Keményen beleálltak Orbánék az amerikai csatába

Fotó: MTI/MTVA / Soós Lajos

-

Sok mellébeszélés után majdnem egy hónapba tellett, hogy a kormány és a Fidesz szervezett ellentámadásba kezdjen az amerikai kitiltási ügyben. A miniszterelnök pénteki interjúja, és a dohánycégek különadójának beterjesztése viszont azt mutatja, mostanra kitalálták, hogy is reagáljanak.


„Goodfriend úr, az Egyesült Államok ügyvivője, a szavahihetetlenség problémájába keveredett” – ezekkel a szavakkal kezdte hétfőn kora délután a parlamentben Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a kormány ellentámadását az az úgynevezett amerikai kitiltási ügyben. Rogán azt állította: az amerikaiaknak nincsenek is bizonyítékaik az állítólagos korrupciós ügyekről, csak vádaskodnak.

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége október 6-án tájékoztatta először a kormányt, hogy hat magyar kormányzati tisztviselővel szemben – korrupció gyanúja miatt – beutazási tilalmat rendeltek el. Az első hír a Századvég érdekeltségébe tartozó Napi Gazdaságban jelent meg október 16-án, egy nap múlva az amerikai ügyvivő újságíróknak beszámolt arról, hogy hat embert érint a korlátozás, de nem nevezte meg őket.

A sajtóban találgatás kezdődött arról, kik lehetnek az érintettek, a kormánypártok soraiban pedig először tagadással és mellébeszéléssel próbálták kezelni a helyzetet. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter például a nemzetbiztonsági bizottság október 20-i ülésén azt mondta, nem tudják, milyen ügy miatt és kiket tiltottak ki, de valószínűleg egy konkrét eset miatt lettek dühösek az amerikaiak, majd a bizottságban és a plenáris ülésen is számtalanszor elismételte, hogy Amerika a barátunk és a szövetségesünk.

A zavaros, erőtlennek tűnő kormányzati kommunikáció mellett már október végén, november elején felemelték a szavukat a Fidesz holdudvarának harcosabb figurái: előbb Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, majd Bayer Zsolt, a Magyar Hírlap publicistája lengette be, hogy újra megszervezik a kormányt támogató békemenetet. A kardcsörtetőket maga Orbán állította le, mikor november 4-én azt mondta: „most béke van, ne meneteljünk”.


Megindul az ellentámadás

A helyzet másnap már alapjaiban megváltozott, hiszen Vida Ildikó NAV-elnök a Magyar Nemzetnek adott interjúban beismerte: ő az egyik, akit kitiltottak az Egyesült Államokból, és több munkatársa is az érintettek közt van. Ez még valószínűleg váratlanul érte a kormányt, de nagyjából innen számíthatjuk a fordulatot: a kormányoldalon azóta láthatóan rendezték soraikat, és ellentámadásba kezdtek.

Vida Ildikó a HírTV kamerájával együtt november 10-én jelent meg az amerikai nagykövetség előtt, hogy megkérdezze Goodfriendet, miért tiltották ki. A sajtóban ugyan sokat viccelődtek vele, hogy a NAV-elnök nem beszél túl jól angolul és tolmácsot kért, de a lényeg az volt, hogy neki, az érintettnek sem mondták meg pontosan, mi a gyanú vele szemben. Erre alapozva vádolta meg pár órával később Rogán Antal hazugsággal az amerikai ügyvivőt.

Ennél jóval konkrétabb ellentámadás lehet a dohánycégeket sújtó új különadó tervezete, amit Szatmáry Kristóf fideszes képviselő csütörtökön nyújtott be. Ezt a VS.hu értesülései szerint kifejezetten az amerikai kitiltási botrányra adott válasznak szánta a kormány: az adóból 13,6 milliárd forint bevételt vár a kormány, aminek közel a felét, 6,3 milliárd forintot az amerikai Philip Morris fizetné be.

Az ellentámadás csütörtökön a kommunikációban is megindult: Magyar Levente államtitkár előhúzta azt a dokumentumot, amiben az amerikaiak felsorolják sérelmeiket. A nem sokkal később a kormányzati honlapon nyilvánosságra is hozott levél Magyar szerint komolytalan, mert nem tartalmaz semmiféle bizonyítékot az amerikaiak által kifogásolt korrupciós ügyekben, lényegében csak panaszaik felsorolása – főleg a trafikok és az áfacsalások ügyében.


Fecni lett belőle

Pénteken aztán Orbán Viktor személyesen is beleállt az ügybe, mikor a szokásos péntek reggeli rádióinterjúban azt mondta: az amerikaiak levele egy „fecni”, hiszen még pecsét sincs rajta. az amerikai beutazási tilalmi ügy egyre inkább elveszíti komolyságát, „egyre zavarosabb az egész dolog”. Ezt a vonalat üti tovább a Fidesz péntek délutáni közleménye, amely szerint a „dokumentum aláírás, fejléc és pecsét nélkül komolytalan, nem tekinthető bizonyítéknak”, ennek hiányában pedig „vád még mindig nincs, csak vádaskodás”.

A hvg.hu viszont arra emlékeztet, hogy az ilyen, formaságokat nélkülöző iratokat a diplomáciában úgy nevezik, hogy „non-paper”, vagyis nem hivatalos feljegyzés. Ebben a nagykövetség címszavakban áttekinti azokat az ügyeket és problémákat, amikre fel kívánja hívni a figyelmet. A non-paper tárgyalási segédanyag, nem célja bizonyítékként szolgálni – bizonyítékok átadására amúgy is csak akkor lenne hivatalos lehetőség, ha a magyar hatóságok nyomozni kezdenének.

Hasonlóan nyilatkozott az Origónak Kovács László volt külügyminiszter, aki a dokumentum„egy összefoglaló emlékeztető a korrupciógyanús ügyekben az amerikai fél részéről személyes találkozókon vagy írásban tett jelzésekről." Így fogalmazott Székely Árpád volt moszkvai nagykövet is, aki szerint ezzel tisztában is kell lennie annak, aki dolgozott már korábban külügyi területen, „persze nem ebben az unortodox diplomáciában”.

Az Orbán-féle vonalat követi a NAV kommunikációja is,a mely szintén pénteken délután adott ki közleményt. Ebben azt írják: az állítólagos korrupció alátámasztására felszínes, hiányos, több helyen téves információkkal szolgál az amerikaiak összefoglalója”. Az adóhatóság szerint a trafikügyek nem is tartoznak hozzájuk, a láncolatos áfacsalások ügyében pedig az amerikai cégek bejelentései alapján a 2011-ben megkezdték a nyomozást, amelynek végén a NAV pénzügyi nyomozói lebuktatták a több mint kétmilliárd forint áfát elcsaló bűnszervezetet.