Kivéreztetik a nemzeti parkokat – viszlát, természetvédelem?

Fotó: MTI/MTVA / Czeglédi Zsolt

-

Jövőre olyan kevés pénzt kapnak a nemzeti parkok, hogy abból a szakértők szerint a béreket sem tudják kifizetni, nemhogy a működést finanszírozzák. A parkok bevétele más okból is jelentősen megcsappan, ráadásul egyes információk szerint az is eldőlt, 50 ezer hektár vagyonkezelése a nemzeti parkoktól átkerül a Nemzeti Földalaphoz. A természeti értékek megóvása miatt is kongatják a vészharangot.


Nincs könnyű dolguk mostanában a nemzeti parkoknak: egyszerre kell megbirkózniuk szakmai és anyagi problémákkal is, több zöldszervezet egyenesen a magyar természetvédelem működőképességéért aggódik.

A fejfájásuk egyik fő oka, hogy állítólag 50 ezer hektárnyi, jelenleg általuk bérbe adott földterület kezelését venné el az állam a parkoktól. Ez az összes nemzeti parki terület hatoda, a bérbe adott területek harmada, ezek azok a földek, amelyeken semmilyen uniós pályázati kötelezettség nincs. A területek vagyonkezelése a Nemzeti Földalapkezelőhöz (NFA) kerülne át. A döntésről ugyanakkor hivatalosan nem tudni semmit, még azt sem, hogy volt-e egyáltalán ilyen. Múlt héten megkerestük a Nemzeti Földalapkezelőt, valamint a Földművelésügyi Minisztériumot is, de egyelőre nem kaptunk választ kérdéseinkre.

Több – nem minisztériumi – informátorunk azt állította, a kérdés már eldőlt. Egyikük szerint a kormány, másikuk szerint Bitay Márton, az állami földekért felelős államtitkár határozott erről. Ehhez amúgy több forrásunk szerint semmilyen szabálymódosítás nem szükséges. Az egész legfeljebb a vagyonkezelési szerződés módosításából derülhet ki, de az nem nyilvános, tehát nem biztos, hogy a közvélemény értesül bármiről. A törvény ráadásul részletesen leírja, hogyan kerülhet egy nemzeti park vagyonkezelésébe egy terület, azt viszont már semmi nem szabályozza, hogyan kerülhet ki onnan a föld – mutatott rá egyik informátorunk. Beszéltünk ugyanakkor olyannal is, aki szerint viszont igenis szükség van jogszabály-módosításra, szerinte valahogy tetten érhető lesz a variálás.

Azt egyelőre nem tudni, hogy ha valóban volt is ilyen döntés, akkor az 50 ezer hektár a végső méret, vagy újabb területek vagyonkezelését is elvonják a nemzeti parkoktól. Az sem derült ki, hogy az átkerülő területek védetté nyilvánításán is terveznek-e változtatni.



Nagy mínusz körvonalazódik

A nemzeti parkok zömmel legelőket adnak bérbe. Mivel ezek védett területek, a gazdálkodás során szigorú szabályokat kell betartani, a természetvédelmi követelményeknek meg kell felelni. Ha ezeket megszegi valaki, bontják a szerződést. Ezt rendszeresen ellenőrizték és régen elő is fordult szerződésbontás, informátorunk viszont nem tud arról, hogy ilyen 2013 után, a sokat támadott új pályáztatások után is előfordult volna ilyen (a visszásságokról később).

A szakmai szervezetek most pont amiatt aggódnak, hogy innentől szakértelem, tudás, tapasztalat híján semmi garancia arra, hogy az NFA képes lesz a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a védettséghez kötődő feladatokat ellátni. Az esetleges kár szerintük 15-20 év alatt hozható helyre. Ráadásul a földalapkezelő eddigi pályázati döntéseit igencsak sok bírálat érte, így felmerül, hogy vajon szakmai alapon kerülnek-e majd új kezelőikhez a területek.

De mindez csak a probléma egy része, figyelmeztetnek a szakértők.

A jövő évi költségvetési terv szerint a nemzeti parkok 2,1 milliárd forintot kapnak jövőre, ennyire alacsony utoljára 2002-ben volt ez az összeg. A pénz a területet ismerők szerint még a bérekre sem lesz elég, nemhogy a működésre. Ez egyébként magából a törvénytervezetből is kiderül: a személyi juttatások és járulékaik csaknem 3,8 milliárdot tesznek ki a kormányzati kalkulációk szerint. Igaz, a költségvetési terv azzal is kalkulál, hogy a parkoknak 4,5 milliárd feletti saját bevételük lesz. Kérdés azonban, hogy miből.

