Így arat a rendőrség a kábítószer-ültetvényeken

Fotó: MTI/MTVA / Mihádák Zoltán

-

Egyre több termesztő bukik meg, mert a környezetük túlságosan árulkodó. Aki titokban nevelgeti a kendert, arra pedig operatív nyomozók vadásznak.


Lassan nincs nap, hogy a rendőrség ne közölne beszámolót egy-egy sikeres felderítésről, ahol kábítószer-terjesztőt vagy drogtermesztőt fülelnek le. Decemberben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda háromezer tő kendernél is nagyobb fogásának még nemzetközi visszhangja is volt. Fülöpné dr. Csákó Ibolya, az ORFK Bűnügyi főosztály Bűnügyi osztályának kiemelt főreferense szerint a siker két okra vezethető vissza: egyrészt a rendőrség egyre jobban végzi a munkáját, másrészt több az ügy is, mivel sokan vágnak bele a kábítószer-termesztésbe.

„Neten olvassák el a tudnivalókat, Hollandiából pedig beszerzik a megfelelő tápanyagot, a humuszt, vesznek szellőztetőberendezéseket” – mondja az alezredes. Eleinte főleg saját használatra termesztik a kendert, aztán „ugrik be” sokaknak, hogy ebből pénzt is lehet csinálni. Arra már kevesebben gondolnak, hogy a kábítószer kereskedelmét alapesetben kettőtől nyolc évig bünteti a Btk. Jelentős mennyiség esetén akár életfogytiglan is lehet a büntetés – hogy hány gramm számít jelentősnek, az nagyban függ attól, mennyire tiszta az anyag.



Van, amin le lehet bukni

A lebukás pedig nem marad el, a kender egyedi szaga ugyanis gyakran feltűnik a lakókörnyezetben. Aki kültéren termeszt, az feltűnővé válik, ha mindig ugyanazon a csapáson megy be egy kukoricaföld közepére, a beltéri gazdálkodás pedig általában szemet szúr az energiaszolgáltató cégeknek. Legtöbben a házuk pincéjében állnak neki termeszteni, oda pedig komoly áramigényű elszívó és mesterséges fényforrás kell, valamint rendszeres öntözés. A villamos- és vízművek pedig mindig jelzi a rendőrségnek, ha hirtelen kiemelkedően magas lesz a számla.

Aki mindezt megúszná, azt gyakran a terjesztői köre buktatja le, esetleg egy fedett nyomozó. Sokan ugyanis csak meghatározott terjesztői hálózattal dolgoznak, akikhez ajánlás alapján lehet csak eljutni, így a rendőrök egyre gyakrabban foglalkoznak célzott internetfigyeléssel, ahogy az Európai Uniónak is kiemelt célja az online drogkereskedelem visszaszorítása.


Elégetik, amit megtalálnak


Vége a vietnami kertészeteknek

Előfordulnak persze olyanok is, akik nagyüzemi termesztésben gondolkoznak. Öt-hat évvel ezelőtt Szlovákia felől érkeztek vietnami bűnözők, akik a Felvidéken is hatalmas, 500–1500 töves ültetvényekkel rendelkeztek. Ők Magyarországon komoly beruházással alakították ki „kertészetüket”, különböző fejlettségi fokú növényeik voltak, hogy folyamatos legyen az aratás. Évente három-négyszer akartak szüretelni, ám a rendőrség három év alatt kiszorította őket. Csak a vietnamiaktól 40-50 ezer tövet foglaltak le, mire a bűnbanda délre helyezte át a székhelyét – munkát adva a román és a bolgár kábítószer-ellenes osztályoknak.

Magyarországon még mindig a kannabisz az első számú drog, akkora a kereslet, hogy szükség van a külföldről behozott fűre is. Míg korábban észak felől közúton érkeztek a szállítmányok, ez már megváltozott: most főleg Marokkóból és Afganisztánból importálunk kábítószert. A rendőrség 2012-ben 1,5 tonnát, 2013-ban pedig csaknem 900 kilót foglalt le külföldi szállítmányokból. Fülöpné dr. Csákó Ibolya szerint a csökkenő behozatal elsősorban annak tudható be, hogy az új szintetikus kábítószerek veszik át a vezetést a drogpiacon, bár sok fogyasztót elriaszt a dizájnerdrogok láthatóan szörnyű hatása.

A rendőrség tapasztalata szerint a magyar piacon enyhén nőtt a kereslet a kábítószerek iránt, az árak viszont évek óta nem változnak érdemben, egyedül a heroin lett olcsóbb valamivel. A terjesztők száma viszont nőtt: amíg a fűtermesztők főként saját érdeklődésből kezdenek kábítószerrel foglalkozni, addig a dizájnerdrogok terjesztői között sok a szegény, akiknek megélhetési forrás a 4-500 forintért árult adag. Persze a rendőrök olyan esettel is találkoztak, amikor egy hetvenéves nagymama hozta át a határon a megrendelt kannabiszt, nem saját használatra.