Csendes lázadás az egyházi iskolákban az állami tankönyvek ellen

Fotó: MTI/MTVA / Kovács Tamás

-

Az egyházi és alapítványi iskoláknak nem kell a KLIK és az oktatási államtitkárság által ajánlott tankönyvekből tanítaniuk. A választási szabadság meg is látszik a VS.hu által megszerzett adatokból: ezek az intézmények ugyanis nem nagyon kértek az állam kedvenc könyveiből.


Vannak iskolák – túlnyomórészt az egyházi és alapítványi fenntartásúak –, amelyeknek nem kellett a tavaly áprilisban meghatározott, tantárgyanként 2-3 tankönyvből választaniuk. Így, ha akarták, elkerülhették azokat a tankönyveket, amelyek az iskolakezdés után több kritikát is kaptak.

A KLIK-től elkért adatbázis alapján egy korábbi cikkben megírtuk, hogy általánosságban melyek a legkedveltebb könyvek. Most pedig annak jártunk utána, hogy akiknek nem volt kötelező az állam által favorizált könyvekből választani, azok vajon ennek ellenére is azokból tanítanak-e. Összeállításunkban néhány évfolyam tankönyveit vizsgáltuk meg.


Az Alföldy-Valaczka: Irodalom 7. kritizált részlete


A tavalyi évkezdés leghangosabb kritikáit az Alföldy Jenő és Valaczka András által írt hetedik osztályos irodalomtankönyv kapta. Ebben a könyvben szerepel a sokszor idézett CNN-t és kólafogyasztást kritizáló mondat is.

Az összes iskolának a fele választotta ezt a kiadványt, a felekezeti és alapítványi iskolák közül azonban már csak a harmada, ami még így is elég volt ahhoz, hogy ez legyen náluk a második legnagyobb arányban vásárolt könyv. Az első a közoktatási államtitkárság illetve a KLIK által javasolt másik könyv, amelyet Radóczné Bálint Ildikó és Virág Gyuláné írt.

Az állam által nem favorizált könyvek közül az egyházi iskoláknál a Mozaik kiadós Sokszínű irodalom 7. a kedvenc, minden negyedik választotta ezt.


Bánhegyi Ferenc munkafüzetének feladata


Jóval nagyobb különbséget látunk a nyolcadikosoknak szánt történelemtankönyveknél. Ezek között Bánhegyi Ferenc kiadványát kritizálta leginkább a Történelemtanárok Egylete (TTE). A zsidóság helye a magyar tankönyvekben 1920 és 1945 között című tanulmányukban a könyvről szóló összegzésben azt írják:


A sorok közötti üzenet számos esetben aggályos, sőt, véleményem szerint esetenként elfogadhatatlan.

A tanulmány szerint a könyvben leírtak könnyen eredményezhetik, hogy a diákok rokonszenvezzenek Hitlerrel, és annak a versailles-i békét megsértő lépéseivel.

A KLIK-es iskolák Bánhegyi könyve mellett két másik könyvet is választhattak: Helméczy Mátyásét, amivel szintén akadtak problémái az egyesületnek, igaz, nem ennyire súlyosak, és Horváth Péterét, amellyel a TTE meg voltak elégedve. Összességében a magyar iskolák hasonlóan gondolkodtak: Horváthéból rendelték a legtöbbet, majd azt követte Helméczy és Bánhegyi könyve.

Ha viszont a felekezeti iskolákat nézzük, teljesen más képet látunk: a történelemtanárok tanulmánya kifejezetten példaértékűnek állít be egy olyan könyvet, amely nem került fel az államilag meghatározott könyvek listájára: a Bencsik Péter – Horváth Levente Attila által szerkesztett könyvet a Mozaik Kiadótól.


A felekezeti iskolák 42 százaléka ez utóbbi könyvet választotta


A kísérleti könyveket több kritika érte, így a kilencedik osztályos irodalomkönyvet is, amelyből a fenti részletet posztolta ki Facebook-oldalára a Magyartanárok Egyesülete még tavaly áprilisban. A kísérleti könyveket az államtitkárság a 1-2., az 5-6. és a 9-10. évfolyamban vezette be, de felmenő rendszerben jön a többi évfolyam is. A könyv kiválasztását azzal próbálták segíteni, hogy jóval kevesebbe került, mint a többi könyv. A kilencedikesek kísérleti irodalomkönyve például 350 forint, míg a másik választható könyv kétkötetes, az első 1190, második pedig 1390 forint.

Ennek ellenére összességében a kétkötetes, Pethőné Nagy Csilla által írt „hagyományos” könyvből majdnem háromszor annyi fogyott, mint a kísérleti könyvből.

Az egyházi és alapítványi iskolák viszont nem ezekből választottak, hanem egy harmadik kiadványt, a Mohácsy Károly-féle Színes irodalom 9.-et a Krónika Nova Kiadótól. A felekezeti iskolák közül 48 százalékuk választotta ezt, a kétkötetest 25, a kísérletit pedig csak 7 százalékuk.

Az egyházi iskolákból egyébként az utóbbi években egyre több lett, 2009/2010-es tanévhez képest 2013-ra több, mint 50 százalékkal megnőtt a számuk, ami azóta is gyarapodik.


A vesztes

Az új rendszer legnagyobb vesztese a Mozaik Kiadó. A fent említett történelemkönyvön kívül, több másik évfolyam tantárgyánál is úgy találtuk, hogy a felekezeti és alapítványi iskolák szívesebben választották a kiadó azon kiadványait, amelyek nem kerültek fel a listára. Így a negyedikes környezetismeretnél, az ötödikes természetismeretnél, illetve a harmadikos, ötödikes és kilencedikes matematikakönyvek között is a legnépszerűbb volt. Más tantárgynál is komoly részesedést veszíthetett el, még akkor is, ha az egyházi iskoláknál sem voltak a legkelendőbbek.


A Mozaik tavaly júniusban az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. A lépést azzal indokolta, hogy szerintük az állam piackorlátozó módon, a jogállamiság elvével ellentétesen avatkozott be a tankönyvellátás rendjébe, ezzel sértve az ő tulajdonhoz való jogát. Az Ab január végén elutasította az indítványt.

A cég kártérítési pert indít a magyar állammal szemben Strasbourgban. Reményfy Tamás, a Mozaik Kiadó ügyvezető igazgatója a Délmagyar.hu-nak úgy nyilatkozott: „Az Ab a trafikosok ügyében is rendben találta a jogszabályokat, de a strasbourgi bíróság ezzel éppen ellentétes következtetésre jutott”.


oktatás, tankönyv


fekete doboz

A Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-től (KELLO) hosszú utánajárással, végül pénzért kapott adatbázis iránt első cikkünk után a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) is érdeklődött, azt állítva, hogy ők is kérték, de nem kapták meg azt.

Levelükben azt írták: „a KELLÓ az Önök által nehezen megszerzett adatokat a kiadók elől elzárja, így a korábban viszonylag áttekinthető piac, most teljesen fekete doboz a kiadók számára, mert sem az iskolák rendeléseit, sem a készleteket nem látjuk. Mióta a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. látja el egyetlen szereplőként a tankönyvterjesztés feladatát, azóta a kiadók a megrendelt saját kiadványaikra vonatkozóan kizárólag egyetlen összesített adatot kapnak”.

Ezzel a cikkünkkel az adatbázist is nyilvánossá tesszük, így akit érdekel, az itt elérheti.