Lázár: megélhetési civilek maguknak osztották a forrásokat

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

A civil szervezetek sem állnak a törvények felett - írta Lázár János, a Jeney Orsolyának, az Amnesty International (AI) magyarországi szervezete vezetőjének. Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint olyan értékek szószólóivá váltak, amelyek nem kötődnek a magyar társadalom sorskérdéseihez.


Az Amnesty International magyarországi szervezete február 2-án közölte a Sarokba szorítva című tanulmányát, amelyben úgy értékelte: a múlt évben több magyar civil szervezet vált hosszan tartó kormányzati támadássorozat célpontjává. Ez nagyban akadályozta őket, hogy a munkájukat végezzék, dermesztő hatással volt az egyesülési jogra, és szűkítette a civil szervezetek mozgásterét az országban.

A tanulmánnyal kapcsolatban Jeney Orsolya levélben fordult Lázár Jánoshoz. A miniszter válaszában azt írta: magánemberként és politikusként egyaránt mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a civil szféra minél jobban betölthesse azt a szerepet, amelyre egy modern demokráciákban hivatott.

"Azonban a magyar civil társadalom finanszírozási gyakorlata - amit még nagy jóindulattal sem lehet egészséges, alulról jövő, civil adományokon alapuló finanszírozásnak nevezni - oda vezetett, hogy ezek a szervezetek eltávolodtak a társadalom egészétől, és a szféra legerősebbjei megélhetési civilként maguk között osztották el a korlátozottan rendelkezésre álló forrásokat" - írta levelében Lázár János.

Hozzátette: lehetőségük ugyan adott volt erre, de ez a gyakorlat jogszerűnek és igazságosnak nem tekinthető.


„Azok a civil szervezetek, amelyeket tanulmányukban a magyar kormány által sarokba szorítottként állítanak be, olyan érdekek és értékek szószólóivá váltak, amelyek nem kötődnek a magyar társadalom sorskérdéseihez”

– állapította meg Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lázár János visszautasította azt a tanulmányban foglalt állítást, hogy a magyar hatóságok "hadjáratot" folytatnának a független civil társadalom tagjai ellen. A magyar hatóságok a munkájukat végezték és végzik akkor, amikor a hatályos magyar törvények betartását ellenőrzik azoknál a civil szervezeteknél, amelyek közpénzek felett rendelkeznek - hangsúlyozta, hozzátéve, a törvények ezekre a szervezetekre is vonatkoznak.

Azzal összefüggésben, hogy a tanulmány szerint "civil szervezetek zaklatásának és megfélemlítésének árát legvégül azok az emberek fogják megfizetni, akiket ezek a szervezetek képviselnek", azt válaszolta: .


"a magukat törvényen felül állónak tartó szervezetek káros tevékenységének az árát a teljes magyar társadalom fizeti meg"

Hozzátette azt is: nem várja el, hogy egyetértsenek vele ebben, de azt igen, hogy a törvényeket a civil szervezetek magukra is kötelezőnek fogadják el.

A miniszter felidézte: tavaly mintegy tucatnyi civil szervezet tevékenységét vizsgálta és kifogásolta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. Meglátása szerint "a vizsgálatok a 80 ezer szervezet közé került fekete bárányok kiszűrését célozzák". Az érintett szervezetek pedig - írta Lázár János - nem az igazukat próbálják bizonyítani, hanem a legkülönbözőbb vádakkal illetik mind a magyar kormányt, mind pedig az attól függetlenül munkájukat végző hatóságokat, ami elfogadhatatlan.


A tanulmány

A tanulmányban az olvasható: 2014 májusa óta több magas rangú kormányzati szereplő, ideértve a miniszterelnököt is, fogalmazott meg vádakat a civil szervezetekkel kapcsolatban, több bűncselekmény elkövetésével gyanúsítva meg ezeket a szervezeteket. Szerintük ezek az állítások rendszeresen ismétlődnek azóta is egy ellenséges médiakampány keretében, amelynek célja, hogy rontsák a szervezetek szavahihetőségét, és megkérdőjelezzék munkájukat a társadalom szemében.
Véleményük szerint 2014 tavaszán és nyarán jelentősen nőtt a nyomás a civil szervezetekre, amikor a Miniszterelnökség vizsgálat lefolytatását kezdeményezte az érintett szervezetekkel kapcsolatban. A "rendkívüli ellenőrzés" májusban kezdődött, és 59 civil szervezetet érintett - rögzíti a tanulmány bevezetője. A vizsgálatot a Kehi folytatta le, amely "nincs birtokában olyan garanciáknak, amelyek a függetlenségét és pártatlanságát biztosítanák, és amelynek joghatósága az eljárás lefolytatására erősen vitatott" - írta tanulmányában az Amnesty International magyarországi szervezete.