Béna kacsává válhatnak városok a furcsa választási eredmény miatt

Fotó: MTI/MTVA / Simó Endre

-

Öt kemény év vár azokra a polgármesterekre, akik mögött nincs egyértelmű testületi többség, vagy éppen politikai ellenszélben kell vezetniük egy települést. Korábban is kialakultak ilyen társbérletek, de a vasárnapi választás azt mutatja: a választók nagyon nem szeretik ezt, meg is szüntették jó pár helyen.


Esztergom neve az elmúlt négy évben szimbólummá vált a magyar politikában: a 2010-ben megválasztott független polgármester, Tétényi Éva ugyanis semmiben sem tudott megegyezni elődjével, a fideszes Meggyes Tamással és a mögötte álló testületi többséggel, így az önkormányzat működésképtelenné vált, a város pedig csődbe ment. Esztergom a lehető legrosszabb példa az úgynevezett politikai társbérletre, vagyis amikor a városvezető és a testülete különböző oldalhoz tartozik.

Szegeden annyira nem durvult el a helyzet, mint Esztergomban, de Botka László szocialista polgármesternek sem volt egyszerű négy éve: 2010-ben a 29 fős közgyűlésbe 14 fideszes képviselő került, akik egy jobbikossal szövetkezve megszerezték a többséget. Ezt egyebek mellett arra használták, hogy átvegyék a városi cégek irányítását, vagy a saját szájuk íze szerint irányítsák a városi fejlesztéseket.

A választók viszont - a vasárnapi választási eredmények alapján legalábbis - úgy tűnik, nehezen viselik az ilyen helyzeteket: Szegeden nem csak Botkát választották újra, hanem 17 baloldali (MSZP-DK-Együtt-PM) képviselőt küldtek az immár csak 28 fős közgyűlésbe, vagyis biztos többséget is adtak a polgármester kezébe. Esztergomban a Fidesz nem csak a polgármesteri széket szerezte vissza, hanem mind a tíz egyéni képviselői körzetet is megnyerte (igaz, ehhez kellett az is, hogy Meggyes kegyvesztett lett a Fideszben, a kormánypárt teljes sorcserét hajtott végre a képviselők közt is).


Botka László joggal örülhet


Országosan kevésbé volt ismert a Pest megyei Szigethalom helyzete, ahol a függetlenként megválasztott, 2006-ban még MSZP-SZDSZ színekben induló Fáki László polgármester mellett 2010-től abszolút fideszes többség volt a képviselő-testületben (11-ből 8 képviselő). Az önkormányzat az ellentétek miatt szinte teljesen megbénult, amire a választók úgy reagáltak, hogy leváltották a fideszes többséget, és a Fáki mögött álló civil szervezet hét képviselőjét szavazták be a testületbe.

Hasonló jelenség figyelhető meg az ország egyik leggazdagabb városában, Budaörsön is: a várost 1991 óta irányító egykori SZDSZ-es Wittinghoff Tamás polgármesteri széke megkérdőjelezhetetlen ugyan, de 2010-ben a 14 fős testületbe nyolc fideszes képviselő került, mellettük egy-egy szocialista és jobbikos, illetve négyen a Wittinghoff mögött álló Budaörs fejlődéséért Egyesület (BFE) színeiben. Most vasárnap viszont már valamennyi egyéni képviselői helyet a BFE jelöltjei nyerték el.


Hieszt Györgynek nem lesz egyszerű a következő öt éve


Új társbérletek születtek

A most vasárnapi önkormányzati választáson kevés helyen örülhetek győzelemnek a baloldali jelöltek. A kivételek egyike volt Gyöngyös, ahol a szocialista Hieszt Györgyöt választották polgármesternek a fideszes Tatár Lászlóval szemben. A korábbi fideszes polgármester, Faragó László még tavasszal kegyvesztett lett a kormánypártban, mert aláírta Vona Gábor Jobbik-elnök ajánlóívét.

Hieszt mögött viszont nem lesz többség, a 14 fős képviselő-testületet hat jobbikos, öt baloldali és három fideszes alkotja. Vona Gábor szülővárosában egyébként is erős volt a Jobbik: polgármesterjelöltjük 24 százalékot kapott. Ez a felállás két dologra lehet alkalmas: az önkormányzat munkájának blokkolására, illetve arra, hogy a baloldal folyamatosan emlegethesse a Fidesz és a Jobbik esetleges együttműködését.


Az esztergomi képviselő-testület, jobbszélen Meggyes Tamás ül


Szentesen újraválasztották Szirbik Imre szocialista polgármestert, de a képviselő-testületi többséget, ahogy 2010-ben, most sem tudta megszerezni a baloldal. A 14 fős testületbe nyolc fideszes képviselő jutott be - szemben a most leköszönő testülettel, amelyben még csak hat képviselőjük volt -, vagyis a kormánypártoknak abszolút többségük van. Nem egyszerű helyzet, de Szirbik tapasztalt polgármester, 1994 óta áll a város élén, akár képes lehet megtalálni a hangot a képviselőkkel.


Jobbikos, LMP-s és volt LMP-sek

Érdekes helyzet alakult ki két budapesti kerületben is, ahol baloldali jelölt nyert ugyan, de nincs egyértelmű testületi többség. A XV. kerületben például a DK színeiben induló Hajdu László nyerte a polgármester-választást, de a húszfős képviselő-testületbe tíz fideszes és nyolc baloldali jutott. A kormánypártnak tehát csak akkor lenne többsége, ha megszerezné az egy jobbikos képviselő támogatását, míg a baloldalnak akkor sem, ha valahogy meggyőzi az LMP-s képviselőt. Ebben a felállásban benne rejlik az elmérgesedő konfliktus lehetősége.

Nem lesz egyszerű a helyzete a PM-es Karácsony Gergelynek sem, akit a baloldali összefogás jelöltjeként választottak polgármesterré a XIV, kerületbe, Zuglóban. A XIV. kerület 21 fős képviselő-testületébe viszont csak kilenc baloldali került (zömében szocialisták), szemben kilenc fideszessel és egy jobbikossal. A mérleg nyelvének szerepét tehát egy LMP-s és egy civil képviselő, a volt LMP-s Várnai László képviselő játszhatja, velük kell valahogy megegyeznie az egykor szintén LMP-s Karácsonynak.