Csődöt és egyre durvább háborút kerülne el az EU Ukrajnában

Fotó: MTI/MTVA / Jevgenyij Maloletk

-

Egyre borúsabb forgatókönyvekkel számolnak az Európai Unió vezetői az ukrán válsággal kapcsolatban. Gazdasági csődöt, eszkalálódó háborút hozhat a 2015-ös év – erről beszélt a VS.hu-nak több uniós bizottsági forrás.


„Sem pénz, sem politikai akarat nincs az Európai Unió vezetőiben arra, hogy jelentősebb mértékű gazdasági segítséget nyújtsanak Ukrajnának” – erről beszélt újságíróknak a múlt héten Brüsszelben egy magas rangú uniós tisztviselő. Forrásunk szerint a gazdasági gondokkal, a növekedés hiányával küzdő uniós tagországok vezetése a jelek szerint nem akarja megkockáztatni, hogy az amúgy is elég rossz európai politikai klímában – amikor Görögország éppen „beinteni” készül a korábbi uniós hitelek törlesztésének – megpróbáljon még egy, tízmilliárd eurós nagyságrendű pénzügyi segélycsomagot elfogadtatni saját választóival.


Ukrajnának pénz kellene

„Amerika sem akar segíteni, ez teljesen világos. Az komolytalan, hogy felajánlanak egy 1-2 milliárd dolláros hitelgarancia-vállalási csomagot; mindenki tudja, hogy Ukrajnának még az idén ennél jóval több pénzre lenne szüksége, különben jön a csőd” – mondta a bizottsági tisztviselő, hozzátéve: információi szerint a legnagyobb európai politikai formációban, az Európai Néppártban nagyjából hasonlóan látják a helyzetet, mint a Bizottságban.

Az ukrán gazdaság finanszírozási igénye valóban tetemes: a JP Morgan év végén kiadott jelentésében azt írta, Ukrajna 2015-ben 28 milliárd, 2016-ban további 12,8 milliárd dolláros külső finanszírozásra szorul, különben csődbe megy, ezzel szemben egyelőre csak az IMF idei 10,8 milliárd dolláros hitelcsomagja áll rendelkezésére, miközben az ország valutatartalékai év végére 7,4 milliárd dollárra apadtak. Nem véletlen, hogy több hitelminősítő is gyakorlatilag csődközeli szintre minősítette az ukrán országkockázatot.

Már idézett forrásunk szerint „bár Federica Mogherini (az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője – a szerk.) rendszeresen kongatja a vészharangot, hogy segítség nélkül bedőlhet az ukrán gazdaság, egyelőre süket fülekre találnak a vészjelzései”.


Mariupol: eszkalálja-e a helyzetet Putyin?


Putyint elszántnak látják

Ezzel párhuzamosan több bizottsági forrás is arról beszélt a VS.hu-nak, hogy egyértelműen a konfliktus eszkalációjára számítanak. „Végeztünk kockázatelemzéseket, nagyon negatív eredményt hozott mindegyik, csak az a kérdés, hogy Putyin mikor szánja rá magát arra, hogy ennél is drasztikusabb legyen” – mondta egy bizottsági tisztviselő. Többen is arra tippeltek, hogy egy komolyabb orosz katonai offenzívára már a tavasszal sor kerülhet.


Putyin akkora haditechnikát és élőerőt halmozott fel az orosz–ukrán határnál, hogy nem tudom elképzelni, hogy előbb-utóbb ne indítsa be ezt a gépezetet. Egyszerűen nem lenne racionális, hiszen ennyi fegyveres erő állomásoztatása annyira drága, hogy már nem érné meg nem használni.

Egy másik bizottsági forrásunk arról beszélt, számára is világos, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök eszkalálni fogja a háborút Kelet-Ukrajnában, csak „az a furcsa, hogy általában év végén vagy a nyári időszakban szokott ilyen helyzetekbe bonyolódni, vagyis leginkább akkor, amikor úgy érzi, az EU-ban éppen uborkaszezon van, és mindenki a szabadságát tölti”. Tegyük hozzá: például Grúzia esetében ez tényleg így történt 2008-ban, de az egy rövid konfliktus volt, Ukrajnában viszont láthatóan hosszú távú harcokra rendezkedett be Moszkva.


