Gellert kaptak a milliárdos Munkácsy-gyűjtő álmai

Fotó: /

-

Egy évtizede szervez kiállításokat elképesztő Munkácsy-magángyűjteményéből. Vállaltan jobboldali, de minden politikai oldallal normális viszonyt alakított ki. Másfél éve azonban mintha semmi nem jönne össze: egyik bizalmasa halott, a másik bíróság előtt, ő pedig most először keményen nekiment a kormánynak Munkácsy-ügyben. Hogyan jutott el a milliárdos műgyűjtő Pákh Imre szívügye az idilltől a pokolig?


Pákh Imre alapító hirtelen eltért a tárgytól azon a 2010 nyarán tartott megbeszélésen, amelyen a nem sokkal azelőtt létrejött Munkácsy Alapítvány munkatársai vettek részt. Váratlanul arról kezdett beszélni a Gundel étteremben tartott baráti, nem hivatalos megbeszélésen, hogy a kommunistákat el kell söpörni, egyre jobban belelovalta magát a mondanivalójába, emlékezett a VS-nek az ülés egyik résztvevője. Mindez azért volt pikáns, mert a teremben ott volt Vass Lajos akkori operaigazgató, az alakulófélben lévő kuratórium tagja, MSZP-s politikus, volt államtitkár is. A helyzet pedig egyre kínosabbá vált, egyre többen pillantottak a feszültnek tűnő Vass felé. Aztán, mintha mi sem történt volna, Pákh mondanivalója után témát váltottak, és folytatták a munkát. A Munkácsy Mihály festőművész életművének felkutatását, megszerzését és bemutatását célként kitűző alapítvány hivatalosan 2009 elején indult, de a kuratórium 2010 júniusában tartotta alakuló ülését, ez az eset pedig nem sokkal utána történt. Egy ilyen kezdet után talán meglepő lehet, hogy az MTI hírarchívuma szerint az alapítvány most először nyilatkozott olyasmit, aminek közvetlen politikai vetülete is van, ráadásul a minden forrásunk szerint vállaltan jobboldali, a rendszerváltás után Torgyán Józseffel baráti kapcsolatot ápoló Pákh Imre amerikai magyar üzletember-műgyűjtő rögtön súlyos kormánykritikával indított. Rákay Philip kuratóriumi elnök, aki korábban fideszes nagygyűlésen is volt műsorvezető, igyekezett is gyorsan elhatárolódni az alapítványi közlemény tartalmától.


Miért dühös Pákh Imre?

Munkácsy híres trilógiája, három festményből álló összetartozó sorozata a Golgota, a Krisztus Pilátus előtt és az Ecce Homo. Mindhárom Debrecenben volt kiállítva mindeddig. Az Ecce Homo az államé, a Golgota Pákhé, ezek hazai bemutatása nincs veszélyben. A Krisztus Pilátus előtt viszont egy kanadai galéria tulajdona, és Pákh szerint az állam nem tett megfelelő erőfeszítéseket, hogy megvásárolja azt. A festmény most visszakerül Kanadába. Emellett – bár erre ígéretet kapott – a magyar állam az ő Golgotáját sem vásárolta meg eddig. „Munkácsy megérdemelte volna, hogy a nemzet mellette álljon, lehet, hogy mellette is áll, csak a politika nem. Sajnálom, hogy egyetlen politikus sem szólalt meg Munkácsy mellett”, mondta minderről Pákh.


Egy szintén évekkel ezelőtti, és szintén Vass Lajost érintő történet egy másik szempontból segíthet értelmezni a mostani helyzetet. Amikor Vasst megkerestük, hogyan élte meg azt a bizonyos kirohanást, ő azt mondta, nem emlékszik erre, de ettől még megtörténhetett. A Pákhkal való kapcsolatát ugyanakkor azzal árnyalta, hogy a műgyűjtőt még MSZP-s kultúrpolitikusként ismerte meg, mindketten ott voltak 2005-2006-ban több Munkácsy-kiállítás megnyitóján, így amikor 2006-ban Vass szolnoki polgármesterjelölt volt az MSZP színeiben, akkor saját jobboldali elkötelezettségének hangsúlyozása mellett állt ki mellette Pákh. Később Vasst operaházi igazgatóként hívta meg a kuratóriumba, Vass pedig az Operaházban, majd később egy Andrássy úti, de az Opera kezelésében lévő irodában adott helyet a működésre. Mindez jól mutatja, hogy Pákh a politikát illetően nem konfrontatív típus, minden politikai oldallal normális viszonyt alakított ki. Szülővárosában, Munkácson például az akkori kormányfő Gyurcsány Ferenccel mosolygott a kiállításmegnyitón, 2006-ban tiszti keresztet kapott Lamperth Mónika belügyminisztertől, két évvel előtte mecénás-díjat vett át Kósa Lajos debreceni polgármestertől. Az alapítvány kuratóriumába keresztény egyházi vezetők, Fidesz-közeli tudósok, Vass Lajos és Alföldi Róbert akkori Nemzeti-igazgató is felkérést kapott. De Pákhnak semmi kifogása nem volt az ellen sem – emlékszik egy forrásunk – , hogy az egyik vidéki városi Munkácsy-kiállítást egy fehérnemű-kereskedő, beszélgetőtársunk megfogalmazása szerint „bugyiárus” szervezte meg, hiszen korrekt munkát végzett, a kiállítás rekordszámú látogatót vonzott.



