Ha molesztált is az apám, most már nem mondom el senkinek

Fotó: Getty Images/iStockphoto / eranicle

-

Van-e értelme a gyakorlatban annak, hogy el nem évülővé teszik a gyermekek elleni szexuális molesztálást? Hogyan lehet évtizedek múltán bármit bebizonyítani egy ilyen ügyben? Megoszlik a szakértők véleménye.


“Ha engem valaha is molesztált az apám, én nem mondanám most már el senkinek. Nem tudnám elviselni a szüleim tekintetét, azt pedig egyáltalán nem, ha bárki nem hinne nekem.” Ennyit képes csak mondani a 42 éves Katalin, aki maga sem biztos abban, hogy kislánykorában érte-e szexuális bántalmazás vagy sem, de a lehető legritkábban találkozik az apjával, és kettesben soha nem marad vele. A "hogyhogy-nem-tudod" tekintetre is csak próbálja pontosan leírni, hogy mi történt vele amikor tizenhárom éves volt. “Egyszer csak megváltozott minden, ültem az apukám ölében, ahogy máskor is, és éreztem... nem tudtam, mit, ma már tudom, felállt neki. Kényelmetlen volt, és nagyon szégyelltem magam, nem mertem kérdezősködni. Felálltam volna, de magához ölelt, nem hagyta, egyre jobban nyomott, éreztem. Máskor is megtörtént. Nem mertem szólni, hogy soha többet nem akarok az ölébe ülni.”

Ami történt, az igenis molesztálás, mondják egybehangzóan jogászok és pszichológusok; az azonban más kérdés, hogy a gyakorlatban a büntetőjog mit tud kezdeni vele.


A szakértők félelme

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint a szexuális kényszerítés büntetendő. Nagyobb a büntetési tétel, ha az áldozat még nem töltötte be a 14. évét, vagy az erőszakoskodó hozzátartozója, tanítványa, neveltje, esetleg betege volt. Csakhogy ez a büntethetőség elévülhet.

Ezen változtatna Selmeczi Gabriella és Bánki Erik fideszes képviselők szeptember közepén benyújtott törvénymódosító javaslata, amely szerint sosem évülnének el a 18 évesnél fiatalabbak ellen elkövetett súlyosabb szexuális bűncselekmények, és azok sem, amelyeket hozzátartozó, nevelő vagy gondozó követ el.

Katalin döntése, hogy valaki évtizedekig vagy akár örökre is magában tartja a történetét, nem egyedülálló, tapasztalták a Beszélj róla honlap alapítói. Berkesi Zsuzsa, a projekt egyik alapítója egy szerdai kerekasztal-beszélgetésen arról számolt be, hogy sok 50-60 éves asszony a honlapon mesélte el először a történetét, névtelenül.

De a félelem nemcsak az áldozatokra, hanem az őket képviselő jogászokra, sőt a szakértőkre is jellemző lehet, mondta a VS.hu-nak Kugler Gyöngyi klinikai szakpszichológus, igazságügyi szakértő, aki szerint szükség van arra, hogy a gyerekek elleni abúzus ne évüljön el. Ő is azt tapasztalja, hogy az áldozatoknak sokszor nagyon hosszú időre van szükségük ahhoz, hogy el merjék mesélni, mi történt velük. Ha mást nem is sikerül utólag elérni, mint azt, hogy a hajdani áldozat megnyílik, és történetének hitelt adva érdemben foglalkoznak vele, az is nagyon fontos, mert része a gyógyulásnak, elemezte Kugler. Jó, hogy viták, beszélgetések indultak az abúzusról, és reményei szerint idővel a félelem is oldódni fog. Ma még viszont előfordul, hogy éppen az áldozat pszichológusa beszéli rá védenceit a vád visszavonására - sikerrel.


Torzuló emlékek

Kételkedik viszont egy ilyen Btk.-módosítás hasznosságában Regász Mária családjogi ügyvéd, aki 2006 előtt tizenhét évig dolgozott gyámhivatalnál, hivatalvezető is volt. Szerinte ennek alapján bárkit meg lehet majd vádolni, akár ártatlanul is, és egyik oldal sem tudja majd bizonyítani az igazát. A bizonyítással, mondta a VS.hu-nak, már most is vannak problémák, például nem kötelező videofelvételt készíteni a meghallgatásról, az ügyek évekig folynak, egymásnak ellentmondó szakvélemények születnek, és olyan "szakértők" is vizsgálnak gyerekeket, akiknek nincs működési engedélyük. Az ügyvédnő tapasztalata szerint az abúzus vádak nagyon ritkán függetlenek a gyermekelhelyezési perektől; igen gyakori, hogy az anya megvádolja az apát, viszont nem tud olyanról, amikor hamis vádért utólag elítéltek volna valakit.

