskolák, óvodák.


Kartal egy 5200 fős, Pest megyei nagyközség. Itt az önkormányzat feladata a közétkeztetés megszervezése, saját konyhájukban főznek a településen működő óvoda, bölcsőde és általános iskola gyerekeire. Egyelőre azonban nem tudják megoldani, hogy a konyhán a diétás étrendet igénylő tanulókra is főzzenek.

A diétás ételek elkészítésére, tárolására, szállítására ugyanis szigorú szabályok vonatkoznak, amiknek megfelelni sokszor csak komoly befektetést igénylő fejlesztések árán lehet. Az ételekkel ugyanis úgy kell bánni, hogy az adott allergén még véletlenül se kerülhessen beléjük. Sok ételallergiásnál ugyanis már a legkisebb mennyiségű allergén szervezetbe kerülésekor jelentkeznek tünetek. Az ételek izolált elkészítése, tárolása, szállítása mellett pedig az is előírás, hogy dietetikus szakember felügyelje vagy diétás szakács végezze az ételek elkészítését.

“Ezt szerettük volna azzal áthidalni, hogy egy beszállítótól rendelünk ilyen ételeket. Kértünk erre árajánlatot étkeztető cégektől, de egyik megkeresett cég sem foglalkozik ezzel. Egyszerűen nincs kiépülve rá az infrastruktúra” – magyarázta a település jegyzője, Balogh Zoltánné.


Mikrózás a kortalan megoldás

A Kartalon ételallergiájuk miatt a közétkeztetésből kiszoruló gyerekek, illetve a szüleik számára így két opció marad: vagy nem az iskolában ebédelnek, vagy viszik magukkal reggel az ételt, amit aztán a hűtőben elhelyeznek a menza dolgozói, ebédkor pedig megmelegítik, a tanuló pedig a többi gyerekkel együtt fogyasztja el.

Ezt a megoldást az ételallergiás gyerekek szülei már jól ismerik, a menzareform előtt ugyanis ez volt az egyetlen módszer, hogy a dolgozó szülők gyerekei ne koplaljanak vagy kelljen szendvicsen élniük, amíg késő délután haza nem érnek. A mikrózós megoldáshoz ugyanakkor még mindig az iskola, azaz az intézményt ellátó konyha rugalmassága kell, ugyanis élelmiszer-biztonsági okokból tényleg problémás “idegen eredetű étel” tárolása és fogyasztása egy közkonyhán.

Ennek ellenére a megkérdezett intézmények nagy része még a menzarendelet előtt, sőt, ahogy Kartal példája mutatja, még azóta is így próbálnak segíteni a speciális diétát folytató gyerekeknek.


Beszállítóra utalva

Egy, az Abcúgnak nyilatkozó helyi szülő szerint a szintén Pest megyei Tárnokon sem tudják megoldani a gyerekek diétás iskolai étkeztetését. Ezév januárja óta nem üzemel közkonyha a nyolcezres településen, ahol a Tárnoki Szociális és Védőnői szolgálat szervezi meg az étkeztetést a helyi intézményekben. Egy tálalókonyhát működtetnek csak, ahová egy szerződött beszállítótól rendelik az ételt, ezt eszik az iskolások is. A beszállító azonban nem vállalja a diétás étrendű gyerekek étkeztetését.

Az otthonról hozott étel megmelegítése és menzán elfogyasztása itt is megengedett, de oda kell figyelni arra, hogy a gyerekek körében ne okozzon felfordulást, hogy egy társuk mást eszik, mint ők – mondta ugyanaz a szülő. Ő ezért az iskola honlapján az interneten hetente elérhetővé tett menza menüjét követve állítja össze ételallergiás gyereke ételeit, amit ő reggelente éthordóban visz magával az iskolába.


Könnyebb a nagyobb helyeken

Tárnok és Kartal is kisebb, tízezernél kevesebb lakosú települések, ahol nincsen például kórház, pedig sokszor az egészségügyi intézmények az iskolai, óvodai diétás étkeztetés kulcsszereplői. Így van ez Székesfehérváron is, ahol az általános és középiskolákban az allergiájuknak megfelelő diétás menüt a megyei kórház (Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház) konyhájáról kapják – mondta el az Abcúgnak Eszéki Ágnes, az étkeztetést megszervező Székesfehérvári Intézményi Központ főigazgatója.

