Ferenc pápa érveivel győztek az iskolai szegregáció ellen

Fotó: MTI/MTVA / Balázs Attila

-

Huszár-telepen nem indul új osztály, a bíróság kimondta, hogy a szegregáció attól még érvényes, hogy évfolyamonként csak egy osztály van.


Szegregál a Huszár-telepi iskola – döntött jogerősen csütörtökön a bíróság. A Debreceni Ítélőtáblán a másodfokú eljárásban a bíró, Csikiné Gyuranecz Márta közölte: az alperesek és a felperes fellebbezését is elutasítják, helyben hagyják az elsőfokú ítéletet.

Kegye Adél, a felperes Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) ügyvédje a VS.hu-nak azt mondta: ők azt szerették volna, hogy az ítélet indokolásában legyen benne a szerződésekre vonatkozó rész is, mert szerintük lehetetlen célra irányul a szerződés. „Megváltoztak a szereplők, nincs már az önkormányzatnak sem közoktatási feladata” – tette hozzá. Ennek oka, hogy időközben a Klik vette át a közoktatást.

Az alperesek (a nyíregyházi önkormányzat, a Klik és a görög katolikus egyház hajdúdorogi egyházmegyéje) vitatták ugyan, hogy a CFCF jogosult lenne pereskedni, de ezt a bíróság visszautasította. Ezen kívül közölte, hogy az alperesek állításával ellentétben attól még van szegregáció, hogy évfolyamonként csak egy osztály van. Csikiné szerint az is mindegy, hogy egyházi vagy állami fenntartású az intézmény, a szegregáció így is megvalósul.

A bírónő szerint „a többségi társadalomnak többet kellene tennie, mert előítéletes, a kisebbségi társadalomnak pedig rossz tapasztalatai vannak.” Csikiné megjegyezte, hogy


„a szegregáció az előítéletesség egyik fokozata egy olyan skálán, melynek végén a fizikai erőszak és a népirtás áll.”

Az alperesek szerették volna elérni, hogy az ítélőtábla forduljon az Alkotmánybírósághoz, és az egyenlő bánásmódról szóló törvény alkotmányellenességéről szülessen döntés, de ezt az ítélőtábla még a tárgyalás elején elutasította.

A tárgyaláson Varga Attila, a CFCF munkatársa elmondta: „Aki a Guszeven kívüli világot csak akkor látja, amikor roma diáktársaival kiviszik a vadasparkba, vagy betlehemes játékot ad elő a belvárosban, esetleg a máriapócsi cigány búcsúba zarándokol, az nem tudja eltanulni többségi társaitól a kívánatos mintákat. (…) Ez az ügy leginkább azért kétségbeejtő, mert az oktatási kormányzat, élén Balog Zoltán miniszterrel, egy emberként támogatja a cigány gyerekek iskolai elkülönítését és a felzárkóztatás magasztos leple alatt teszi ezt. Varga az iskolát fenntartó görög katolikus egyház képviselőjéhez is szólt, arra kérte Kocsis Fülöp püspököt, hogy „ne várja meg a Kúria döntését, hallja meg inkább Ferenc pápa üzenetét:


Integráció nélkül a cigányok a rabszolgaság új formáinak az áldozataivá válnak.”

A tárgyalás után a püspök azt nyilatkozta: átgondolja, hogy ha ez az ítélet, akkor hogyan tudják más módon folytatni az elkezdett munkát. „Nem kell engem felkérni erre, Ferenc pápának tisztelője és követője vagyok” – válaszolta a Varga beszédére vonatkozó kérdésre Kocsis, hozzátéve, hogy ő az integráció támogatója. Lapunk kérdésére, hogyan tartja elképzelhetőnek a továbbiakban az oktatást, elmondta: minden iskolájuk más és más, minden helyzetben az adott körülményeknek megfelelően alakítják ki a programot. „Még a bennünket támogató alapítvány is elismerte, hogy jó pedagógiai munkát végzünk” – tette hozzá. „Azt éreztem végig a per során, hogy mellébeszélünk. Nem az a lényeg, hogy mondjuk ki, ki szegregál és ki integrál, hanem azt nézzük, ki mit tesz a gyerekekért” – mondta.


Jelen volt egy olyan diák édesapja is, akit ki szerettek volna venni a Huszár-telepi iskolából, de nem vették át a területileg illetékes állami intézménybe. Glonczi László mondta, az iskola oktatási színvonala jó volt, de adni kell esélyt neki, hogy a gyerekek közösen tanulhassanak. „Aki a Huszár-telepen négyes-ötös tanuló, a belvárosban csak kettes-hármas lesz” – példázta a szegregáció hátrányait.

Ádám Renáta szülőként elégedett az iskolával, a gyerekét is oda járatja. „Azért írattam gyermekem a Sója Miklós iskolába, mert egyházi intézmény, tehát rossz nem lehet. Azt gondoltam, ez a gyerekemnek a legjobb” – mondta. (A tárgyaláson elhangzott, hogy a szülők többsége inkább a közelség miatt választotta az iskolát, nem pedig felekezeti okokból.) Ádám szerint viszont az iskolát ők, szülők választották, és joguk van a döntéshez.


A CFCF munkatársa, Varga Attila elmondta: az ítélettel egyetért, és azért mondta el a perbeszédet, hogy a Huszár-telepi gyerekek lehetőségeiért álljon ki. Ő egy budapesti szegregált osztályba járt, és elmondása szerint ezzel „óriási hátrányokat halmozott fel” életében, és 24 évesen is azért küszködik, hogy ezeket le tudja dolgozni. Arra a kérdésre, hogy a hátrányok gyakorlati értelemben mit jelentenek, elmondta: egyik barátja, akivel egy iskolába járt, úgy felvételizett később, hogy egybe írt mindent, nem ismerte a helyesírási szabályokat. Szerinte a szegregált osztályok elmélyítik a problémákat, míg máshol a diákok tudják segíteni egymást, tudnak egymástól is tanulni.

Kegye Adél, a felperes CFCF képviselője a VS-nek arról beszélt: ők nem akarnak felülvizsgálati kérelmet benyújtani, hiszen nyertek, és nagy sikernek érzi a történteket.


„Ez a jogerős ítélet azt jelenti, hogy szeptembertől nem indítható első osztály”

– tette hozzá. Jelenleg négy évfolyam van az általános iskolában, tehát a nyolc osztály kifutása még hét évig tarthat. Kegye reményét fejezte ki: kialakulhat párbeszéd az egyház és az alapítvány között, és nem a telepen folytatódik a következő években az oktatás. Mint mondta, az elsősök áprilisi beiratkozásáig eldőlhet, hogy mik az egyház szándékai, megy-e az ügy a Kúriáig, bár nem gondolja, hogy a Kúria eltérő ítéletre jutna.


Emmi: Nem szegregáció, felzárkóztatás

A felperes CFCF tevékenységének sajnálatos következményeként több olyan gyermek eshet el a kiemelkedő minőségű oktatástól, akiknek korábban, az iskola megalakulását megelőzően ilyen mértékű gondoskodásra és személyre szóló tanításra esélyük sem volt - reagált a bírói döntésre az Emmi. A tárca közleménye szerint a kormány elítéli a szegregációt, amelyet a törvények is tiltanak. A Huszár-telepi iskola ügye azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy szükséges megvizsgálni, milyen jogszerű módjai lehetnek azon iskolák működtetésének, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtő felzárkóztató oktatását segítik, felkészítve őket arra, hogy ne leszakadóan, hanem sikeresen és eredményesen vehessenek részt a későbbiekben az integrált oktatásban - közölte a minisztérium.