Sötét időszak

Akkor, 2010 nyarán, valószínűleg Pákh sem gondolta, hogy mennyire nehézkes lesz a folytatás. Az első nehézség hamar jött: Nanovfszky György, a kuratórium első ügyvezető elnöke néhány hónap után, 2010 karácsonya körül távozott, mert Tarlós Istvántól kapott egy városházi tanácsadói ajánlatot. Az alapítvány ekkor elnök nélkül maradt, az addig háttéremberként dolgozó Marschalek Ákos ekkor kapott nagyobb szerepet a működésben. Ügyvezető alelnök lett, információink szerint a pénzszerzést, támogatások szerzését vállalta magára, ugyanakkor az alapítvány működésére rálátó egyik forrásunk szerint akadtak gondok a munkájával: visszaemlékezése szerint Marschalek idején előfordultak az aláírási jogosultakkal nem egyeztetett, illetve nem megfelelően papírozott sokmilliós pénzmozgások. Az alapítvány azonban igyekezett házon belül elrendezni az ügyeket, hivatalos feljelentés, eljárás nem volt, tette hozzá. Pákh bízott Marschalekben, aki előtt állítólag az is ajtókat nyitott meg a tárgyalásoknál – és ő maga is szívesen emlegette –, hogy édesanyja testvére Kárpáti György vízilabdás olimpiai bajnok. 2010 októberében Marschalek lett az alapítvány pénzügyeinek intézésére létrehozott Munkácsy Art tulajdonos-ügyvezetője, és társtulajdonosa lett az ugyanakkor megalapított Munkácsy Holdingnak is. A cégeket nem sokkal indulás után, decemberben átszervezték, majd néhány hónap átmeneti állapot után kialakult a végső struktúra: a kis cég Marschalek ügyvezetésével a holding tulajdonába került. A holding tulajdonosa és ügyvezetője pedig M. József lett. Az együttműködés 2012 novemberéig tartott. Akkor a két férfi elszámolási vitába keveredett, M. pedig, Kárpáti György házában hirtelen felindulásból megölte Marschaleket. Ítélet még nincs az ügyében. Marschalek és M. posztjai a cégnyilvántartásban azóta sem frissültek, helyükön nincs új ember. „Ez egy sötét időszakot hozott, akkortájt nem nagyon akart szóba állni senki az Alapítvánnyal, nehezen mentek a dolgok”, mondta egy beszélgetőpartnerünk. Ezt az MTI hírarchívuma is alátámasztja, előtte sorjáztak a hírek a Munkácsy-kiállításokról – 2005 és 2012 között szinte minden hazai nagyvárosban, valamint Bécsben is bemutatták a Pákh csaknem 40 darabos gyűjteményére épülő kiállítást – utána viszont egészen mostanáig nem szólalt meg az alapítvány, 2013 októberében is csak azzal kerültek be a hírekbe, hogy az Operában egy Munkácsy-témájú balett premierjén kiállítottak néhány darabot Pákh magángyűjteményéből. Pákhot azért is érintette kellemetlenül az ügy, mert forrásunk szerint a cégeket éppen azért hozta létre, hogy azok vigyék üzembiztosan és megbízhatóan a gyakorlati ügyeket az alapítvány és őhelyette. „Kicsit úgy akar működni, mint Soros György. Ha hozzá odamegy valaki, hogy x országból jöttem, kérek pénzt, akkor Soros azt mondja neki, hogy x ország helyi Soros-alapítványát keresse meg, ők lesznek az illetékesek. Ő a cégekre akar mutogatni, hogy oda kell fordulni Munkácsy-ügyben”. Ráadásul közben egyre távolabbra került az eredeti célok nagyrésze is. Művészettörténész forrásaink szerint Pákh eredeti tervei között szerepelt a Munkácsy-levelezés és egy monográfia kiadása, ez azonban különböző okokból nem valósult meg. Nem köthető az alapítvány nevéhez fontos tudományos publikáció sem, nincs körülötte tudományos műhely. Pedig, mint több beszélgetőpartnerünk, például Révész Emese művészettörténész, a Képzőművészeti Egyetem adjunktusa is megerősítette, a 600 körüli Munkácsy-alkotás közül csaknem negyvenet birtokló Pákh gyűjteménye fajsúlyos, és egy 2005-ös ügy óta, amikor egy kép eredetisége megkérdőjeleződött, a felkutatási, vásárlási munkában is kikéri a szakma véleményét. Nincs szó arról, hogy „pr-gyűjtő” lenne, hallottuk több forrásból is. Ráadásul, hívták fel a figyelmet a megkérdezett művészettörténészek, Magyarországon alig van olyan magángyűjtő, aki bemutatná a képeit, sőt, évekig tartó országos turnéra küldi a festményeket. Pákh tehát fontos ügyet visz, ráadásul jól, mondták mindannyian. A Munkácsy-értő művészettörténészek egyetlen dolgot fájlalnak: hogy a Munkácsy-képeket különösebb magyarázat, értelmezés nélkül mutatja be Pákh, ezzel megakasztotta a szakmának azt a 2005-ben elindult, az akkori Nemzeti Galériabéli kiállításon már megvalósított törekvését: a 19. század nemzetközi környezetébe, összefüggéseibe helyezni a képeket. „Ki akartunk törni abból, hogy ő egyszerűen a legnagyobb magyar festő és kész, aztán mégis benne ragadtunk”, fogalmazott egy forrásunk.



