Kis magyar robbantás-történelem

Fotó: AFP/MTI/Mihádák Zoltán / AFP/MTI/Mihádák Zoltán

-

Magyarországon, a 90-es években komoly hagyománya volt a robbantásoknak. Az olyan ismertebb esetek mellett, mint az Aranykéz utcai pokolgépes támadás vagy az 1998-as választások előtt a Fidesz-székházhoz telepített robbanószerkezeteken kívül több tucatnyi robbantás volt a rendszerváltás után.


1994. július 23-án, máig tisztázatlan okokból ismeretlenek robbantottak a Mátyás-templom oldalában. A Halászbástyához közeli részen szerencsére éppen akkor senki sem tartózkodott, de a detonáció jelentős anyagi kárt okozott. Az eset érdekessége, hogy pár héttel korábban, június 11-én a Parlament XIX. számú kapujánál is robbantottak. A bejárat gyakorlatilag teljesen megsemmisült, de senki sem sérült meg. A nyomozások kiderítették, hogy a pokolgépeket időzítették, de a megadott időpontban senki sem tartózkodhatott a helyszíneken. 1996 októberében két bomba is robbant: az egyik Piliscsabán 5-én, egy menetrend szerinti volánbuszon, a másik pedig négy nappal később, 9-én a budapesti Wesselényi utcában, a Zsinagógához közel. Piliscsabán hárman súlyosan, hatan könnyebben megsérültek; Pesten senki sem volt akkor a helyszín közelében. Az 1998-as parlamenti választásokhoz közeledve a szokásoshoz képest is több volt a robbantás. A sor 1997. február 19-én kezdődött, amikor egy XIV. kerületi MSZP-irodát támadtak meg. Néhány nappal később, március 10-én a koalíciós partner SZDSZ egyik cinkotai kirendeltségénél volt robbantás, majd egy hónap kihagyás után, április 21-én egy újpesti MSZP-iroda következett. 1998. márciusában 8-án az SZDSZ hódmezővásárhelyi képviselőjelöltjének kukatárolójában, majd 11-én a budapesti Halló Bár nagykörúti bejáratánál robbantottak. Március 16-án történt a magyar politikatörténet egyik leghíresebb detonációja, ekkor Torgyán József, volt kisgazda pártelnök házánál robbantottak a Rózsadombon. A detonáció hatására a környéken 30-40 méterre elhelyezkedő  autókban és garázsokban is komoly kár keletkezett. 1998. május 1-én megtörtént az első fideszes politikus ellen szervezett merénylet. Ekkor Szájer József használaton kívüli Futórózsa utcai háza előtt következett be robbanás, majd a hónap végén az MDF Dózsa György úti kirendeltségénél is robbantottak, itt ketten meg is sérültek. Szintén májusban a politikusok elleni merényleteken túl több maffialeszámolás is történt, ahol jugoszláv kézigránátokat használtak fel. A rendőrség csak ekkor kezdte el kiemelt esetként  kezelni a bombatámadásokat. Ekkor fogták el Dietmar Clodo vállalkozót is, akit korábban Németország több bankrablás miatt is köröztek és elítéltek. Clodot a rendőrség állítólag éppen bombagyártás közben kapta el. A Fidesz Lendvay utcai székházánál 1998. június 15-én robbant fel egy pokolgép az egyik erkélyen. A támadásban az épület súlyosan károsodott, kitörtek az ablakok, és a repeszek az egész belső udvarban szétszóródtak. A korai órán még senki sem volt a közelben, ezért sérülés sem történt. A Szájer József lakásánál és a Fidesz-székháznál végrehajtott robbantásokkal Jozef Rohác szlovák fogorvost is megvádolták, de semmit sem sikerült rábizonyítani; végül 2 és félév felfüggesztett büntetést kapott robbanóanyagokkal való visszaélés miatt, de szabadon távozhatott. - Így néz ki a robbanás helyszíne ma 1998. július másodikán egy Polski 126-osba rejtett pokolgép semmisítette meg a budapesti Aranykéz utca nagy részét. A detonációban húszan sérülnek meg, négyen meghaltak, minden ott parkoló autóban jelentős anyagi kár keletkezett. A fő célpont Boros Tamás vállalkozó volt, aki nem élte túl a merényletet, és ez komoly gondot okozott a rendőrségnek, hiszen ő lett volt a 90-es évek olajszőkítési botrányának koronatanúja. Ekkor is a szlovák terrorista, Jozef Roháčot tették felelőssé a robbantásért, akit később letartóztattak, de a 2002-ben lezárt nyomozásban semmit sem tudtak rábizonyítani. Az utóbbi időben azonban a rendőrség Roháčot tartja a felelősnek a Fenyő-gyilkosságért. - - Bár az 1998-as országgyűlési választások után több robbantás is történt Magyarországon, egészen 2006-ig nem támadtak meg politikai célpontokat. 2006. októberében az őszödi beszéd után több MSZP-s és SZDSZ-es pártirodára dobtak Molotov koktélt. A XII. kerületben egy ember könnyebben is megsérült. Ekkor kezdte el szervezni Budaházy György a Hunnia Mozgalmat, amely az IRA, ír terrorszervezet mintájára tervezett akciókat politikai célpontok ellen. 2009. április 8-án állították elő Budaházyt és társait a rendőrök, mert három politikus lakásánál akartak bombát elrejteni. Ám a focilabdába rejtett pokolgépek elhelyezése előtt közbelépett a hatóság.