Beutazás-botrány: Lázár szerint egy konkrét ügy lehet a háttérben

Fotó: MTI/MTVA / Kovács Attila

-

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága az amerikai kitiltások ügyéről tárgyalt. Lázár János a kormány álláspontjáról továbbra is azt mondta, nem tudják, milyen ügy miatt és kiket tiltottak ki, de valószínűleg egy konkrét eset miatt lettek dühösek az amerikaiak.


El tud utazni az Egyesült Államokba? - kérdezték újságírók a nemzetbiztonsági bizottsági ülésre siető Lázár Jánostól. A Miniszterelnökséget vezető miniszter magabiztosan azt felelte, a munkája ugyan nem engedi meg, hogy utazzon, de ha akarna, be tudna lépni az országba. A meglepőnek tűnő kérdés derültséget okozott az újságírók között, de jól jellemezte az amerikai diplomáciai botrány körüli bizonytalanságot. Pénteken derült ki, hogy az Egyesült Államok hat magyar kormányzati tisztviselő beutazását tiltotta meg korrupció miatt, részleteket azóta sem lehet tudni az ügyről.

A tisztánlátást az sem segítette, hogy az LMP kezdeményezésére hétfő délelőtt nyílt ülésen foglalkozott a kérdéssel az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. Az ülésen a Luxemburgban tartózkodó Szijjártó Péter külügyminisztert Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár képviselte. Jelen volt Trócsányi László igazságügyi miniszter, Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, valamint a titkosszolgálatok vezetői. A főszerep végig Lázáré maradt, a kormány álláspontját a részletesen ő ismertette, a kormányzat többi tagja csak kiegészítette az általa elmondottakat.


Nem kell felfedniük magukat

A kétórás ülésen érdemi információ nem hangzott el, Lázár többször is elismételte: nem tudja, hogy konkrétan milyen ügy miatt, és mely kormánytisztviselők beutazását tiltotta meg az USA. Összesen 900 ezer állami alkalmazott van, nem tudják, közülük ki érintett, mondta. Az állami vezetők közül senki nem tájékoztatta a kormányt, hogy szerepelne a listán.

Az USA nem köteles megindokolni a döntést, így az érintettek sem biztos, hogy tudják, miről van szó - mondta Lázár. Szerinte ezért a kitiltottaktól nem várható el, hogy felfedjék magukat, ez nem kötelességük. “Nem tudni, hogy a fülük állása miatt tiltották-e ki őket, hogy kérjem én akkor ezt számon rajtuk” - fogalmazott. Ezzel arra utalt, hogy mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. A rejtélyt csak az Egyesült Államok tudná feloldani, Lázár ezért többször is kérte, hogy az USA tegye ezt meg.

A miniszter a NAV-ról, amely érintett lehet az ügyben, azt mondta: az adóhatóságnál több ezer ember dolgozik, az intézmény felügyeletét ellátó gazdasági tárca nem talált törvényszegésre utaló információt. Lázár szerint a bizottság tagjai közül senkinek nincs hiteles információja arról, hogy a NAV 43 ezer dolgozója közül bárki érintett lenne a korrupciós ügyben. Ha az amerikaiaktól kapnak erre vonatkozó információt, akkor határozottan fel fognak lépni - mondta.

„A kormány komolyan veszi az ügyet, nem próbálja szőnyeg alá söpörni” - fogalmazott. Erre utal, hogy Szijjártó luxemburgi látogatása után kedden Washingtonba utazik, többek között azért, hogy az ügyről tájékozódjon.

Elképzelhetetlennek nevezte Lázár, hogy összefüggés lenne a kitiltások és a magyar kormányt érő amerikai kritikák között. Barack Obama amerikai elnök is kifogásolta a magyar kormány civil szervezetekkel szembeni fellépést, Lázár szerint azonban nem elképzelhető, hogy konkrét személyek elleni szankcióval válaszoljon erre az amerikai kormány.

A miniszter úgy vélte, valószínűleg egy konkrét ügy részletei jutottak az amerikaiak tudomásra, amiatt léptek. (Hétfőn több sajtóhír is megjelent arról, mi lehet a háttérben. Ezeket itt foglaltuk össze, itt pedig arról olvashat, hogy Vadai Ágnesnek milyen dokumentumokat mutatott a külügy a botrányról.)

Az amerikai-magyar kapcsolatok többször is szóba kerültek. Az ülés elején Lázár hosszasan beszélt arról, hogy Magyarország barátsággal tekint az amerikaiakra. “A kormányok között együttműködés, a népek között barátság van” - fogalmazott. Magyarország a rendszerváltás óta igyekezett jó szövetsége lenni az USA-nak, a NATO-csatlakozás előtt, és azt követően is. Amikor az ellenzéki képviselők szóhoz jutottak, többen is azon élcelődtek, hogy a miniszter a kommunista időket idéző “népek barátsága” fordulatot használta.


Kronológia

Magyar Levente külügyi államtitkár időrendben ismertette a történteket, eszerint:

  • Október 6-án André Goodfriend amerikai ügyvivő jelezte a kormánynak: hiteles információkra hivatkozva megtagadják közel tíz kormánytisztviselő beutazását. Neveket, részleteket nem mondott.
  • Október 13-án, egy nappal az önkormányzati választások után Szijjártó bekérette Goodfriendet, részleteket ekkor sem tudtak meg.
  • Október 16-án a Századvég érdekeltségébe tartozó Napi Gazdaság arról írt, az USA magyar adóhatósági vezetőket tilt ki az országból, mert vizsgálat folyik amerikai érdekeltségekbe tartozó cégek ellen.
  • Október 17-én Goodfriend sajtótájékoztatón közli: valóban kitiltottak az USA-ból magas rangú kormányzati tisztségviselőt, mivel bizonyítékai szerint korrupciót követtek el.
  • Október 17-én a Külügy újra bekéreti Goodfriendet.

Vizsgálatot kér az ellenzék

Az LMP-s Szél Bernadett arra kérte a kormányt, hogy saját hatáskörében kezdje meg az ügy kivizsgálását. A politikus szerint erre azért lenne szükség, mert az amerikai törvények tiltják, hogy az ügyről részletes tájékoztatást adjanak. Szél kérte azt is, hogy a bizottság hallgassa meg azokat, akiknek a neve felmerült a sajtóban. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke ezt elutasította, szerinte az államszocialista diktatúra alatt kellett az embereknek az ártatlanságukat bizonygatniuk.

A DK-s Vadai Ágnes arról érdeklődött, hogy az érintettek közvetlen feletteseiknek jelezték-e, hogy kitiltották-e őket az USA-ból, és emiatt nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. A politikus arról is beszélt, hogy a kormánytól szivároghatott ki az információ a Napi Gazdaságnak, vagyis nem az amerikaiak robbantották ki az ügyet. A bizottságot vezető MSZP-s Molnár Zsolt arra tett javaslatot, hogy helyettes államtitkártól felfelé nyilatkozzanak a kormánytisztviselők, érintettek-e az ügyben.

Lázár a javaslatokat megköszönte, az ülés után hosszan válaszolt az újságírók kérdésére, majd pedig arra hivatkozva elsietett, hogy meg akarja hallgatni Áder János köztársasági elnök parlamenti beszédét.