Már a Kúria sem tiltja a rendőrök fotózását

Fotó: MTI/MTVA / Mohai Balázs

-

Az Alkotmánybíróság tavaly szeptemberi határozata nyomán a Kúria is törölte azt a jogegységi döntést, amely alapján korábban sora nyertek pereket a tüntetéseken lefotózott rendőrök. A legfőbb bírói testület ugyanakkor új támpontokat nem adtak a bírók kezébe, legfeljebb az Ab-határozat indoklását érdemes olvasgatni.


Nincs egyértelmű jogi helyzet az intézkedő rendőrök sajtófotózása ügyében - mondta az MTI-nek Simonné Gombos Katalin, a Kúria polgári kollégiumának szóvivője a legfelsőbb bírói fórum hétfői jogegységi ülését követően. A teljes ülésen a Kúria teljes ülése hatályon kívül helyezte azt a 2012-es jogegységi döntést, mely szerint csak a beleegyezésükkel lehetett felismerhető fotót közölni a közterületen intézkedő rendőrökről.

A Kúria közleménye szerint a korábbi jogegységi döntés ellentmondásba került az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly szeptemberi határozatával, amely egy konkrét ügyből kiindulva arra jutott: a polgári jog szabályait a sajtószabadság gyakorlásával összhangban kell értelmezni, vagyis nyilvánosságra lehet hozni a rendőrről készült felvételt, „ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik”.

A konkrét ügyben az Index fordult az Ab-hoz, ugyanis jogerősen kártérítésre kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla, mivel egy tüntetésen készül fotókon felismerhetők voltak a szolgálatot teljesítő rendőrök, ezzel pedig megsértették a személyiségi jogaikat. A probléma nem volt egyedi: egyes rendőrök, illetve az őket képviselő ügyvédek és a most hatályon kívül helyezett kúriai döntésre hivatkozva, rendszeresen pereltek be fotósokat és szerkesztőségeket.

A Kúria - Simonné Gombos Katalin szavai szerint – új útmutatást egyelőre nem tudott adni a rendőrök fotóival kapcsolatban. A jelenlegi helyzet jogalkotással, vagy esetről esetre konkrét bírósági jogértelmezésekkel tehető majd egyértelműbbé.

Az Ab-határozat indoklása azért ad némi támpontot: rendőrökről készült fotók nyilvánosságra hozatal nem lehet öncélú, nem sértheti a rendőr emberi méltóságát (ilyen lehet például a sérült rendőr szenvedésének bemutatása). A testület szerint akkor van a publikációnak, ha a tudósítás „a közhatalom gyakorlása szempontjából” közérdeklődésre tarthat számot, vagy „közügyet érintő képi tudósításnak minősül”.