Brüsszelt nem érdekli a titkosítás, mindent tudni akar Paks 2-ről

Fotó: MTI/MTVA / Marjai János

-

Az Európai Bizottságnak megvannak az eszközei, hogy megismerje a paksi szerződés részleteit – mondta a VS.hu-nak a versenyjogi biztos. Máshol egyébként ilyen mértékben nem titkosak a megállapodások. Közben Brüsszel és a magyar kormány elbeszél egymás mellett: előbbi a tender hiánya miatt vizsgálódik, utóbbi szerint környezetvédelmileg rendben van a dolog. Ráadásul lehet, hogy az egész történetbe még Ausztria is beleszólna.


Hiába titkosították a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló szerződéseket, az Európai Bizottságnak megvan a lehetősége és megvannak az eszközei is arra, hogy megismerje a magyar kormány és a Roszatom között megkötött megállapodás részleteit – mondta Brüsszelben a VS-hu munkatársának kérdésére egy újságíróknak rendezett beszélgetésen Margrethe Vestager.

Az EU versenyjogi biztosa szerint „kérdés-válasz” formában jelenleg is van információáramlás a magyar kormány és a Bizottság között. A testületet kifejezetten az érdekli, miért maradt el a korábban ígért nemzetközi tender a beruházásra, ugyanakkor – mint Vestager szóvivője utólagos kérdésünkre közölte – „a vizsgálat jelenlegi szakaszában korai lenne bármit is mondani azzal kapcsolatban, sérültek-e az unió közbeszerzési szabályai”. Jelenleg határideje sincs még a vizsgálatnak.

Mindez azért is érdekes, mert a Bizottság kifejezetten azt a tájékoztatást adta, hogy a Lázár János vezette Miniszterelnökséggel áll kapcsolatban, amiből az következik, hogy nem környezetvédelmi ügyként kezeli Paks 2-t. Egy illetékes magyar kormányzati forrásunk viszont arról beszélt, hogy azért számítanak pozitív kimenetelű vitára végül, mert az EU támogatja a környezetbarát technológiákat, így az atomerőmű-építést is. Tény ugyanakkor, hogy az idézett forrás szerint is várható konfliktus a paksi bővítés miatt a magyar kormány és az EU között.


Margrethe Vestager szerint az unió már vizsgálódik


Nemzetközivé lesz?

Információink szerint a kormányzatban arra számítanak, hogy az EU által megfogalmazott kifogások utat nyitnak majd annak, hogy nyugati cégek, a többi között az amerikai Westinghouse, illetve a német Siemens részt vegyen az orosz hitelből megvalósuló beruházásban. Így egyre biztosabb, hogy beigazolódnak korábbi értesüléseink a beruházás „nemzetköziesítéséről”: tavaly decemberben a VS.hu írta meg először, hogy a kormány azt tervezi: az érezhető erős bizalmatlanságot úgy próbálja meg eloszlatni a paksi bővítéssel kapcsolatban, hogy nyugati cégeket is bevon a kivitelező konzorciumba.

Mint Angela Merkel látogatása után megírtuk, a korábban komoly nukleáris kapacitásokkal rendelkező Siemens lehet az egyik ilyen partner; Jávor Benedek EP-képviselő szerint pedig az amerikai Westinghouse is beléphet a beruházásba – a Heti Válasz és a Népszabadság egyaránt arról írt, az amerikai cég szállíthatja végül az új reaktor fűtőelemeit. Ha a Roszatom mellett a Westinghouse is „Paks-kompatibilissé” válna, az egyébként komoly előrelépés lenne afelé, hogy az erőmű működtetése megfeleljen az uniós energiastratégiának, mert ez kimondja: bármilyen most tervezett, épített atomerőművet alkalmassá kell tenni arra, hogy több beszállítótól is fogadhasson fűtőanyagot.


Ettől függetlenül is érheti még komoly kihívás a paksi bővítést, méghozzá a szomszédból: Ausztria ugyanis jogi keresetet nyújtott be a Hinkley Point nevű brit atomerőmű megvalósítása ellen. A brit kormány 17,6 milliárd fontos állami támogatás jóváhagyását kérte a Bizottságtól ehhez a beruházáshoz, amit a testület megadott ugyan, de az osztrák kormány szerint ez és a megvalósítási szerződés azon pontja, hogy a brit állam fix áron vásárolja majd meg az áramot az erőműtől, felveti a tiltott állami támogatás gyanúját.


