Mélyül a háború Lázár János és Schmidt Mária között

Fotó: MTI/MTVA / Illyés Tibor

-

Schmidt Mária szerint a Miniszterelnökség kellemetlen helyzetbe hozta azzal, hogy a Sorsok Háza előkészítő anyagát küldte el véleményezésre a zsidó szervezeteknek. A VS.hu információi szerint a Miniszterelnökségnek tavaly mégis arról nyilatkozott, hogy a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító múzeum koncepcióját leadta, azon már nem akar módosítani.


Egyre tapinthatóbb a konfliktus a kormány legbefolyásosabb minisztere, Lázár János és a Terror Háza Múzeumot vezető Schmidt Mária között. Erre utalt, hogy Schmidt hétfői közleményében azt írta: Lázár akadályozza a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító Sorsok Háza megnyitását. Pár órával később reagált a Miniszterelnökség is, az MTI-nek tagadta, hogy projekt kerékkötője lenne.


Schmidt Lázárra mutogat

A konfliktust a Népszabadság hétfői cikke váltotta ki. Ez arról szólt, hogy a Miniszterelnökség véleményezésre megküldte a zsidó szervezeteknek a Sorsok Háza létrehozásáról szóló koncepciót. Február elején a Magyar Nemzetnek arra hivatkozva nem adták ki a dokumentumot, hogy a nyilvánosság ártana az „össznemzeti konszenzusnak”.

A Népszabadság szerint a történészek és zsidó közösségek vezetői nem tartják az anyagot szakmailag megfelelőnek. Heisler András, a Mazsihisz elnöke azt közölte: a Páva utcában már létezik egy holokausztmúzeum, két hasonló intézményre nincs szükség fővárosban. Karsai László történész kifogásolta, hogy a zsidók diszkriminálása és üldözése a koncepcióval szemben nem 1944-ben kezdődött.

A cikkre reagált a koncepciót jegyző, Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, amely elnyerte a majdnem 40 millió forintról szóló munkát. Az alapítvány nehezményezte, hogy a Miniszterelnökség egy belső munkaanyagot végleges koncepciónak beállítva hozott nyilvánosságra. Schmidték szerint a véleményezésre megküldött dokumentum valójában belső használatra készült előkészítő anyag, amelyet 2013 őszén készítettek a Miniszterelnökség sürgetésére.

„Értetlenül állunk azelőtt, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter – talán barátja és újdonsült tanácsadója, a vaskos pártállami múlttal bíró Zoltai Gusztáv sugalmazására –, szántszándékkal akadályozza a Sorsok Háza megnyitását” – fogalmazott meglehetősen keményen a közalapítvány. Schmidt kedden Lánchíd Rádiónak is elmondta: nem kommunikál Lázárral a Sorsok Házáról, mióta a miniszter maga mellé vette főtanácsadónak Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz korábbi ügyvezető igazgatóját.


Nem tudni, van-e igazi koncepció

Schmidt szavait árnyalják, hogy a VS.hu információi szerint a Miniszterelnökség még tavaly szeptemberben megkérte Schmidtet, küldje el számára a koncepció módosításait. Schmidt erre októberben azt felelte: határidőre elkészítette a koncepciót, ez tartalmazta a többi között a kiállítási tematikát, a kommunikációs tervet és az előzetes látványtervet.

Úgy tudjuk, hozzátette azt is: a szerződés nem szólt arról, hogy a koncepció további módosításait kellene elkészítenie. Ezt a Miniszterelnökségen úgy értelmezték, Schmidt az előzetes koncepcióhoz képest nem fog újabb tervekkel előállni. Erről hétfőn írásban kérdeztük meg Schmidtet, amint választ kapunk, közölni fogjuk.

Ráadásul már tavaly szeptemberben feszültnek látszott a Schmidt vezette közalapítvány és a Lázár János vezette Miniszterelnökség viszonya. Levelében Schmidt kitért arra is, hogy titoktartásra hivatkozva nem adja oda a Miniszterelnökségnek az általa írt koncepciót. Az alapítvány a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (MNV) szerződött, a Sorsok Háza ugyanis egy állami tulajdonban álló telken, a Józsefvárosi pályaudvaron épülne fel. A Miniszterelnökség később szerződést kötött az MNV-vel, így került birtokába a Schmidt-féle koncepció, amelyet aztán elküldött véleményezésre a zsidó szervezeteknek.


Lázárék a zsidó közösséggel együtt döntenének

Lázár a zsidó kerekasztal szeptember 9-i ülésén jelentette be, hogy a zsidó szervezetek támogatásával akarják létrehozni a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító Sorsok Házát. (Schmidt később szóvá tette, hogy a kerekasztal ülésére nem hívták meg.) A Miniszterelnökség hétfői közleménye megerősítette: elképzelhetetlen, hogy a Sorsok Háza a magyarországi zsidó közösség és a szakma egyetértése nélkül nyisson meg.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára a közleményben tagadta, hogy ezt végleges koncepcióként beállítva küldték volna szét. Szerinte a kísérőlevélben az állt, hogy „előzetes szakmai és kiállítási koncepcióról” van szó. Hozzátette azt is: ha a koncepciónak van egy frissebb változata – ha megkapják –, azt is készek elküldeni véleményezésre a zsidó szervezeteknek.

A kerekasztal szeptemben azért ülésezett, mert a német megszállási emlékmű miatt feszültség alakult ki a kormány és a zsidó szervezetek között. Az emlékművön kívül a Sorsok Háza koncepciójáról is vita folyt, egyebek között a Schmidt Mária vezette közalapítvány és a Mazsihisz között. A Mazsihisz a további együttműködést feltételeként azt szabta meg, hogy a Sorsok Háza történelemfelfogásának a Páva utcai holokausztmúzeum általánosan elfogadott történelemszemléletén kell alapulnia.

Lázár a Holokauszt-2014 Emlékbizottság 2013. szeptember 12-ei ülésén jelentette be, hogy a kormány tervei szerint 2014 tavaszára elkészülhet a holokauszt-emlékhely a Józsefvárosi pályaudvaron. A Józsefvárosi pályaudvar a nyilas uralom idején, 1944 végén a deportálások helyszíne volt. A tervek szerint régi állomásépület mementóként szolgálna, a kiállítási komplexum a föld alatt lenne, az épület előtt pedig installációs tornyokat állítanának fel.