A parkok saját bevételei eddig is az összes pénzük 60 százalékát tették ki, és a költségvetési terv alapján nagyjából ezzel számol az állam most is. Csakhogy mivel a bérleti díj is a parkok bevétele, az ötvenezer hektáros mínusszal nagy pénztől esnek el. Ráadásul úgy tudjuk, korábban átlagosan 3-7 ezer forint volt hektáronként a bérleti díj, most viszont már csak 1250 forint lehet a maximum, egy kormánydöntés pedig elvonta az 1200 hektár felett járó területalapú támogatásokat, így az is elmarad majd.

A harmadik típusú bevételük a bérbeadás és a területalapú támogatás mellett a pályázatokból érkezett, ez teljesen lenullázódik jövőre: a program szünetelése miatt nem tudnak agrár-környezetvédelmi támogatást igénybe venni. Információink szerint ez 1,2 milliárdos kiesés a parkoknak. A VS.hu-nak név nélkül beszélő érintettek attól tartanak, hogy


a nemzeti parkok egészen egyszerűen nem tudják majd megtermelni azt a bevételt, amiből élnek és megvédik a természeti kincseket.


Csábító ingyenpénz

Az elmúlt másfél évben lezajlott nemzeti parki bérbeadási pályázatokkal kapcsolatban több visszásságról is szóltak a hírek, egy ügyben nyomozás is folyik. A Hortobágyi illetve Kőrös-Maros nemzeti parki pályázatokkal kapcsolatban Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő „újabb, előre leszervezett földmutyiról” beszélt, azt mondta, a hortobágyi földet évtizedek óta használó berettyóújfalui gazdák keresték meg azzal, hogy számukra ismeretlenek nyerték meg a település határában lévő földeket. A Kőrös-Maros Nemzeti Parknál is előfordult olyan, hogy nem helyben lakók nyertek a pályázaton, vagy valaki a megengedettnél nagyobb területhez jutott. Gőgös szerint az érintett földek „gyenge minőségűek, legelők, amelyekért a nyerteseknek minimális bérleti díjat kell fizetniük, ugyanakkor – a környezetvédelmi előírások miatt – jelentős összegű európai uniós támogatásra számíthatnak.”

A VS.hu-nak név nélkül nyilatkozó szakértő pont attól tart, ez az „ingyen pénz” lehet csábító az 50 ezer hektárra pályázóknak is, mert „elvakított bizonyos köröket”.

Az Index korábban kiderítette azt is, a Hortobágyi Nemzeti Park által kiírt pályázat legnagyobb nyertese a megyei földalapkezelő vezetője, korábbi fideszes képviselő, Ónodiné Demeter Éva volt. A lap azt írta, a pályázaton elnyert föld évente több tízmilliós garantált bevételt jelent. A Vidékfejlesztési Minisztérium akkori közlése szerint miután a vagyonkezelői jog a nemzeti parké, így irreleváns, hogy Ónodiné milyen kapcsolatban áll az NFA-val.



Állati zűrök a Hortobágyon

Harangozó Gábor november 10-én interpellálta a hortobágyi ügyben a parlamentben Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert.

„A Hortobágyi Nemzeti Park 65 ezer hektárjára összesen mintegy 7 milliárd forint támogatást vehetnek fel az új bérlők, a Bihari-síkság 3 ezer hektár területét gyakorlatilag kettő család kapta meg, és ezzel a Hortobágyon mintegy 35-40 ezer juh és 4-5 ezer szarvasmarha maradt legelő nélkül. A kisemmizett gazdák még most is a régi területeken legeltetnek, hiszen az új bérlőknek nincs állatuk; elvesztették a legeltetési engedélyüket is, merthogy nincs földjük, az új bérlőknek meg állataik nincsenek, így nincs senkinek sem legeltetési engedélye.” Számon kérte, hol tartanak a vizsgálatok, amelyeket Lázár még májusra ígért.

Lázár János válaszában közölte, a Bükki Nemzeti Parkos pályázatokkal kapcsolatban volt vádemelés, de egy részénél még tart a nyomozás. A Hortobágyi Nemzeti Parknál a miniszterelnök Kehi-vizsgálatot rendelt el, amely vizsgálat több hiányosságot is feltárt a pályáztatás módszertanában. Volt olyan hiba is, amely nem befolyásolta a pályázat érdemi kimenetelét, több száz esetben viszont az javasolta a Kehi, meg se kössék a szerződést, olyan visszásságokat fedezett fel. Például a pályázó „nem volt rendelkezett valós állatlétszámmal” – mondta Lázár János. (Az állatok száma a „természetes fűnyírás”, a terület karbantartása miatt fontos.) Az, hogy a pályázatok közül pontosan mennyi érintett, nem derült ki.