A brit Hinkley Point erőmű tervezett új blokkjának helyszíne: ez a beruházás Ausztria miatt vált bizonytalanná


Hogy a helyzet egy kicsit még bonyolultabb legyen: a Guardian a birtokába jutott osztrák követségi üzenetekre hivatkozva a héten azt írta, Ausztria valójában magát az atomenergiát utasítja el mint megújuló, biztonságos energiaforrást, így a tiltott állami támogatás inkább csak a jogi fogódzó volt. Osztrák részről nem zárták ki a „helyzet további eszkalálódását” sem, míg a dühös britek olyan válaszlépésekkel fenyegetőznek, mint az osztrák árampiac jogszabályainak EU-bíróság elé citálása. Az eset miatt egyébként a Guardian szerint már maga David Cameron brit kormányfő is találkozni akar Werner Faymann osztrák kancellárral. Az ottani kivitelező, a francia EDF ugyanakkor már bejelentette: „határozatlan időre elhalasztja” a végső döntést a kivitelezésről – valószínűleg nem függetlenül a jogvitáktól.

Ha az osztrák kormány elvi alapon utasítja el az atomenergiát, akár még a paksi beruházás is „célkeresztbe” kerülhet, diplomáciai forrásokból ugyanakkor úgy értesültünk, Ausztria egyelőre két teljesen külön esetként kezeli a magyar és a brit beruházást, és megvárja majd az uniós vizsgálat végét Pakssal kapcsolatban, mielőtt bármilyen lépést fontolóra vesz, vagyis ez jelenleg nincs napirenden.


Nem átlátható a paksi beruházás


Másutt nincs ekkora titkolózás

Aszódi Attila, a paksi beruházásért felelős kormánybiztos azt nyilatkozta a Mandinernek, hogy a világon mindenhol titkosak az ilyen szerződések. A VS.hu megpróbált tájékozódni más országok gyakorlatáról, ezek alapján Aszódi állítása nem feltétlenül állja meg a helyét, vagyis nem igaz, hogy a világon mindenhol minden ilyen szerződést minden elemében titkosítanak.

Információink szerint például az épülő finn atomerőművel kapcsolatban sem titkos minden, hanem leginkább csak az olyan biztonságtechnikai paraméterek, hogy mekkora méretű repülőgép becsapódását kell biztosan elbírnia a létesítménynek baj nélkül. A finn erőművet a finn regionális energiacégek 66 százalékos tulajdonában álló (a Roszatomé a fennmaradó 34 százalék) Fennovoima nevű cég építi, ezekre a finn állam által birtokolt cégekre pedig szigorú átláthatósági szabályok vonatkoznak.

A titkosításról szóló magyar parlamenti döntés egyébként a francia közszolgálati rádió adásába is bekerült: a rádió honlapján szintén azt írták, hogy Finnországban, Franciaországban, Nagy Britanniában ezek a szerződések nem titkosak. Érdeklődésünkre egyébként brit részről elküldték azokat a kormányzati weboldalakat, ahol bárki letöltheti a Hinkey Point-beruházással kapcsolatos összes részletes hatástanulmányt, ilyenek Magyarországon egyelőre sehol nem érhetőek el. Megkerestük a Fennovoimát is, hogy kikérjük a szerződés nyilvános részeit, válaszát közölni fogjuk.

Több, a témára rálátó energetikai szakértő forrásunk is azt mondta, ha indokolt is a paksi szerződés titkosítása, a kormánynak akkor is minimum a törvény egyik mellékletévé kellett volna tennie, hogy az építés során milyen információkat hoz majd nyilvánosságra (például a megvalósítás a tervezett ütemben halad-e, tartják-e az előzetes pénzügyi terveket stb.), mert ezek nem hordoznak semmilyen nemzetbiztonsági kockázatot.


Az árkalkulációval is gond lehet

Magyarországon az energetikai szakértők nagyjából egyetértenek abban, hogy a jelenlegi piaci helyzetet és a bővítés finanszírozási kondícióit tekintve nehezen lehet majd olcsó áramot termelni Pakson. Az egyaránt a Corvinus Egyetemen oktató Kaderják Péter (az első Orbán-kormány idején az Energiahivatal főigazgatója) és Felsmann Balázs (a Gyurcsány-kormány energetikai államtitkára), valamint az Energiaklub számításai szerint Pakstól 100 euróért (30 964 forint) vesz majd 1 megawatt áramot a magyar állam, ami a jelenlegi árnál jóval magasabb, ráadásul valószínűleg ez sem lesz tartható, idővel ennél is drágább lesz majd a paksi áram.


A britek olcsóbban építik fel az erőművüket Paks 2-nél, ám a brit kormány a szerződésben eleve magasabb árat vállalt a hinkley-i erőművet üzemeltető EDF felé: eszerint garantált 92,50 fontos áron (39 192 forint) vesz át egy megawattnyi energiát.