„A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a gyerekek nevével felcímkézett éthordókban érkezik az étel ebéd előtt az iskolába” – magyarázta Eszéki Ágnes, aki szerint ez, tekintve, hogy a városi közétkeztetésben összesen mintegy kilencezer gyerek vesz részt, akik közül hetvenen diétások, nem kis kihívás naponta. Tízórait és uzsonnát azonban így sem tudnak az iskolák biztosítani az ételallergiás gyerekeknek, akik így a szendvicset otthonról hordják.

Eszéki Ágnes attól tart, ha tovább nő a különleges étrendre szoruló gyerekek száma, a jelenlegi megoldás már nem lesz elegendő. Ez azért probléma, mert a főigazgató szerint is nagyon kevés olyan étkeztető cég van jelenleg, aminek alkalmas konyhája, infrastruktúrája lenne arra, hogy diétás ételeket készítsen.


Ha van is, sokszor többe kerül

Bár Székesfehérváron a város vállalja a diétás étkeztetés plusz költségeit – az alapanyagok drágábbak, az előállítás költségei is nagyobbak -, több szülő elmondása alapján ez nem mindenhol van így. Egy budapesti anyának, Katalinnak egy alapítványi óvodával volt rossz tapasztalata, ahol szerinte nem adták meg kislányának a tartós betegség jogcímén járó ingyenes étkezést. A kislány lisztérzékeny, amiért óvodás korban teljesen díjmentesen, általános iskolás korban pedig féláron étkezhetne.


“Nekünk az igazgató 50 százalék kedvezményt adott, ám amikor jött a szabályozás, hogy ingyen kellene biztosítani, akkor azt mondta, ez rá nem vonatkozik. Én leveleztem a minisztériummal, akik írásba adták, hogy nincs igaza az intézményvezetőnek: alapítványi, egyházi intézményekre is vonatkozik a szabályozás. Erre az volt a válasz, hogy el lehet vinni a gyereket olyan oviba, ahol megkapjuk a kedvezményt”

– magyarázta Katalin, akinek most, az állami általános iskolában, ahová lánya azóta jár, nincs már ilyen gondja: lányának féláron biztosított a napi háromszori étkezése, és a kosztra sincs panasza.


Szigorúbb állami felügyelet jöhet

Hogy a 2015-ös menzareform nem hozott látványos minőségi javulást a közétkeztetésben, jól bizonyítja az is, hogy minden jel szerint még szigorúbb szabályozás bevezetésére készül a kormány.

A Magyar Nemzet májusban hozott nyilvánosságra egytörvénytervezetet, ami állami hatáskörbe rendelné, központosítaná annak kiválasztását, az ország melyik körzetében melyik vállalat láthatja el a közétkeztetési feladatokat.

Egy minőségbiztosítási pontrendszer alapján csak olyan cégek végezhetnének közétkeztetési tevékenységet, amelyek vállalják, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a megfelelő konyhák és ebédlők kialakítására, a dolgozók felkészültségére, a táplálkozás-egészségügyi előírások betartására, az agrárpolitikai szempontok érvényesítésére, valamint arra is, hogy a felszolgált ételek gusztusosak és finomak legyenek. Arról, hogy a diétás étkeztetés megoldottsága szerepel-e majd a szempontok között, nem szól a fáma.

Az új rendszer – ha elfogadják – fokozatosan lépne életbe, és elsősorban iskolákra, óvodákra, valamint az oktatási intézményekre vonatkozna, a honvédségen belüli étkeztetésre és a kórházakra egyelőre nem – írta a Magyar Nemzet májusban, de hozzátették: a tervezetet még nem tárgyalta a kormány.

Arról, hogy országszerte hány oktatási-nevelési intézményben megoldott a diétás étrendű gyerekek élelmezése, és hogy ennek a számnak a növelésére létezik-e valamilyen kormányzati stratégia, megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Amint válaszolnak, közöljük.