Egy falubeli vassal fizetett, hogy elvihesse

Fotó: Abcúg / Végh László

-

Gabriella két éven keresztül élt szexrabszolgaságban egy délnyugat-magyarországi faluban. Egy egész család tartotta fogva, és kényszerítette prostitúcióra, a településen és környékén élő férfiak egy kis pénzért kedvükre használhatták. Gabriellával ráadásul három gyereke is együtt élt egy szoba-konyhás lakrészen – a férfi, aki először bizalmába férkőzött, majd fogva tartója lett, úgy csinált, mintha ők – időközben megszületett közös gyerekükkel együtt – egy család lennének. Nehezen érthető, hogy ha gyerekei révén annyi ponton találkozhatott Gabriella a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, hogy nem tűnt fel semelyik szakembernek sem, hogy valami nincs rendben.


Kávéval és üdítővel kínál minket és a konyhában sertepertél, miközben nekikezd történetének a most 34 éves Gabriella. Férje még nem ért haza a munkából, de az sem baj, ha a házukban ér minket – mondja Gabriella –, tud a múltjáról, kapcsolatuk is attól mélyült el igazán, hogy a nő nyíltan beszélt neki a vele történtekről.


Gabriella


Gabriella háromgyerekes anya volt már, amikor majdnem tíz éve úgy döntött, elhagyja iszákos és erőszakos férjét, egyben a gyerekek apját, aki ráadásul Gabriella húgával szűrte össze a levet. A férfi a középső gyerekét, az egyetlen kisfiút a három közül, különösen szerette, ezért Gabriella beleegyezett, hogy a gyerek időnként eltöltsön néhány napot az apjánál és húgánál, akik addigra már együtt éltek – írja az Abcúg. Egy alkalommal azonban a férfi közölte vele: magánál tartja a kicsit – bármit csinál Gabriella, nem fogja visszakapni.

A kétségbeesett nő nem tudta, mitévő legyen, azt meg legfőképp nem, hogy kihez fordulhatna segítségért. Ezért nagyon sokat jelentett neki, amikor egy nemrégiben megismert férfi, akit inkább barátjának tekintett, mintsem szerelmet érzett volna iránta, azt ígérte neki, segít visszaszerezni, “visszalopni” Gabriella kisfiát.

A lakhatási gondokkal küszködő nő két lányával a férfihoz is költözött, a várt segítség helyett azonban itt kezdődött Gabriella kálváriája.


Valamit várt cserébe

„Azt mondta, ha segít nekem, akkor vár is cserébe valamit” – emlékszik vissza riportalanyunk, hogyan közölte vele a férfi, hogy innentől prostituáltként kell dolgoznia. A férfinál és családjánál akkor már hat éve élt egy másik nő, akinek ugyanez a szerep jutott.

„Kezdetben vittek egy másik városba, hogy az utcán szedjem össze a kuncsaftokat, de ott ellógtam a munkát, ezért egy idő után a faluban és a környező településeken kellett prostituáltként dolgoznom”.

Gabriellának közel két évig kellett eltűrnie, hogy a fogva tartóinak fizetett némi pénzért, néha vasért, a Tolna megyei településen és környékén bárki használhatta őt szexuális tárgyként.


Köztudott volt a környéken

Hogy ennél a háznál van két ilyen lány, az szinte köztudott volt a környéken, Gabriella sorstársát még a közmunka-felügyelő is elengedte férfiakkal nap közben, ha kellett, a munkából.

Fontos részlet, hogy az anyával végig ott voltak a gyerekei, és nem csak azért, mert így nekik is szörnyű pillanatokat kellett végigélniük – volt, hogy véresre vert anyjukat nekik kellett letisztogatni –, hanem azért is, mert rajtuk keresztül több ponton kapcsolatba került a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival Gabriella. Ha ott észreveszik, hogy valami baj van, sokkal előbb segítséghez juthatott volna.

Külső segítséget kérnie esélye sem volt, hiszen sehová sem mehetett egyedül: az iskolába, az óvodába, az orvoshoz, a védőnőhöz mindig a fogva tartó család tagjai társaságában vitte a gyerekeit, a kisfiút is, akit időközben valóban “visszalopott” a fogva tartója segítségével.

Gabriellának ezzel a férfivel kellett együtt élnie, egy szoba-konyhás lakrészben, úgy, hogy a gyerekek szobája a konyha volt. A férfivel – aki azt hangoztatta, szerelmes Gabriellába – rendszeresen le kellett feküdnie, és idővel gyereke is született tőle, egy kisfiú. Hogy a magzatot elvetesse, arra esélye sem lett volna, a terhessége első három hónapjában ugyanis nem engedték el nőgyógyászhoz.


