Lázár: utoljára Hitler adott olyan ultimátumot, mint Schulz

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

A miniszter szerint a magyar kormány szavának súlyt ad a nemzeti konzultáció.


A magyar kormány egyetért Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke vitaindítójának megállapításaival – mondta Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint fontos, hogy két év után először elhangzott: a kötelező kvóta megosztó és alkalmatlan eszköz a migrációs krízis kezelésére.

A tagállamok fele akar kötelező kvótát, a másik fele tiltakozik ellene, a bizottság javaslatai pedig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket – mondta Lázár, aki szerint az Európai Bizottság messze túllépve hatáskörét támadta Tusk nyilatkozatát, és olyanok szólaltak meg, akik képtelenek kezelni a válságot.

Lázár szerint a magyar kormány szavának súlyt ad, hogy 2,349 millió választó véleményét képviseli, akik a nemzeti konzultációban véleményt nyilvánítottak Soros György hatpontos tervéről.

A visegrádi négyek tagállamai egyenként 9 millió euróval járulnak hozzá az olasz határvédelemhez Líbiában, ez a 36 millió euró érdemi segítség abban, hogy még Észak-Afrika partjainál kontrollálják a bevándorlást. Magyarország a részét várhatóan kormányzati tartalékból, többletbevételből fedezi.

Lázár azt mondta: teljesen megdöbbentő Martin Schulz, a német szociáldemokraták elnökének nyilatkozata, amelyben egy új európai alkotmányt, egy olyan új európai szövetségi államot vizionál, amelyhez 2025-ig mindenkinek csatlakoznia kellene, aki pedig ezt nem teszi meg, az kimarad. "Ilyen ultimátumot, mint amilyet Martin Schulz mondott be néhány nappal ezelőtt, Magyarország legutóbb Adolf Hitlertől kapott" – mondta.

Az Európai Tanács csütörtöki-pénteki ülésén szó lesz a védelmi együttműködésről is, amelyben Magyarország aktívan részt akar venni, egyértelmű ugyanis, hogy Európában fokozni kell a védelmi együttműködést a Brexit után.

Lázár azt mondta, a kormány szerint az USA-nak joga van Izrael fővárosaként elismerni Jeruzsálemet, az EU-nak pedig nem az a dolga, hogy az USA elnökének döntését minősítse, hanem hogy a saját álláspontját kialakítsa. A magyar kormány nem változtat közel-keleti álláspontján, amelynek alapján kiegyensúlyozott kapcsolatot tart fenn minden féllel – mondta.

Az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) múlt heti, Magyarországgal foglalkozó ülését úgy kommentálta: Magyarországnak boszorkányüldözésben volt része, egy "önmagát alulmúló baloldali kezdeményezésről" volt szó, európai balliberális csoportok Magyarország megbélyegzésével próbálkoztak.

Az Európai Bizottság elfogadta a magyar álláspontot a multinacionális cégek erőfölényével kapcsolatban – mondta Lázár. A multik feljelentése alapján indult pilot-eljárást követő brüsszeli döntés a napi fogyasztási cikkeket áruló, nettó 100 milliárd forint feletti árbevételt meghaladó vállalkozásokat érinti, esetükben automatikusan erőfölényről van szó, a tilalommal kapcsolatos jogszabályok érvényesíthetőek. A Gazdasági Versenyhivatalnak kell alkalmazni, a lépés segít védeni a fogyasztókat és a nemzeti érdekeket.

Lázár szerint azok, akik ezt az ügyet megítélték a lex Heinekennel együtt, azok 1 százalék esélyt nem adtak annak, hogy a Bizottságon "át tudjuk verni" ezt, ehhez képest mindkét ügyben "fényes magyar győzelem született". "Remélem, hogy a kétkedőket és akik állandóan be vannak csinálva az Európai Bizottságtól, végre sikerült meggyőznöm, hogy érdemes a magyar érdekekért harcolni" – mondta.