Ülés a tévészékházban

A holding egyébként 2010-2011-ben nulla bevétellel százezres nagyságrendű veszteséget termelt, leányvállalata, a Munkácsy Art viszont egy 2010-es 26 milliós veszteség után 2011-ben már 105 milliós bevétellel és 14 milliós nyereséggel zárt. Az üzleti modell szerint a Pákh képeiből szervezett kiállítások jegybevételén megosztozott a kiállító galéria és a Pákh-birodalom. Az alapítvány és a cégek saját elszámolás alapján utalták egymásnak a pénzeket. Sokszor Pákhék vállalták a költségeket is. Úgy tudjuk, Pákh ritkán segít be pénzzel, rajta kívül pedig egy szintén munkácsi származású amerikai üzletember, Alex Rovt szokott még néha beszállni. Az alapítvány gazdálkodásáról szintén 2012-es a legutolsó elérhető nyilvános adat, eszerint az alapítvány tízmilliós veszteséggel zárt, az előző évi 394 ezer forintos nyereséghez képest. A beszámoló szerint a szervezet a Munkácsy Arttól 11, a Kinizsi Banktól 3 milliós támogatást kapott, a pénzt pedig kiállításokra fordította. Az alapítványt a 2012-es gyilkosság idején már Rákay Philip, a közmédia M1 csatornájának indendánsa vezette, és vezeti azóta is.  Ő a rövid ideig elnöklő L. Simon László fideszes politikust, a kulturális bizottság és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt elnökét, volt kulturális államtitkárt, jelenlegi miniszterelnökségi államtitkárt váltotta. L. Simon a kulturális bizottság elnökeként vette át a posztot, majd nem sokkal azután, hogy az NKA elnöke lett, leköszönt. Egyikük neve sem tűnt fel egyetlen MTI-hírben sem az alapítvánnyal kapcsolatosan, kivéve a mostani Rákay-nyilatkozatot. Forrásaink szerint L. Simon idejében nem találkozott a kuratórium, Rákay viszont a Kunigunda utcában, a tévészékházban már tartott ülést, amelyen a fő téma információink szerint a Krisztus Pilátus előtt című, kanadai tulajdonban lévő kép sorsa volt. Alapítványi forrásokból úgy tudjuk, a képet Pákh közbenjárásával veheti majd meg a magyar állam. Úgy tudjuk, eközben tárgyalások folynak vagy kezdődnek hamarosan arról, hogy a Pákh-gyűjteményt Párizsban, Szentpéterváron, Moszkvában és Düsseldorfban is bemutassák. Az alapítványt, és rajta keresztül Pákh Imrét hiába kerestük, nem nyilatkoztak. Nem reagált megkeresésünkre Schiffer Miklós stylist, megbízott ügyvezető igazgató sem, helyettese, Hendrich Béla pedig azt mondta, nincs nyilatkozattételi joga. Rákay Philip az MTVA kommunikációs irodáján keresztül nyitottnak mutatkozott megkeresésünkre, de aztán cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a csütörtök reggel feltett kérdésekre.


Pákh Imrét 2009-ben gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség az őssejtbotrányként elhíresült ügyben. A műgyűjtő és a szintén meggyanúsított Fásy Ádám igazgatósági tag volt abban a cégben, amely a gyanú szerint illegális őssejt-beültetéseket végzett Kaposváron. 2012-ben az ügyészség jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt kilenc ember, köztük Pákh ellen vádat emelt. Az első tárgyalást 2013 márciusában tartották, a vádlottak ártatlannak tartják magukat. A műgyűjtőnek nem ez volt azonban az első olyan ügye, amikor magyarázkodni kényszerült: a 2000-es évek legelején a média és az ellenzék is elővette őt a Kisgazdapárt ügyeivel és akkor aktuális botrányaival kapcsolatosan. Akkor Torgyán Józsefhez és bizalmasához, a hűtlen kezelés miatt bíróság elé állított Simon Lászlóhoz fűződő viszonyát firtatták.