Ismét lesz magyar pilótaképzés

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

Az jelentkezhet, aki egészséges, van angol nyelvvizsgája és még nem múlt el 25 éves.


Két évtized után újraindul a hazai felsőfokú pilótaképzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán – mondta Palik Mátyás, az NKE Katonai Repülőintézet vezetője. Az állami légi közlekedési alapszak két szakiránnyal – repülésirányító és légijármű-vezető – indul, így a 2018/2019-es tanévtől az egyetemen már nem csak katonai vezető, katonai üzemeltető és katonai logisztika szakon zajlik majd a tisztképzés.

A szak indításával olyan légi közlekedési szakembereket képeznek, akik alkalmasak és képesek a védelmi szféra haditechnikai és más szaktechnikai eszközeinek üzemeltetésére, az üzemfenntartás biztosítására, valamint az új haditechnikai eszközök és a kapcsolódó új technológiák bevezetésére, alkalmazására.

A honvédelmi tárca 2014-ben kezdte meg a légijármű-vezetők utánpótlását szolgáló képzési koncepció kidolgozását – mondta Palik. Erre azért volt szükség, hogy a honvédség keretei között 1998-ban megszűnt iskolarendszerű pilótaképzést új alapokra helyezzék. A Gripen repülőgépek hadrendbe állítása miatt a harcászatirepülő-képesség fenntartására 2002-ben indult program, a NATO Flying Training in Canada szerződése 2019-ben lejár, és meg kellett találni a felkészítés alternatíváját.

Az új képzési koncepciónak kezelnie kell azt a helyzetet is, hogy a repülőgép-vezetők átlagéletkora negyven év fölé tolódott, de például a helikopterszemélyzetnél ez 45-50 éves életkort is jelent – mondta Palik.


Elmélet és gyakorlat

A hallgatók a képzés első hónapjaiban katonai alapképzésen vesznek részt Szentendrén. Mindkét szakirányon az első négy szemeszterben katonai, közszolgálati, gazdasági és humán, természettudományos ismeretek képzése zajlik a NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán. Az 5-8. szemeszterben a szakmai törzsanyag kötelező ismereteit oktatják, és a repülő-hajózó növendékek célirányos képzése, majd a gyakorlati repülés következik Szolnokon.

Koller József dandártábornok, a szolnoki helikopterbázis parancsnoka azt mondta, a gyakorlati kiképzési repüléseket a honvédség számára az elmúlt időszakban beszerzett Zlin típusú repülőgépeken és különböző típusú helikoptereken hajtják végre.

A végzett repülőgép- vagy helikoptervezetők 220-230 repült órával és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) előírásainak megfelelő közforgalmi pilótaengedélyhez szükséges legmagasabb szintű úgynevezett ATPL-ismeretszinttel kezdik meg tiszti pályájukat. A katonai repülésirányítók légvédelmi vagy légiforgalmi irányítóként végezhetnek Szolnokon.

A repülés nemzetközi jellegéből adódóan mindkét szakirányon kiemelten fontos a szakmai angol nyelv magas szintű ismerete. A végzetteknek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által előírt legalább négyes szintű nyelvvizsgával kell rendelkezniük a képzés befejezésére.

Koller szerint az állami légi közlekedési szakon a készenléti rendőrség helikoptervezetői is tanulhatnak majd.

Palik ezredes szerint 2018/2019-ben az állami légi közlekedési szakon légijármű-vezető szakon 15-20, repülésirányító szakon pedig 10-15 hallgató beiskolázásával számolnak.

Az állami légiközlekedési alapszakra jelentkezők életkora a felvételi évében betöltött maximum 25 év lehet, alkalmassági vizsgán és felvételi elbeszélgetésen kell részt venniük. Angol nyelvből állami vagy államilag elismert B2 szintű (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga-bizonyítványra van szükségük, és érvényes repülőorvosi minősítés is szükséges.