Bíróság elé állt Kovács Béla

Fotó: MTI/MTVA / Beliczay László

-

Megkezdődött az EU intézményei elleni kémkedéssel, költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolt Kovács Béla EP-képviselő, volt jobbikos politikus büntetőpere a Budapest Környéki Törvényszéken.


Megkezdődött az EU intézményei elleni kémkedéssel, költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolt Kovács Béla EP-képviselő, volt jobbikos politikus büntetőpere a Budapest Környéki Törvényszéken.

A törvényszék előkészítő ülését államtitok miatt zárt ajtók mögött tartják, azon a bíró, az ügyészek, a védők és vádlottak vesznek részt.

Kovács Béla 2010 májusától EP képviselő. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, a legfőbb ügyész 2014 májusában indítványozta, hogy az EP függessze fel mentelmi jogát, amire 2015 októberében került sor. A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács akkor bejelentette, hogy kilép a Jobbikból.

A vád szerint a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. A cél az volt, hogy Oroszország érdekében az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.

A költségvetési csalásra vonatkozó vádpont szerint 2012-ban és 2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal a képviselő és három társa összesen több mint 21 ezer euró – azaz több mint hatmillió forint – vagyoni hátrányt okozott az EP-nek.

Kovács az előkészítő ülés előtt is azt mondta: nem tudhatta, hogy hírszerzőkkel beszélt, "nincs a homlokukra írva". Szerinte a gyakornokokkal kapcsolatos összeg pedig jóval kisebb a vádiratban megjelöltnél, egyébként is visszafizette.

Kovács azt mondta: azért lépett ki tavaly decemberben, a vádemeléskor a Jobbikból, hogy ne legyen tehertétel pártja számára a választási kampányban. Számára egyébként a Jobbikban egyedül a "két Gábor" volt fontos akkor: Vona Gábor pártelnök és Szabó Gábor pártigazgató. A párt jelenlegi belső viszonyairól nem akar állást foglalni.

Kovács és költségvetési csalás miatt megvádolt három társa szabadlábon védekezik, nyilatkozataiban tagadta a vádakat.


Kérték a titkosítás feloldását

"Az én lelkiismeretem tiszta (...), végre elkezdődött a per, bízom abban, hogy kiderül az igazság" – mondta Kovács az ülés után. A kérdésekre csak annyit mondott:


szívesen elmondanám, de titkos".

Kovács és védője, Szikinger István azt mondta, hogy már többször kérték az ügy titkosításának feloldását, de erre még csak nem is kaptak választ. Az akták 2034-ig, illetve 2054-ig titkosak.

Arról, hogy találkozott-e kémekkel, Kovács azt mondta: nem tudja, munkája miatt sok emberrel találkozik, külföldiekkel, diplomatákkal. "Nem kéne ezt az ügyet túlpörgetni" – mondta.

Szikinger szerint az EU intézményei Kovácsot mentelmi jogának felfüggesztése óta is sorozatosan bízzák meg olyan feladatokkal, amelyek során akár hírszerző tevékenység is történhetne. Ez pedig azt valószínűsíti, hogy az EU nem veszi komolyan ezt a vádat – mondta a védő.

Szikinger azt mondta, hogy a vádbeli, az EU intézményei elleni kémkedés az EU-ban ismeretlen, Magyarországon is csak nem sokkal a Kovács-ügy elindulása előtt, 2014 elejétől létező törvényi tényállás.

Az ügyvéd szerint védence nem kémkedett, erre vonatkozó bizonyítékkal eddig nem találkoztak. Szerinte az elsőfokú ítélet jövőre születhet meg.