Tragikus kilátások

Tény, hogy Angela Merkel német kancellár és François Hollande francia elnök moszkvai látogatása semmilyen eredményt nem hozott, Putyin semmit nem volt hajlandó megígérni, sőt, egy nappal később az orosz elnök a BBC szerint arról beszélt egy egyiptomi lapnak: az ukrán vezetés „katasztrófába vezető zsákutcába” kormányozza országát, ha nem hagy fel a fegyveres harccal. Az ukrán kormány szerint hétfőn újabb ezerötszáz orosz katona lépte át a határt, és annak ellenére, hogy ezek az állítások nehezen bizonyíthatóak, biztos nem véletlen, hogy korábban az oroszbarát szakadárok vezetője arról beszélt, tavaszra „százezres haderőt” szerveznek meg.

Hasonlóak egyébként – nyilván nem meglepően – a magyar várakozások is. Egy forrásunk szerint már a nemzetbiztonsági bizottság januári zárt ülésén is arról beszéltek a szolgálatok képviselői, minden birtokukban lévő információ arra utal, hogy Putyin kiterjeszti a harcokat. A várakozások szerint az orosz elnök valóban megkísérli egyesíteni az orosz ellenőrzés alatt álló területeket, a Krímet és Kelet-Ukrajnát.

Ha valóban ez a cél, akkor viszont még valóban súlyos harcok várnak Ukrajnára, hiszen a korábban rakétákkal lőtt tengerpari várost, Mariupolt is el kellene foglalni, ezenkívül a most meglévő infrastruktúrát tekintve a Krím félszigetet sem lehetne sokáig tartani anélkül, hogy a még ukrán kézen lévő fontos kikötő, Odessza ne kerülne az enklávéhoz. Volt olyan szakértő, aki ezt irreálisnak tartotta, mondván, ha Mariupolt el is foglalja végül Putyin, kelet-nyugati irányban, Odessza felé csak egy főút vezet, ami komoly akadálya lehet bármilyen jelentősebb orosz csapatmozgásnak.


Kevés az esély a békére

Egyelőre kérdés, hogyan reagálna erre az EU, amelyben Nagy-Britannia és Lengyelország tekinthető „héjának”, Németország, Franciaország és a „mainstream” (ahogy egy bizottsági forrásunk fogalmazott) azonban kizárta a katonai megoldást és a fegyverszállításokat is. Igaz, egy lengyel forrásunk szerint ők készek lennének fegyvert is szállítani Ukrajnának, de piaci alapon. Kijev pedig nyilvánvalóan jelenleg nincs abban a helyzetben hogy fizetni tudjon. Az Egyesült Államok, nevezetesen Barack Obama elnök is fenntartja a fegyverszállítási opciót – az után beszélt erről, hogy az intenzív békeközvetítésbe fogott Merkel ott járt nála –, de még nem döntött, megvárja, hoznak-e valamilyen eredményt a diplomáciai tárgyalások.

Az EU döntéshozói között uralkodó hangulatra jellemző egyébként, hogy többen az 1938-as müncheni konferencia időszakával vonnak párhuzamot, nemrég egy európai parlamenti határozat elfogadásakor pedig volt képviselő, aki felvetette: foglalják bele a szövegbe, hogy az 1941-ben elfogadott amerikai kölcsönbérleti törvény mintájára kellene segítséget nyújtani Ukrajnának (az emlegetett törvény tette lehetővé, hogy az USA fegyvereket és hadianyagot szállítson Nagy-Britanniának és a Szovjetuniónak – a szerk.).

Legközelebb szerdán rendeznek négyes (orosz–ukrán–német–francia) csúcstalálkozót Minszkben, ahol a tavalyi, hamvába holt tűzszüneti megállapodást is kötötték, de egyelőre senki nem számít arra, hogy bármilyen áttörés is bekövetkezhet.