Ha most is ennyire megkérdőjelezhető a bizonyítás, hogyan lehet majd bármit bebizonyítani akkor, amikor évek, évtizedek teltek el közben? Szinte biztos, hogy sehogy, mondta. Véleménye szerint a változtatást sokkal alaposabban kéne kidolgozni, és jó lenne megfontolni bírói csoportok létrehozását, hogy a gyermekmolesztálási ügyekkel kizárólag hozzáértők foglalkozzanak. Hozzátette ugyanakkor: könnyebben bizonyítható utólag az abúzus, ha több áldozat van, mert az elkövető a munkájával kapcsolatosan zaklatja a gyermekeket, például tanárként, vagy papként. Ilyenkor sokkal több a vallomás is. Ezt mutatják a külföldön nagy visszhangot kiváltó ügyek is, például Jimmy Savile brit médiaszemélyiségé, vagy a Vatikánt is elérő, egyházi személyek által elkövetett bűncselekmények.

Agárdi Tamás igazságügyi pszichológus szakértő azt mondta a beszélgetésen, hogy tízből 2-3 olyan eset is van, amikor a szakértő nem tudja eldönteni, hogy az abúzus megtörtént-e. Ez a gyerekáldozatokra vonatkozó becslés, olyankor, amikor az abúzus a közelmúltban történt. Ennél sokkal nagyobb a bizonytalanság, ha az elbeszélt eset óta évek vagy évtizedek teltek el, hiszen az eredeti élmény sokféle módon torzult az idők folyamán.

Szerinte az elévülés/el nem évülés dilemmában a jogalkotónak nagyon leegyszerűsítve nem másról kell döntenie, mint hogy


futni hagy tíz bűnöst, hogy egy ártatlan megmeneküljön, vagy fordítva: elítél tíz ártatlant, hogy egy bűnös is horogra akadjon.

Kugler Gyöngyi szerint viszont van értelme a változtatásnak: ha nem is húsz perc alatt, de néhány beszélgetésből el lehet dönteni, hogy az áldozat igazat mond-e, akár sok idő eltelte után is.


Lex Sipos

A fideszes törvénymódosító javaslatot egyébként nem a családon belüli szexuális bántalmazás, hanem a nyáron kipattant Sipos-ügy ihlette. Ez és az ügy utóélete példa arra, hogy a hallgatásnak milyen erős fala vehet körül egy-egy molesztálási ügyet, még évtizedekkel a történtek után is. De arra is példa, hogy a nyilvánosság büntetőeljárás és hivatalos bizonyítékok nélkül is azért elég lehet ahhoz, hogy valakit ellehetetlenítsen.

Érintett sem nyáron, sem azóta nem szólalt meg névvel, sem az iskolából, sem a táborokból, sem a Magyar Televízióból. Az egyik áldozat azonban megkereste a mostani iskolaigazgatót. Csapodi Zoltán, aki nyár óta vezeti az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskoláját, azt mondta a VS.hu-nak, hogy ez a hajdani áldozat arra kérte, hogy foglalkozzanak a témával, hogy a mostani tanárok vagy diákok felkészültek legyenek, és vegyék észre, mi történik velük. Mert bármilyen különös, ő valójában észre sem vette, csak később szembesült azzal, mi történt vele. Azt szerette volna, ha az ő traumájuk a jelenlegi diákok javára szolgálna, ebben pedig partner az iskola, mondta az igazgató, aki azt is megerősítette, hogy igen, az iskolában szinte mindenkit elért a pletyka. Ő is hallotta, amikor tanárként az iskolába került, hogy Sipos Pál “ajánlatot tett” fiú tanítványainak, és ezért eltávolították, azt azonban idén nyárig nem tudta, hogy a pletyka ez esetben sokkal kevesebb volt, mint a valóság.

A Trefort Gimnázium igazgatója azóta szakemberek bevonásával érzékenyítő beszélgetéseket szervezett a tanároknak, megkereste mind a tizennyolc osztályt, elbeszélgetett a szülőkkel is, és mint mondta, a diákok biztosak lehetnek abban, hogy van kihez fordulniuk.

A gimnázium honlapján, az ismertté vált diákok között még szerepel Sipos Pál neve. Volt, aki arra kérte az iskolát, hogy távolítsák el, de erről még nem döntöttek.



Ha csak elindul egy vita, már megérte. Ezt mondta a VS.hu-nak az ügyről Rozgonyi Krisztina, aki a mai napig egyetlenként szólalt meg azok közül, akik a gimnázium volt diákjaiként tudtak a történtekről. A médiajogásznak, aki az MTVA Sipos-ügyet vizsgáló etikai bizottságában is helyet kapott, két barátja is a molesztálások áldozatai között volt. És korábban ők kérték arra, hogy hallgasson.

Rozgonyi Krisztina szintén úgy gondolja, hogy sok időbe, netán évtizedekbe telhet, amíg a szexuális abúzus áldozatai meg tudnak, meg mernek szólalni; ezért fontos, hogy ügyük ne évüljön el, és a molesztálót felelősségre lehessen vonni. Ugyanakkor úgy gondolja, érdemes lenne komoly szakmai vitát indítani a törvénymódosításról, mert egy hirtelen előkerülő vád akár boszorkányüldözéseket is elindíthat.