Együtt éltem a gyerekeimmel, de szó szerint hiányoztak nekem. Sosem lehettem egyedül velük, nem játszhattam velük, nem vehettem nekik se ajándékot, se ruhákat, és igazából ők sem voltak szabadok ez alatt a két év alatt. Ráadásul mindent végig kellett nézniük, ami velem történik. Ha választhattam volna, azt mondom: inkább én szenvedtem volna a gyerekeim nélkül, ők meg lettek volna valahol távol mindettől”

– válaszolja Gabi arra a felvetésre, milyen sok erőt adhatott neki, hogy vele vannak a gyerekei.


Elszökött, és borította az egészet

Bár nap mint nap gondolt a szökésre, Gabriella tudta, sok tervezés és nagy szerencse kell ahhoz, hogy sikerüljön elmenekülnie. A család rokonsága, ismerősi köre ugyanis annyira kiterjedt volt, hogy azonnal megtalálják, ha nem tudja azonnal elhagyni a települést.

A pillanat egy téli, januári napon jött el, amikor a család nagy része a falu közeli erdőben beragadt a hóba egy teherautóval. Gabi az otthon talált tízezer forintból lefizette fogva tartója egyik haverját, hogy gyerekeivel együtt vigye el őket egy száz kilométerrel arrébb lévő városba, ahol a nő egyik ismerőse lakott. Ehhez kellett, hogy a fogva tartója otthon lévő húga egyszerűen félrenézzen, amikor Gabi a gyerekekkel a ház mögött beszáll az autóba.

Szökése után Gabriella leleplezte az egész futtatói hálózatot a Tolna megyei faluban és környékén, a kommandósok pedig kiszabadították a vele együtt fogva tartott másik nőt is. Ő is és Gabriella is a szeretetszolgálat védett házában töltötték a több évig tartó büntetőeljárás jó részét.

Ez idő alatt egyszer majdnem sikerült rátalálnia Gabriellára az egykor őt fogva tartó családnak: mikor az egyik gyereke kórházba került, a korábbi védőnőjének levélben kellett eljuttatnia a kicsiről szóló iratokat a szeretetszolgálat egyik intézményének címére, ahol Gabriella épp tartózkodott. A védőnőtől hiába kérték a titoktartást, a gyerek apjának, Gabriella fogva tartójának sikerült megtudnia, hol van a kisfiú és anyja, így Gabriellát rögtön egy másik helyre kellett átvenni.

A büntetőeljárás a nyomozással együtt végül több mint 5 évig húzódott, 2016-ban született jogerős ítélet. Hogy pontosan milyen büntetést kaptak az elkövetők, azt Gabriella már nem tudja, ami megmaradt benne az egészből, az a tapintatlanság, ahogyan az ügyüket kezelte a bíróság.

Sajtóhír is lett belőle akkoriban, hogy ötvenezer forintos bírságot kapott Gabriella és a másik fogva tartott nő, amiért nem jelentek meg a tárgyaláson, ahol őket is meghallgatták volna. “Egyszerűen nem mertünk személyesen találkozni velük, az elkövetőkkel” – magyarázza, majd hozzáteszi: a bíróságnak lett volna lehetősége rá, hogy külön helyszínen és időpontban biztosítsa az áldozatok meghallgatását.


Újrakezdés

Még javában tartott a per, mikor Gabriella visszaköltözött Délnyugat-Magyarországra, arra a vidékre, ahonnan származik. Két éve itt ismerte meg jelenlegi párját, akivel azóta össze is házasodott. Most a férfi szülei házában, egy különálló lakrészben élnek együtt, összesen 6 gyerekükkel. Gabriellának láthatóan mindenei a gyerekek, a Youtube-ra egy zenés fotóalbumot töltött fel róluk, amit lelkesen mutat meg az interjú végeztével.

Bár az öt nő közül Gabriella élete tűnik a legstabilabbnak, a vele történtek miatt jelentkező poszttraumás tünetek az ő életét is megnehezítik. “A bal szemem mintha szét akarna robbanni, ugyanazon az oldalon lüktet a halántékom, és attól rettegek, hogy mindjárt infarktust kapok” – meséli, milyen tüneteket produkál időről időre, amiknek az orvosok nem találták semmilyen testi okát. Attól félve, hogy mindez bármikor rátörhet, sokszor viszolyogva hagyja el otthonát. Most éppen az hozta elő a panaszokat, hogy gyerekeit az iskola annak a településnek a környékére viszi kirándulni, ahol egykor Gabriellával azok a szörnyűségek történtek.

Ilyenkor a férje tudja igazán megnyugtatni, ő nagyjából az egyetlen, aki igazán közel áll Gabriellához. „Nem szerettem volna egyetlen férfit sem az életembe, de ő egy éven keresztül annyira kitartóan udvarolt, hogy végül igent mondtam neki” – mondja kapcsolatukról a fiatal nő, aki ezen a ponton elmosolyodik.

Az interjú végére a férje is hazaérkezik, kedvesen köszönt minket, és egy kicsit társalgunk is még távozás előtt.